Lukasenko: Nem én vagyok Európa utolsó diktátora

Köszönjük, hogy ma is nálunk követték az orosz-ukrán háború eseményeit! A pénteki hírfolyamunk reggel indul.

Az USA pénteken bejelentheti, hogy egy újabb, 800 millió dolláros fegyvercsomagon belül több ezer kazettás lőszert küldenek Ukrajnába – írja az AP értesülései alapján a Guardian.

Az AP-nek egy névtelenséget kérő kormányzati forrás adta át az információt. Az oroszok is használnak ilyen lőszert, és a Human Rights Watch mindkét felet felszólította, hogy ne használjanak kazettás lőszert. Ezen Mihajlo Podoljak ukrán elnöki tanácsadó felháborodott.

A kazettás lőszer egy nagyobb lőszer, ami tele van kisebb töltetekkel, ritkább esetben szórólapokkal. A fegyvertípust a egy 2008-as egyezményben tiltották be, ebbe több mint 100 ország egyezett bele – az USA, Oroszország és Ukrajna azonban nem.

A magyarban elterjedt elnevezés, a kazettás bomba nem annyira adja át a bomba működését, mint az angol cluster bomb, amit inkább talán fürtös bombának lehetne fordítani. Ebből sejthető már, hogy nem egy bombáról beszélünk, hanem több száz, esetenként akár több ezer összefűzött, kisebb bombáról, amit egy hordozóeszköz (magyarban ez a kazetta) juttat el a célba. A hordozó a célpont fölött széthullik, a sok száz(ezer) bombát elszórva pedig jóval nagyobb területen tud pusztítást végezni.

Az ukrán védelmi minisztérium szerint tavaly áprilisban az oroszok kazettás bombákkal lőtték a kramatorszki vasútállomást. Az állomáson több ezren vártak, hogy elhagyják a várost, és a támadásban legalább 57-en meghaltak, és 92 civilt – köztük 17 gyereket – kellett kórházba szállítani.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtök este előre be nem jelentett látogatásra Prágába érkezett, ahol Petr Pavel cseh államfővel tárgyal – jelentette a cseh közszolgálati hírtelevízió.

Az ukrán elnök Bulgáriából érkezett Csehországba. A cseh hírtelevízió szerint Zelenszkij Ukrajna biztonsági érdekeiért és NATO-tagságának támogatásáért lobbizik mostani kelet-európai körútján. „Volodimir Zelenszkij látogatása Prágában bizonyítéka a kiváló cseh-ukrán kapcsolatoknak, szövetségnek” – mondta Markéta Pekarová Adamová képviselőházi elnök.

A nyilvánosságra hozott információk szerint Zelenszkij elsősorban a NATO jövő heti vilniusi csúcstalálkozójáról és az ezzel összefüggő biztonsági kérdésekről szeretne egyeztetni a cseh vezetőkkel. A látogatás második napján, pénteken Zelenszkij találkozik Petr Fiala kormányfővel, valamint a parlament két házának elnökeivel is.

(MTI)

Romániában is fognak ukrán pilótákat kiképezni az F–16-os harci repülőgépek használatára – közölte csütörtökön a román elnöki hivatal. A tájékoztatás szerint a regionális központot az F–16-os vadászgépeket tervező vállalat képviselői és más szövetséges államok segítségével hozzák létre. Első szakaszban az F–16-osok leendő romániai pilótáinak nyújtanak majd kiképzést, de később megnyitják más szövetséges államok és partnerállamok pilótái számára, beleértve Ukrajnát is.

„A központ regionális vezetővé teszi Romániát az F–16-os gépek pilótáinak kiképzése terén, és bizonyítani fogja a szövetség egységét és elrettentő képességét” – olvasható a hivatal közleményében.

A román Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) csütörtöki ülésén azt is kinyilvánították, fontosnak tartják, hogy a NATO egységes és szolidáris maradjon mind az orosz fenyegetést ellensúlyozó védelmi és elrettentő képességek fokozása, mind pedig Ukrajna euro-atlanti integrációjának folytatása terén. Klaus Iohannis román államfő a vilniusi NATO-csúcson a fekete-tengeri térség biztonságának erősítése mellett fog érvelni.

