Visszakapta Prigozsin azt a 10 milliárd rubelt, amit lefoglaltak tőle a Wagner-lázadás után
2023. július 4. – 07:21
frissítve
- Kedd hajnalban öt drón közelítette meg Moszkvát, mindet megsemmisítették. Oroszország ukrán terrortámadást emleget.
- Maszkosok támadtak a Novaja Gazeta nevű orosz ellenzéki lap újságírójára, leborotválták a fejét és eltörték az ujjait.
- Az oroszok állítják, hogy Ukrajna lekapcsolta a zaporizzsjai atomerőművet ellátó fő távvezetéket.
- Putyin a Wagner-lázadás után először mondott beszédet nemzetközi közönség előtt. Megköszönte a szövetségesei, köztük Kína és India, támogatását.
- Újabb egy évvel, 2024 októberéig meghosszabbították Jens Stoltenberg Nato-főtitkári megbízatását.
Bakró-Nagy Ferenc
38-ra emelkedett a Harkiv régióbeli Pervomajszkij kisváros elleni tüzérségi támadás sérültjeinek száma, közöttük van 12 gyerek is. Makszim Zorin polgármester szerint a várost akkor érte a támadás, amikor az emberek egy Bahmutban meghalt katona temetésére gyűltek össze.
„Azt a helyet vették célba, ahol a szertartás zajlott” – közölte Zorin a Telegramon.
Bakró-Nagy Ferenc
Matteo Zuppi bíboros, a pápa ukrajnai békeküldötte arról beszélt, hogy azon dolgozik, hogy a Kijev szerint Oroszországba hurcolt gyerekek visszakerülhessenek Ukrajnába.
A bíboros a múlt héten Moszkvába látogatott, korábban pedig Kijevben járt, a kérdésről személyesen tárgyalt a pápával is. A Vatikán szerint Zuppi erőfeszítéseinek „célja olyan humanitárius kezdeményezések elindítása, amelyek utat nyithatnak a béke felé”.
A RAI olasz közszolgálati televíziónak vasárnap nyilatkozva Zuppi bíboros azt mondta, hogy nem dolgozik „béketerven” vagy „közvetítésen” Ukrajna és Oroszország között, és csak „humanitárius szempontokra” összpontosít.
Grigorij Karaszin, aki korábban nagy-britanniai nagykövetként és külügyminiszter-helyettesként is szolgált, arról írt, hogy „az elmúlt években 700 ezer gyermek talált menedéket nálunk, akik az ukrajnai konfliktusövezetek bombázásai és rakétázásai elől menekültek”.
(Sky News)
Tízmilliárd rubelt foglaltak le a Wagner-csoport fegyveres felkelése után Jevgenyij Prigozsinnál, a zsoldosvezér azonban a Fontanka híre szerint vasárnap este visszakapta a teljes lefoglalt összeget és más értéktárgyakat is, írja a 444.
A készpénzt a Palace Trezzini szálloda udvarán egy kisbuszban és a River Palace hotel mélygarázsában foglalták le. Közel százdoboznyi rubelt találtak a hatóságok, amikről Prigozsin a lefoglalások után azt mondta, hogy ezekből fizette volna a Wagner zsoldosainak fizetését és a meghalt katonák rokonainak szánt juttatásokat is.
A Fontanka szentpétervári hírportál szerint a guruló rubeleket végül nem maga Prigozsin vette vissza, hanem a sofőrje. Igaz, a zsoldosvezér nehezen vehette volna vissza személyesen az értéktárgyakat, hiszen már másfél hete Belaruszban táborozik, hogy onnan működtesse tovább a Wagner-csoportot.
Körömi Csongor
Különösen sikeresek voltak az ukrán ellentámadás utóbbi napjai – állítja Olekszij Danilov. Az ukrán Biztonsági és Védelmi Tanács vezetője Twitterén arról írt a Spiegel szerint, hogy az ukrán erőknek sikerült előrehaladniuk a megszálló oroszokkal szemben.
