Váratlanul meghalt a belarusz közlekedési és hírközlési miniszter

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy a legutóbbi ellenőrzésük során nem láttak aknákra vagy robbanóanyagokra utaló jeleket a zaporizzsjai atomerőműben. A NAÜ legutóbb június 30-án, múlt pénteken végzett ellenőrzést az erőműben, a szakértőik azóta nem jártak az erőmű területén.

„A NAÜ szakértői további hozzáférést kértek, ami szükséges ahhoz, hogy megerősítsék, hogy a helyszínen nincsenek aknák vagy robbanóanyagok” – mondta Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója. „Különösen a 3. és 4. reaktorblokkok tetejéhez, valamint a turbinacsarnokok és az erőmű hűtőrendszerének egyes részeihez való hozzáférés elengedhetetlen” – tette hozzá.

Volodomir Zelenszkij ukrán elnök kedd este arról beszélt, hogy az ukrán hírszerzés nemrég olyan tárgyakat azonosított a reaktorépületek tetején, amelyek robbanóanyagnak tűntek. „Talán azért, hogy egy erőmű elleni támadást szimuláljanak. Talán más forgatókönyvük van. Mindenesetre a világ látja, hogy a zaporizzsjai atomerőművet fenyegető egyetlen veszélyforrás Oroszország és senki más” – mondta az ukrán elnök.

(Sky News)

Váratlanul, 47 éves korában meghalt Alekszej Avramenko, Belarusz közlekedési és hírközlési minisztere – közölte szerdán a BelTA belarusz állami hírügynökség.

Avramenko 1977-ben született Minszkben, 1999-ben végzett a Belarusz Állami Politechnikai Akadémián, 2010-ben pedig kitüntetéssel diplomázott az Alekszandr Lukasenko belarusz elnök vezetése alatt álló Közigazgatási Akadémián.

2006 óta különböző pozíciókat töltött be a Távközlési Minisztériumban, az éva során fokozatosan lépkedett felfelé a minisztériumi ranglétrán. 2013. július 25. óta közlekedési és hírközlési miniszterhelyettes volt. Lukasenko 2019. január 15-én nevezte ki közlekedési és hírközlési miniszterré.

Avramenko halálának okáról és körülményeiről semmit sem közöltek.

Rövid időn belül már a második belarusz kormánytag hunyt el váratlanul. Tavaly novemberben Vlagyimir Makej külügyminiszter halt meg hirtelen. Makej 2012 óta volt Belarusz külügyminisztere, a halála előtt négy nappal még Örményországban tett hivatalos látogatást, utána pedig Szergej Lavrov orosz külügyminiszterrel találkozott.

Recep Tayyip Erdogan török elnök kijelentette, hogy Törökország „nem hátrál meg”, és nem fogja támogatni Svédország NATO-csatlakozását addig, amíg az összes „követelést nem teljesítik”, írja a CNN. Erdogan kijelentette, hogy az elvárásait egyértelműek, és hogy ugyanazokat az elveket védi, amelyeket tavaly védett.

„Nem akarjuk, hogy menedéket nyújtsanak szeparatista szervezeteknek és a FETO gazembereinek. És szeretném, ha tudnák, hogy nem fogunk meghátrálni, amíg ezek a követelések nem teljesülnek” – mondta Erdogan újságíróknak. Törökország FETO-nak nevezi Fethullah Gülen, Erdogan egykori szövetségesének követőit, aki 1999 óta száműzetésben él Pennsylvaniában. Erdogan azzal vádolta meg, hogy 2016 júliusában sikertelen puccskísérletet szervezett.

A múlt héten Tobias Billstrom svéd külügyminiszter azt mondta, hogy teljesítette a Törökország által a NATO-hoz való csatlakozáshoz szükséges követelményeket.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI szerint tegnap azt mondta, hogy a svéd ratifikációval kapcsolatos „döntés teljes egészében az országgyűlési képviselők kezében van, a kormány készen áll, hiszen rég benyújtotta az előterjesztést”. Azt is mondta, hogy az utóbbi napokban többször is konzultált a török kollégájával, és a kommunikáció ezután is szoros lesz, mivel Ankara egyeztetni fog Svédországgal és a NATO-val is.