(Agerpres, MTI)

Alekszandr Lukasenko belarusz vezető visszautasította, hogy Európa utolsó diktátorának nevezzék – írja az MTI. Meglátása szerint az elnevezés téves, de ha mégis diktátor lenne, minden bizonnyal nem ő lenne az utolsó. Mindezt a minszki Függetlenségi Palotában tartott csütörtöki rendezvényen jelentette ki.

A 68 éves Lukasenko 1994 óta irányítja az országot. A csütörtöki rendezvényen feltett kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Európa utolsó diktátorának tartják és aggódik-e amiatt, hogy távozása után mi vár Belaruszra, azt válaszolta, hogy bocsánatkéréssel tartoznak neki, amiért diktátornak nevezték. Elmondása szerint ő nem diktátor, de ha mégis az lenne, nem ő lenne az utolsó Európában.

Elmondása szerint már elgondolkodott azon, hogy élete hátralevő részét nem a hatalomban tölti, azonban túlságosan aggódik országa jövője miatt.

„Nem hiszem, hogy nélkülözhetetlen lennék, de mi történik, ha egy új vezető mindent tönkretesz?”

– tette fel a kérdést, ami elmondása szerint már sokak fejében megfogalmazódott.

„A hatalom nem azért adatik, hogy elmerüljünk a sárban. Nem én döntök arról, hogy hatalmon vagyok-e. A nép bízott meg ezzel a tisztséggel”

– jelentette ki.

Az ellenzék szerint azonban a legutóbbi, 2020-as választást csalással nyerte meg. A 2020. augusztus 9-i elnökválasztást az országot immár 29 éve irányító Lukasenko zsinórban hatodszor, 80 százalékos többséggel nyerte meg. Ezt soha nem látott erejű tiltakozás követte, amit először brutális fellépéssel próbált megakadályozni a hatalom, de miután hétezer őrizetbe vétel – és fogdai kínzás –, sok száz sebesült, három halott és néhány furcsa öngyilkosság után sem tűntek el a tüntetők, Lukasenko egy időre visszavonulót fújt. A Telex ezzel a helyszíni riporttal indult el 2020 őszén, kollégánk, Nyilas Gergely számolt be a minszki mindennapokról.

Lukasenko rámutatott, hogy 29 éves irányítása alatt a fogva tartottak száma 50 ezerről 22 ezerre csökkent a belarusz börtönökben. „Valószínűleg nem vagyok erőskezű diktátor” – magyarázta.

Miután egészségi állapotáról hónapokig cikkezett a sajtó, mivel autóval tett meg egy rövid távot a május 9-i moszkvai győzelem napi ünnepségeken, majd az orosz elnök által szervezett ebéden sem jelent meg, Lukasenka a csütörtöki rendezvény több mint három és fél óráig tartó újságírói kérdései után futballsérülésre hivatkozva bicegve távozott, és az újságírókat is óvatosságra intette.

Lukasenko ellenfelei szerint az elnök elcsalta a választásokat, országa szuverenitását pedig Vlagyimir Putyin orosz elnöknek rendelte alá. A belaruszvezető és támogatói elutasítják a választási csalás vádját, meglátásuk szerint Lukasenko azért élvezi a választók túlnyomó többségének a bizalmát, amiért kivezette Belaruszt a Szovjetunió 1991-es összeomlását követő zűrzavaros időszakból.

Oroszország és Ukrajna csütörtökön újabb fogolycserét hajtott végre, a harcoló felek 45-45 fogságba esett személyt cseréltek ki. Az ukrán oldalon katonákat, nemzeti gárdistákat és a polgári védelem tagjait engedték szabadon – ismertette Andrij Jermak, az ukrán elnöki iroda vezetője. Az orosz védelmi minisztérium beszámolója szerint 45 orosz katona szabadulhatott a fogságból. Ezen felül az orosz fél két gyereket adott át ukrán szüleiknek.