Danilov szerint a fegyveres erők ebben a szakaszban teljesítették legfontosabb feladatukat: „az orosz hadsereg csapatainak, felszerelésének, üzemanyagraktárainak, katonai járműveinek, parancsnoki állásainak, tüzérségének és légvédelmi erőinek maximális megsemmisítését”.
Bár az ellentámadás lassan halad az orosz hadsereg masszív védelmi állásai mellett, az ukrán fél az utóbbi napokban kisebb területnyereségekről számolt be. Igaz, a brit hírszerzés szerint a területeik elaknásítása miatt épp az oroszok vannak pillanatnyilag helyzeti előnyben.
Tizenhatan megsérültek egy orosz tüzérségi támadásban a Harkiv régióbeli Pervomajszkij kisvárosban kedden – közölte a régió kormányzója a Telegramon.
A sérültek között hét gyerek is van, a legkisebb alig egy éves.
Oleg Szinegubov azt írta, helyi idő szerint délután fél kettő körül dördültek a lövések és több autó is kigyulladt. A rendőrség szerint egy többemeletes épület is megrongálódott.
(Sky News)
Aradi Hanga Zsófia
Az Európai Kézilabda Szövetség (EHF) elvette Oroszországtól a 2026-os női Európa-bajnokság rendezési jogát – írja az MTI.
Az EHF honlapjának keddi beszámolója emlékeztet, hogy 2021 novemberében választották házigazdának az oroszokat, ám az ukrajnai háború miatt nem halogathatták tovább a döntést, így a végrehajtó bizottsága elvette tőlük a rendezési jogot. Az EHF-nek új házigazdát kell keresnie, de a pályázati eljárásról egyelőre nem közöltek részleteket. A 2030-as és a 2032-es Európa-bajnokságok pályázati folyamata még idén megkezdődik a szándéknyilatkozatok befogadásával, a döntésekre pedig jövő év végén kerül sor.
Aradi Hanga Zsófia
A Nato megerősítette, hogy Jens Stoltenberg főtitkár további egy évig marad a posztján – írja a Guardian.
Stoltenberg, Norvégia korábbi miniszterelnöke a Nato 13. főtitkára, 2014 óta tölti be ezt a tisztséget. Megbízatása tavaly járt volna le, de az orosz-ukrán háború miatt tovább maradt a posztján. Negyedszerre hosszabbítják meg a megbízatását.
„Megtisztelő a NATO-szövetségesek döntése, hogy 2024. október 1-jéig meghosszabbítják főtitkári megbízatásomat. Az Európa és Észak-Amerika közötti transzatlanti kötelék közel 75 éve biztosítja szabadságunkat és biztonságunkat, és egy veszélyesebb világban szövetségünk fontosabb, mint valaha” – írta a döntés kapcsán Stoltenberg a Twitteren.
A Sky News azt írja, a júliusi vilniusi Nato-csúcson jelentették volna be Stoltenberg utódját, de a tagországok nem tudtak konszenzusra jutni. Korábban esélyesként emlegették a brit védelmi minisztert, Ben Wallace-t és a dán miniszterelnököt, Mette Frederiksent is.
Először mondott beszédet Vlagyimir Putyin orosz elnök nemzetközi közönség előtt a Wagner zsoldoscsoport lázadása után. Putyin a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) virtuális csúcstalálkozóján mondott beszédet.
A Wagner-lázadás kapcsán azt mondta:
„Az orosz nép egységesebb, mint valaha. Az orosz politikai körök és a társadalom egésze egyértelműen demonstrálta a szolidaritást és a haza sorsa iránti nagy felelősséget azzal, hogy egységes frontként szólaltak fel a fegyveres lázadási kísérlet ellen. Szeretném megragadni az alkalmat, hogy köszönetet mondjak az SCO-országokból érkező kollégáimnak, akik támogatásukról biztosították az orosz vezetésnek az alkotmányos rend és a polgárok életének és biztonságának védelme érdekében tett lépéseit. Ezt nagyra értékeljük.”