„Amennyiben elmozdulás történik, akkor természetesen az ígéretünket, miszerint Magyarország nem fog késleltetni egyetlen országot sem a tagság vonatkozásában, be fogjuk tartani” – mondta.

Andrej Kondrasov, Vlagyimir Putyin volt tanácsadója került az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ élére, írja a The Guardian. Kondrasov Szergej Mihajlovot váltja a poszton. Mihail Misustyin miniszterelnök ezen a napon írta alá a rendeletet Mihajlov eltávolítására.

Az 50 éves Kondrashov az állami televízió újságírója, 2018-ban Putyin választási központjának sajtótitkáraként dolgozott.

A Kreml Oroszországban az ukrajnai háború kezdete óta megerősítette a média feletti ellenőrzést, ami a vezető független hírügynökségek bezárását jelentette, illetve azt, hogy Putyin számos újságírót és kiadványt „külföldi ügynöknek” minősített.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán Budapesten fogadta Mihail Murasko orosz egészségügyi minisztert, akivel közös sajtótájékoztatót is tartottak magyar és az orosz együttműködések részleteiről.

„A szankciók által nem korlátozott területeken az együttműködést Oroszországgal fenntartjuk, és folytatjuk, egészen egyszerűen azért, mert ez a nemzeti érdekünk, és ez a magyar emberek érdeke is” – mondta Szijjártó Péter.

A sajtótájékoztatón a külügyminiszter részletesen beszámolt a magyar-orosz együttműködés különböző terüleiről, beleértve a paksi beruházást, a földgáz- és kőolaj importot, az oktatási és egészségügyi programokat.

Itt számoltunk be róla bővebben >>>

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) letartóztatott egy férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy merényletet tervezett egy szahalini energetikai létesítmény ellen.

Az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ jelentése szerint a férfi „az ukrán nacionalisták támogatója” volt. Az FSZB közleménye szerint az őrizetbe vett férfi 1980-ban született, orosz állampolgár, aki „az ukrán neonácizmus híve”.

A biztonsági szolgálat szerint a férfi robbanószerkezet gyártásához szükséges alkatrészeket és alapanyagokat vásárolt. A férfi emellett „nagy mennyiségű terrorista és szélsőséges tartalmat” fogyasztott az interneten és az FSZB állítása szerint „az egyik ukrajnai terrorszervezet koordinátorával folytatott levelezését” is lefoglalták.

Az orosz titkosszolgálat szerit a férfi az Ukrán Biztonsági Szolgálattal (SZBU) működött együtt a támadás előkészítése során, és nekik számolt volna be az „elvégzett munkáról”.

Életfogytiglanig tartó börtönbüntetést is kaphat.

Letartóztattak egy brit katonát, aki elhagyta észtországi NATO-állását, hogy Ukrajnában harcoljon – írja a Sky News.

Alexander Garms-Rizzi azért hagyta el az egységét és lépte át az észt határt, hogy az ukrán erőknél szolgáljon lövészként.

A hadbíróság szerint a 21 éves fiatalember szembeszegült a parancsokkal és biztonsági kockázatot jelentett. 12 hónapos börtönbüntetésre ítélték, amit egy katonai fogdában kell letöltenie.

„A parancs, hogy ne menjen Ukrajnába, nem is lehetett volna egyértelműbb. A parancs azért volt, hogy megvédje a brit hadsereget és az országot attól, hogy belerángassák a konfliktusba” – mondta Darren Reed főbíró az ítélethirdetés során.

Az ukrán hadsereg közölte, hogy megsemmisített egy orosz alakulatot az orosz ellenőrzés alatt álló Makijivkában, a frontvonalon lévő Donyeck régióban.

„A védelmi erők egységeinek hatékony tűzereje következtében megsemmisült az orosz terroristák egy újabb alakulata az ideiglenesen megszállt Makijivkában” – áll az ukrán fegyveres erők kedden késő este kiadott közleményében. További részleteket nem közöltek.

A donyecki régió oroszok által beiktatott vezetője, Denisz Puszilin azt mondta, hogy az ukrán erők „heves támadásokat” indítottak Makijivka lakónegyedei és egy kórházkomplexum ellen.