Az ukrán belügyminisztérium időközben közölte, hogy ötre emelkedett a lvivi lakóházat ért orosz rakétatalálat halálos áldozatainak száma. Hét embert mentettek ki eddig a romok alól, és mintegy hatvan lakost kellett evakuálni az épületekből. Andrij Szadovij, a város polgármestere szerint a frontvonaltól több száz kilométerre fekvő Lvivben a háború kezdete óta több mint ötven lakóépület semmisült meg, és a város több mint 150 ezer embert fogadott be az ország harcok sújtotta térségeiből.

A dél-ukrajnai Herszon régióban legkevesebb két ember vesztette életét orosz rakétacsapás következtében. Olekszandr Prokugyin, a megye kormányzója a Telegramon közölte, hogy az orosz erők 84 tüzérségi csapását regisztrálták a nap folyamán. Hozzátette, hogy 38 lövedék Herszon városában csapódott be.

(MTI)

Rakétacsapás ért egy lakóházat a nyugat-ukrajnai Lvivben, és legalább három ember életét veszítette, közölte Andrij Szadovij polgármester.

A városvezető azt mondta, még legalább nyolcan megsérültek, egyikük súlyosan, és attól tartanak, hogy még több ember maradhatott a romok alatt. Egy videóban arról beszélt, hogy legalább ötven lakás és ötven autó is megsérült. Az áldozatok felkutatása és a romok eltakarítása jelenleg is folyik.

Az orosz katonai vezetés egyelőre nem kommentálta az ukránok által jelentett támadást.

(via BBC)

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön Szófiába látogatott, hogy találkozzon a NATO- és EU-barát miniszterelnökkel, Nikolaj Gyenkovval, és a valamivel oroszbarátabb és NATO-szkeptikusabb elnökkel, Rumen Radevvel.

A két elnök közötti találkozó nyilvános volt, így több újságíró és stáb is jelen volt, amikor Zelenszkij éles kritikát fogalmazott meg a békepárti (azaz diplomáciával lehet megoldani a konfliktust, nem kell fegyvereket küldeni Ukrajnába) Radevvel szemben. A Politico azt írja, hogy a bolgár elnök azt mondta, hogy szerinte a konfliktusnak nem lehet katonai megoldása, és még több fegyver sem oldhatja meg a problémát.

„Isten óvja attól, hogy valamilyen tragédia érje az országát, és az én helyembe kerüljön! És ha a hasonló értékrendet vallók nem segítenek, mit fog tenni? Azt mondaná Putyinnak, hogy »kérem, vegye el a bolgár területeket«?”

– válaszolta Zelenszkij.

Azzal folytatta, hogy biztos nem így tenne, nem hagyná elveszíteni a függetlenségét. Ettől függetlenül belátta, hogy Radevnek minden joga megvan ahhoz, hogy ne támogassa Ukrajnát, de szeretné, ha megérteni Zelenszkij helyzetét.

Azt is kritizálta, hogy Radev háború helyett rendszeresen konfliktusként hivatkozik az orosz agresszióra, és azt, hogy a bolgár elnök arra utalgat, hogy a háború más országokba is átgyűrűzik. Azt is nehezményezi, hogy Radev szerint diplomáciával meg lehetne oldani a problémát, mert az ukrán elnök szerint Oroszország azzal a céllal rohanta le Ukrajnát, hogy elpusztítsa az országot, és nem más államokat támadott meg, hanem az övét.

„Azt is szeretném elmondani Önnek, hogy bármi is van a hadseregével a lőszerek tekintetében, az nem lesz elég az Orosz Föderációval való harchoz. Nincs rossz hadseregük, jók az embereik, de ez nem lenne elég ahhoz, hogy 160 millió ember ellen harcoljanak. Ezért jó, ha fegyvereket adnak nekünk, hogy meg tudjuk védeni magunkat, és a háború ne érje el önöket”

– mondta.