Az orosz elnök emellett arról beszélt, hogy a világot a gazdasági instabilitás miatt egyre nagyobb konfliktusveszély fenyegeti, amit „Oroszország közvetlenül is érzékel”. Putyin a SCO regionális terrorizmusellenes struktúrájának reformját is javasolta, és szorgalmazta, hogy Belarusz is minél előbb csatlakozzon a szervezethez.
Az SCO tagjai jelenleg Oroszország,Kína, India, Kazahsztán, Kirgizisztán, Pakisztán, Oroszország, Tádzsikisztán és Üzbegisztán. Belarusz, Mongólia és Irán egyelőre megfigyelői státusszal rendelkezik.
Az ukrán erők lekapcsolták azt a dnyeperi távvezetéket, amely a zaporizzsjai atomerőművet látja el árammal – írja az orosz állami hírügynökség a TASZSZ.
Az állítást először Renat Karcsa, a Roszenergoatom vezérigazgatójának tanácsadója fogalmazta meg kedden kora reggel, de független hírforrás egyelőre nem erősítette meg. Ukrajna nem kommentálta a hírt.
Frissítés: A RIA orosz állami hírügynökség kedd délelőtt a Telegram csatornáján közölte, hogy a távvezeték leállítása nem okozott fennakadást az erőmű működésében, és a sugárzási szint is a normális tartományban maradt.
A tanácsadó szerint Ukrajna hétfő este lekapcsolta a 750 kV-os Dnyeper-távvezetéket, ami zaporizzsjai atomerőmű áramellátásáról gondoskodott.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) hétfőn arról számolt be, hogy a atomerőművet négy hónap kihagyás után ismét csatlakoztatták a hat tartalék 330 kV-os távvezeték egyikéhez. Az oroszok állítása szerint most egyedül ez gondoskodik az erőmű áramellátásáról, ami komoly kockázatot jelent.
A moszkvai csapatok 2022 március óta tartják megszállva a létesítményt, ahol Ukrajna múlt héten nukleáris katasztrófavédelmi gyakorlatokat is tartott egy esetleges támadásra készülve. Az erőmű biztonságával kapcsolatban a háború során végig aggodalmak merültek fel, és mindkét fél egymást vádolta az épület elleni támadásokért. A Nova Kahovka mellett fekvő Dnyeper-gát felrobbanása óta fokozódott a feszültség, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök júniusban meg is vádolta Oroszországot azzal, hogy terrortámadást készítenek elő az erőműben. Moszkva tagadta a vádakat. A kijevi hírszerzés június 30-ai jelentése szerint az orosz csapatok elkezdték elhagyni az erőmű területét.
Aradi Hanga Zsófia
A brit védelmi minisztérium keddi hírszerzési jelentésében azt írja, Oroszország finomította a taktikáját, hogy sikereket érjen el az ukrán ellentámadás lassításában, de még mindig kulcsfontosságú gyengeségektől szenved.
A brit hírszerzés jelentése szerint Oroszország páncéltörő aknákat használ az ukrán előrenyomulás lelassítására. Néhány területen az aknamezők sűrűsége arra utal, hogy az orosz hadsereg valószínűleg sokkal több aknát használt fel, mint amennyit a katonai doktrínában lefektetett. Miután az aknák segítségével lelassították az ukrán előrenyomulást, az orosz hadsereg légicsapásokat mér az ukrán hadsereg péncélozott járműire. Ezzel a taktivál kisebb sikereket értek el a fronton – áll a jelentésben.
Az orosz hadsereg azonban a sikerei ellenére továbbra is alapvető problémákkal küzd: ilyen a lőszerhiány és a csapatok kimerültsége.
Maszkos férfiak megállásra kényszerítették az autóját, majd súlyosan bántalmazták az ellenzéki Novaja Gazeta újságíróját és egy vele utazó ügyvédet Csecsenföld oroszországi régiójában kedden – írja a Reuters.