Bár az ellentámadás lassan halad az orosz hadsereg masszív védelmi állásai mellett, az ukrán fél az utóbbi napokban kisebb területnyereségekről számolt be. Az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács vezetője kedden a Twitteren azt írta, különösen sikeresek voltak az ukrán ellentámadás utóbbi napjai.

Az Ukrajnával határos Belgorod és Kurszk régiót is a határ ukrán oldaláról indított tüzérségi támadás érte szerdán kora reggel – állítják a régiók kormányzói.

A belgorodi kormányzó, Vjacseszlav Gladkov a Telegramon azt írta, a Valujki elleni támadás több mint egy órán át tartott, egy nőt kórházban ápolnak, miután repeszsérüléseket szenvedett a mellkasán. A kormányzó jelentése szerint a támadásokban legalább nyolc magánház is megrongálódott.

Gladkov szerint az orosz védelmi erők három „légi objektumot”, köztük egy drónt lőttek le. Állítása szerint az ukrán erők 12 alkalommal Grad típusú rakétavetőkből is tüzet nyitottak.

Roman Sztarovojt, a Belgorodtól északra fekvő, szintén Ukrajnával határos Kurszk régió kormányzója közölte, hogy egy iskola és egy magánház megrongálódott, miután Tetkinóban tűz ütött ki. A támadás részleteit nem közölte.

A jelentéseket független hírforrás nem tudta ellenőrizni. Ukrajna korábban egyszer sem vállalt felelősséget az oroszországi támadásokért.

(Reuters)

Kedd esti beszédében Volodimir Zelenszkij ukrán elnök az ukrán hírszerzés jelentésére hivatkozva azt mondta, Oroszország robbanóanyagra emlékeztető tárgyakat helyezett el a zaporizzsjai atomerőmű tetején.

„Talán azért, hogy egy erőmű elleni támadást szimuláljanak. Talán más forgatókönyvük van. Mindenesetre a világ látja, hogy a zaporizzsjai atomerőművet fenyegető egyetlen veszélyforrás Oroszország és senki más” – fogalmazott.

„Sajnos a kahovkai vízerőmű elleni terrortámadásra nem érkezett gyors és nagyszabású válaszlépés. Ez pedig újabb gonoszság elkövetésére ösztönözheti a Kremlt” – tette hozzá.

A moszkvai csapatok 2022. március óta tartják megszállva a létesítményt, ahol Ukrajna múlt héten nukleáris katasztrófavédelmi gyakorlatokat is tartott egy esetleges támadásra készülve. Az erőmű biztonságával kapcsolatban a háború során végig aggodalmak merültek fel, és mindkét fél egymást vádolta az épület elleni támadásokért. A Nova Kahovka melletti Dnyeper-gát felrobbanása óta fokozódott a feszültség, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban meg is vádolta Oroszországot azzal, hogy terrortámadást készítenek elő az erőműben. Moszkva tagadta a vádakat. A kijevi hírszerzés június 30-i jelentése szerint az orosz csapatok elkezdték elhagyni az erőmű területét.

• Drónokat fogtak el Moszkva közelében
• Az orosz külügyminisztérium szerint Kijev terrortámadást hajtott végre
• Maszkosok támadtak egy orosz ellenzéki lap újságírójára, leborotválták a fejét és eltörték az ujjait
• A britek szerint Oroszország aknákkal lassítja az ukrán ellentámadást
• Az oroszok azt állítják, hogy Ukrajna lekapcsolta a zaporizzsjai atomerőművet ellátó távvezetéket
• Putyin hálás Indiának és Kínának a Wagner-lázadás alatt nyújtott támogatásért
• 2024 októberéig meghosszabbították Jens Stoltenberg NATO-főtitkári megbízatását
• Elvették Oroszországtól a 2026-os női kézilabda-Eb rendezési jogát
• Sokan megsérültek egy orosz tüzérségi támadásban Harkiv régióban
• Visszakapta Prigozsin azt a tízmilliárd rubelt, amit a Wagner-felkelés után foglaltak le tőle
• Pápai követ dolgozná ki, miként kerülhetnének vissza hazájukba az ukrán gyerekek

A háború keddi híreit itt tudja visszaolvasni.