„Ukrajnának és a NATO-nak közös értékrendre van szüksége. Máshogy nem működhetnek. Nem támogathatja Oroszországot, nem támogathat egy köztes megoldást, mert Oroszország el akarja pusztítani a NATO-t, Európát és az Európai Uniót. Ez a céljuk. Érti?”

– érvelt Zelenszkij.

Redev ezek után azt mondta, hogy van egy javaslata, de megkérte a tévéseket, hogy kameráikkal hagyják el a termet.

Svédország NATO-tagsága elérhető közelségbe került, lehetséges, hogy pozitív döntés születik a skandináv ország csatlakozásáról a szövetség jövő heti vilniusi csúcstalálkozóján – mondta Jens Stoltenberg, a NATO-főtitkára Brüsszelben, a török, a svéd és a finn külügyminiszter csütöröki megbeszélése után.

Stoltenberg arról beszélt, Svédország fontos lépéséket tett Törökország kéréseinek teljesítésére, egyebek kellett módosította alkotmányát, visszavonta a törökországi fegyverkivitelre vonatkozó korlátozásokat és megerősítette terroristaellenes szabályozását. A NATO-főtitkára a Reuters beszámolója szerint azt is mondta, hogy a két ország vezetői hétfőn Vilniusban találkoznak a NATO-csúcs előtt, és reméli, hogy sikerül megállapodni.

Recep Tayyip Erdogan török elnök szerdán még arról beszélt, hogy Törökország „nem hátrál meg”, és nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását addig, amíg az összes „követelést nem teljesítik”. A múlt héten Tobias Billstrom svéd külügyminiszter azt mondta, hogy minden követelést teljesítettek, amit Törökország határozott meg.

A törökök mellett Magyarország sem ratifikálta még a svédek NATO-csatlakozását, amit a kormány lassan egy éve, 2022. július 14-én nyújtott be az Országgyűlésnek. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint tegnap azt mondta, hogy a svéd ratifikációval kapcsolatos „döntés teljes egészében az országgyűlési képviselők kezében van, a kormány készen áll, hiszen rég benyújtotta az előterjesztést”. Hozzátette, az utóbbi napokban többször is konzultált a török kollégájával, és a kommunikáció ezután is szoros lesz, mivel Ankara egyeztetni fog Svédországgal és a NATO-val is.

„Amennyiben elmozdulás történik, akkor természetesen az ígéretünket, miszerint Magyarország nem fog késleltetni egyetlen országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani” – fogalmazott a magyar külügyminiszter.

Egy nő holttestét is kiemelték Lvivben annak a lakóháznak a romjai alól, amelyet hajnalban ért orosz rakétatalálat. Ezzel ötre nőtt a halálos áldozatok száma a nyugat-ukrajnai városban, amely ezzel szenvedte el az eddigi legsúlyosabb támadást a tavaly február 24-én Oroszország által indított háború kezdete óta – írta az Unian.

A támadásnak 36 sérültje van, a környéken 64 embert evakuáltak.

Az oroszországi sajtó beszámolóiban az áll, hogy az orosz rakéták ukrán katonáknak és zsoldosoknak szállásul szolgáló épületet és más katonai objektumokat semmisítettek meg.

Az ellentámadás zajlik, de gyorsabban haladna, ha Ukrajna F-16-os vadászgépeket kapna Nyugatról – jelentette ki Volodimir Zelenszkij az ABC-nek adott interjújában. Az ukrán elnök hozzátette, hálásak a nyugati támogatásért, de az időben adott korszerű fegyverek révén hamarabb vissza lehetne szorítani az Ukrajnára tört orosz megszállókat, így a háború gyorsabb lezárásával életeket menthetnének meg.

A kezdeményezés most az ukrán erők kezében van, az orosz megszállók inkább védekezésre rendezkedtek be az ellenőrzésük alatt tartott ukrajnai területeken, de a régóta tervezett ukrán ellentámadás egyelőre nem hozott áttörést.