Jelena Milasina újságírónőnek leborotválták a fejét, több ujját eltörték, és zöld festékkel kenték össze – közölte a Memorial emberi jogi csoport. A nő többször is eszméletét vesztette a támadás alatt.
A Novaja Gazeta című lap ismert újságírója Alekszandr Nemov ügyvéddel együtt utazott a helyi repülőtérről a csecsen fővárosba, Groznijba, amikor megtámadták őket. A jelentések szerint Nemovot lábon szúrták. Milasina és Nemov azért utazott a csecsen fővárosba, hogy tudósítsanak egy csecsen nő bírósági ítélethirdetéséről, akit egy rendőr megtámadásával vádoltak meg. Nemov a megvádolt nő, Zarema Musajeva védője.
A támadók az emberi jogi csoport beszámolója szerint világossá tették, hogy a tudósításai miatt támadták meg az újságírót. A Memorial jelentése szerint az újságírót és az ügyvédet is halálosan megfenyegették, fegyvert tartottak a fejükhöz, és felszólították Milasinát, hogy hagyja el az országot és ne publikáljon több cikket.
A Nexta hírügynökség képet is közzétett a megtámadott újságíróról:
A Novaja Gazetát 1993-ban alapították, az orosz sajtószabadság fokozatos visszaszorítása közepette is vezető tényfeltáró médium maradt. A lap három évtizedes működése alatt hét újságíróját gyilkolták meg.
A lap tavaly március 28-án felfüggesztette működését Oroszországban, miután külföldi ügynököknek minősítették őket. Több munkatársa Rigában hozott létre egy online kiadást amelynek oroszországi elérhetőségét blokkolták. Az újság munkatársai tavaly július 15-én indították el a lap új oldalát Novaja Raszkaz-Gazeta címen, de szeptemberben ezt is megfosztották médiaengedélyétől és gyakorlatilag betiltották.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, kedd hajnalban több drón közelítette meg Moszkvát. Az orosz külügyminisztérium Kijevet tette felelőssé, és terrortámadásnak minősítette az esetet. Ukrajna egyelőre nem reagált a vádakra, és nem vállalta magára a támadást.
Amit az orosz állami média beszámolói alapján tudni lehet a drónokról:
- Két drónt a Kremltől 30 km-re délnyugatra, Valujevo faluban lőtt le a légvédelem.
- Egy drónt a Moszkva régióval határos Kaluga régióban észlelt és lőtt le a légvédelem.
- Egy drónt a Moszkva régióbeli Kubinkában, egy orosz légitámaszpont közelében lőttek le.
- Egy drón jelét elektronikus eszközökkel zavarták le, ami emiatt meghibásodott és lezuhant a moszkvai régió Odincovo kerületében.
Sérültekről és károkról egyelőre nem érkeztek hivatalos jelentések.
A támadások miatt a hatóságok ideiglenesen felfüggesztették a fel- és leszállásokat a a moszkvai Vnukovo repülőtéren (ami Kubinkától nagyjából 36 kilométerre található), de reggel 8 órától már helyreállt a közlekedés. A vnokovói reptér Moszkva három nemzetközi repülőterének egyike. A korlátozás Törökországból, Egyiptomból és az Egyesült Arab Emírségekből érkező járatokat érintett.
Háromra emelkedett a július 3-án egy lakóház ellen elkövetett dróntámadás következtében meghaltak száma Szumiban. A támadásban 21-en sérültek meg, négy embert kórházban ápolnak. A városban július 4-ét gyásznappá nyilvánították.
Herszon régióban két civil, egy férfi és egy nő halt kedden kora reggel egy orosz támadásban.
Aradi Hanga Zsófia
Az orosz külügyminisztérium szerint Ukrajna terrorista támadást kísérelt meg a vnukovói repülőtér ellen.