Ukrajna folyamatosan kap nyugati fegyverszállítmányokat, kulcsszerepet játszott az orosz erőkkel szembeni harcokban a segítség, amelynek fontos eleme volt a vállról indítható rakéták – például a javellinek –, a HIMARS-ok – az orosz védelmi vonalakat elérni képes rakétatüzérségi rendszerek – megjelenése, majd a páncélosoké, amelyek teljes erejű bevetése még odébb van. Az ukrán fél szerint az orosz védelmi vonalak áttöréséhez és a rakétákat alacsony magasságból, és viszonylag közelről, 8 kilométeres távolságból indító orosz helikopterek ellen fontos szerepük lenne a vadászgépeknek.

Ezek híján ugyanis ezeket a közelmúltban ismét bevetett orosz helikoptereket nehéz kiszűrni: a HIMARS-oknak ez túl közeli, a Stingereknek túl távoli célpont, miközben mérhető veszteséget okozhatnak az ukrán erőknek.

Nem törli fel a padlót Prigozsinnal az orosz elnök – szabad fordításban nagyjából így adható vissza, mire nem kell számítania a Wagner-zsoldoshadsereg vezérének az egynapos lázadása után. Igaz, a nyilatkozatot adó belarusz elnök szavai nem jelentik azt, hogy az egykor Putyin séfjeként elhíresült éttermi vállalkozó, aki a Kreml étkeztetéséért is felelt mielőtt hadúr lett, teljes biztonságban van.

„Hogy mi lesz vele? Hát, bármi megtörténhet. De ha azt gondolják, hogy Putyin bosszút forral és holnap valahol elintézik…Nem, ilyenről nincsen szó” – mondta Lukasenko.

De mit is nem csinál pontosan az elnök Prigozsinnal? Szó szerint nem fogja „benedvesíteni” (mocsity), azaz nem nyomja a víz alá. Igazából ez inkább úgy értendő, hogy nem nyomják a fejét a vécécsészébe.

A kifejezés a politikai szókészletbe még Putyin hatalmának egészen korai szakaszában került annyira korai, hogy akkor még elnök sem volt, hanem csak pár hete kinevezett miniszerelnök – bár már sejthető volt, hogy a távozó Borisz Jelcin utódjának szánják, igaz, azt még nem lehetett tudni, hogy Jelcin 1999 utolsó napján lemond, hogy ideiglenes elnökként futhasson neki Putyin a 2000 márciusi elnökválasztásnak.

Szóval, még kormányfőként, a második csecsen háború elindításának indokát adó oroszországi lakóházrobbantások után mondta azt Putyin, hogy a terroristákat mindenütt utol kell érni, ha kell a mosdóban kell őket kicsinálni (mocsity). Itt megnézheti az erős Putyin imidzsét felépítő nyilatkozat történelmi pillanatát:

Válaszul arra, hogy Finnország kilenc orosz diplomatát utasított ki a múlt hónapban, Oroszország ugyanennyi finn diplomatát utasít ki, egyúttal visszavonja hozzájárulását a szentpétervári finn konzulátus működésére, amely így október 1-jével be is zár – írta az Rbc.ru.

Finnország, szakítva a második világháború után vitt semleges politikával és idén a NATO teljes jogú tagja lett. A folyamatot némiképp lassította a NATO-tag Törökország és Magyarország parlamenti ratifikációja. Ugyanennek hiányában egyelőre Svédország nem lett tagja a NATO-nak, noha a kétszáz éves semlegességi politikáját szintén feladta a skandináv királyság, az Ukrajna elleni orosz agresszióra és az általános, globális biztonsági helyzet romlására hivatkozva.

„Belarusznak előre meghatározott célpontjai vannak a nukleáris csapásokra nyugati agresszió esetén” – mondta Lukasenko elnök.

Lukasenko azt mondta, hogy nem áll szándékukban a fegyverek használata, de ha Belarusz ellen agressziót követ el valaki, a válasz azonnali lesz.

(via Skynews)

Az ukrán elnök Bulgária fővárosába, Szófiába utazik, hogy ott tárgyalásokat folytasson Nikolaj Gyenkov miniszterelnökkel és Rumen Radve elnökkel.

Zelenszkij azt közölte, hogy arról tárgyalnak majd, hogy Ukrajna milyen védelmi támogatást kaphat, de napirenden lesz az ukránok euro-atlanti integrációja és a NATO-csúcs is.

Alekszandr Lukasenko belarusz elnök szerint a Wagner-csoport vezetője, Jevgenyij Prigozsin már nincs Belaruszban, hanem Oroszországban, Szentpéterváron tartózkodik.

A belarusz hírügynökség, a Belta idézte Lukasenkót, amikor Prigozsin helyváltoztatásáról kérdezték. „Ez egy orosz cég, tehát világos, hogy nem rám tartozik ez a kérdés. Amennyire tudom, a harcosok a táboraikban vannak, Prigozsin pedig Szentpéterváron. Az pedig nem Belarusz területéhez tartozik.”

Prigozsin holléte a Dél-Oroszországban vezetett lázadása óta rejtély. Amikor a Wagner-csoport leállította puccskísérletét, akkor olyan egyezség született, hogy Prigozsin ellen ejtik a vádakat, és Belaruszba költözhet. Putyin és Prigozsin között pedig Lukasenko közvetített.

A legfrissebb jelentések szerint négy halottja és 34 sérültje van annak a rakétatámadásnak, amelyeket az oroszok indítottak az éjszaka, és egy lvivi lakóházat talált el.

A Reuters azt jelentette, hogy a mentőszolgálatok hét embert húztak ki a romok alól, 64 embert pedig evakuáltak támadás után.

Lviv kormányzója, Makszim Kozickij Telegramon azt írta, hogy a Fekete-tenger térségéből indított Kalibr rakéta csapódott be az épületbe, de azon kívül hét másikat megsemmisített az ukrán haderő.

Zelenszkij ukrán elnök azt írta, hogy az éjszaka orosz terroristák támadtak rájuk, és ennek meglesznek a következményei, kézzelfogható választ kap majd rá az ellenség.

Vlagyimir Zelenszkij ukrán elnök egy szerdán leadott tévéinterjúban azt mondta, hogy a lassú fegyverszállítások késleltették az ukrán ellentámadást, ez pedig lehetőséget ad az oroszoknak, hogy a megszállt területeken megerősítsék védelmi vonalaikat, és elaknásítsanak területeket.

Zelenszkij arról beszélt, hogy azt remélte, hogy sokkal korábban megindítják az ellentámadást, mint június eleje, majd megjegyezte, hogy az elaknásítás miatt is lassan haladtak előre az ukrán erők.

(via Guardian)

• Az ukránok szerint Oroszország robbanóanyagra emlékeztető tárgyakat helyezett el a zaporizzsjai atomerőmű tetején
• Ukrán tüzérségi támadás érhetett orosz határ menti régiókat
• Az ukrán hadsereg szerint megsemmisítettek egy orosz alakulatot Makijivkában
• Letartóztattak egy brit katonát, aki dezertált a NATO-missziójából, hogy Ukrajnában harcoljon
• Az orosz biztonsági szolgálat letartóztatott egy „ukrán szimpatizánst”, aki egy erőmű ellen tervezett merényletet
• Szijjártó szerint a szankciók által nem korlátozott területeken fenntartjuk az együttműködést Oroszországgal
• Putyin volt tanácsadója, Andrej Kondrasov lett az orosz állami hírügynökség vezetője
• Törökország addig tiltakozik Svédország NATO-csatlakozása ellen, amíg az igényei nem teljesülnek
• Váratlanul meghalt a belarusz közlekedési és hírközlési miniszter
• A NAÜ június végén nem látott robbanóanyagra utaló jeleket a zaporizzsjai atomerőműben

A háború szerdai híreit itt tudja visszaolvasni.