Marija Zaharova orosz külügyminisztériumi szóvivő kedd reggel a Telegram csatornáján azt írta: „A kijevi rezsim kísérlete egy olyan terület megtámadására, ahol polgári infrastruktúra található, beleértve egy repülőteret, amely külföldi járatokat is fogad, egy újabb terrorcselekmény.”
„A világközösségnek be kell látnia, hogy az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország – az ENSZ Biztonsági Tanácsának állandó tagjai – finanszírozzák a terrorrezsimet” – tette hozzá Zaharova.
Ukrajna még nem erősítette meg, hogy köze lenne a támadáshoz.
A TASZSZ az orosz védelmi minisztériumra hivatkozva kedd reggel már azt írta, öt drónt semmisítettek Moszkva régióban.
„Ma reggel meghiúsították a kijevi rezsim azon kísérletét, hogy öt pilóta nélküli légi járművel (UAV) terrortámadást hajtsanak végre a moszkvai régióban és Új-Moszkvában található objektumok ellen.” Négyet Új-Moszkva területén semmisítettek meg, egyet pedig a moszkvai régió Odincovo kerületében.
Aradi Hanga Zsófia
Két drónt lőttek le Új-Moszkvában (az orosz fővároshoz csatolt külterület), egyet pedig a Moszkvával határos Kaluga régióban – közölte kedd hajnalban az orosz állami hírügynökség, a TASZSZ.
„Előzetes információk szerint három drón tartott Moszkva felé különböző időpontokban. A légvédelem ezek közül kettőt Új-Moszkva térségében, egyet pedig a moszkvai régiótól délnyugatra fekvő Kaluga régióban lőtt le” – közölte a TASZSZ a katasztrófaelhárításra hivatkozva.
Két drónt a Moszkva közeli Valujevo falu közelében lőtték le. A törmelékek a falura zuhantak, de sérültekről és károkról nem érkeztek jelentések. Valujevo a Kremltől közel 30 kilométerre délnyugatra található.
Kedd reggel Szergej Szobjanyin moszkvai polgármester is megerősítette, hogy drónokat semmisítettek meg a főváros közelében.
Szobjanyin a Telegramon azt írta, minden drónt lelőttek, de „az ukrán dróntámadás átmenetileg megzavarva a repülési műveleteket a vnukovói repülőtéren”.
A vnukovói repülőtéren kedd reggel korlátozták a leszállásokat és felszállásokat „a repülőtéren kívül álló műszaki okok miatt”. A korlátozások helyi idő szerint reggel 8 óráig voltak érvényben (Moszkvában már elmúlt reggel nyolc óra). A térség többi repülőterének működése zavartalan maradt.
A TASZSZ kedden kora reggel arról is beszámolt, hogy egy drón zuhant le a moszkvai régióbeli Kubinka közelében (Moszkvától 63 kilométerre nyugatra), egy katonai létesítmény területén. Az előzetes adatok szerint személyi sérülés és kár nem történt.
Ukrajna hivatalosan nem kommentálta a hírt.
(TASZSZ, Guardian)
Halász Nikolett
- Meghalt egy ukrán írónő, aki koponyasérülést szenvedett a kramatorszki rakétatámadásban.
- Az ukrajnai háborúban meghalt diákok tiszteletére rendezett kiállítással nyitotta meg a Közép-európai Egyetem (CEU) a nyári iskoláját ukrán diákoknak.
- FSZB: Merényletkísérletet terveztek az ukránok a Krím orosz vezetője ellen.
- Egy orosz parlamenti képviselő szerint 700 ezer gyereket vittek el Ukrajna megszállt területeiről Oroszország más részeibe.
- Zelenszkij: Addig nem lesz vége a háborúnak, amíg a Krím orosz kézben van.
- Jevgenyij Prigozsin orosz hadúr egy hét után először adott életjelet magáról hétfőn. A zsoldosvezér hangüzenetben mondott köszönetet a hamvába holt felkelése támogatóinak.