Ukrán külügyminiszter: Elegendő fegyverünk van az ellentámadás megindításához

Rakétatámadás érte a kelet-ukrajnai Harkiv városát – közölte a régió vezetője. „Harkiv rakétatámadás alatt. A városlakók robbanásokat hallanak” – írta a Telegramon Oleh Szinyehubov kormányzó. Légiriadó van érvényben a városban, valamint Ukrajna keleti részén több helyen is.

(Sky News)

A Krím félszigeten az ukrán ellentámadásról, Oroszország nyugati megyéiben pedig hadiállapot bevezetéséről szóló üzenetekkel hekkelték meg a tévéállomásokat.

A New York Post írt arról, hogy vasárnap este több orosz tévécsatornán is megjelent az a videóüzenet, amin több, ukrán harci felszerelésben lévő katona látható, amint a mutatóujjukat az ajkukhoz teszik, és azt mondják: „Cssss!”

A videó végén azt írták: „A tervek a csendet szeretik, az ellentámadás kezdetét nem fogjuk bejelenteni.”

Hétfőn pedig arról számolt be a Reuters, hogy Oroszország nyugati, az ukrán határhoz közel fekvő megyéiben egy hamis, feltehetően mesterséges intelligenciával generált Putyin-tévébeszédet játszottak be a tévé- és rádióállomásokon.

Az üzenet szerint „Kijev csapatai átlépték Oroszország határát”, a határ menti Rosztov, Belgorod és Voronyezs megyékben „bevezették a hadiállapotot”, és „országos mozgósítás” kezdődött, a lakosokat pedig arra kérik, „vonuljanak minél mélyebben Oroszország belső területeire”.

Az üzenetet tételesen cáfolta Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő: „Egyáltalán nem volt semmiféle beszéd. Valóban voltak hekkelések több régióban” – idézi a Kreml szóvivőjének szavait a TASZSZ orosz állami hírügynökség, hozzátéve, hogy most már minden rádió- és tévéadó műsora helyreállt.

Ukrajnának már elegendő fegyvere van ahhoz, hogy elindítsa a hónapok óta tervezett ellentámadást az oroszok által megszállt területek visszaszerzéséért. Erről Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter beszélt, miután egyeztetett James Cleverly brit külügyminiszterrel, írja a Sky News.

Cleverly előre nem bejelentett látogatást tett hétfőn Kijevben, Kuleba mellett pedig fogadta Volodimir Zelenszkij is, írja az MTI. Az ukrán elnök a Twitteren arról írt, hogy fontos aktuális kérdésekről tárgyalt a brit külügyminiszterrel, többek között az ukrán béketervről is. Kijev többek között akkor állapodna meg békéről Oroszországgal, ha visszavonul a megszállt területekről az 1991-es határok mögé – azaz a Krím félszigetet is feladják. Emellett nukleáris, élelmiszer- és energiabiztonsági garanciákat szeretnének kapni Moszkvától.

Egyelőre nem úgy tűnik, hogy Oroszország bármennyire is hajlana a békére, így az ukránok harc útján szereznék vissza a megszállt területeiket. Dmitro Kuleba arról beszélt, hogy nem az a fontos, mikor kezdődik az ellentámadás – ha egyáltalán már elkezdődött –, hanem hogy az ukrán győzelemmel érjen véget.

A külügyminiszter szerint egy ukrán győzelem biztosítani tudná az ország NATO-tagságát, amivel akár megelőzhetnének jövőbeni háborúkat is Ukrajna és a régió ellen.

Ukrajna védelmiminiszter-helyettese, Hanna Maljar megerősítette, hogy az ukrán erők egyes területeken támadó akciókra készülnek. Azt is mondta, hogy azok az orosz jelentések, amelyek szerint Ukrajna már ellentámadásba kezdett, azt a célt szolgálják, hogy eltereljék a figyelmet a Bahmutnál elszenvedett orosz veszteségekről.

Maljar a Telegramon azt írta: „Mi történik most? Folytatjuk a 2022. február 24-én megkezdett védekezést. A védelmi művelet mindent magában foglal, beleértve az ellentámadási akciókat is. Ezért egyes területeken támadó akciókra térünk át.

Bahmut maradt a harcok fő epicentruma, ott egy meglehetősen széles front mentén haladunk. Sikeresek vagyunk, elfoglaljuk a magaslatokat, az ellenség védekezik és meg akarja tartani a pozícióját. Délen az ellenség védekezik, ott folytatódnak a helyi jelentőségű harcok.

Miért adnak ki az oroszok olyan gyakran információkat az ellentámadásról? Mert el kell terelniük a figyelmet a Bahmutnál elszenvedett veszteségekről.”

Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek adott helyzetértékelésében arról beszélt, hogy június elején várható leghamarabb ukrán részről az ellentámadás, de valószínűleg ennek sem lesz egy konkrét startpontja.

(Guardian)

Májusban közel 36 százalékkal csökkentek Oroszország olaj- és gázbevételi az előző év azonos időszakához képest, és 12 százalékkal maradtak el az előző havi értéktől – közölte az orosz pénzügyminisztérium hétfőn.

Az orosz állam szénhidrogénből származó bevétele májusban az előző évi 886 milliárd rubelről 570,7 milliárd rubelre csökkent a múlt hónapban.

Az olajcégek nyereségadójából áprilisban 185,4 milliárd rubel folyt be, míg májusban a befizetések ütemezésének sajátosságai miatt ez 5,4 milliárd rubelre apadt. A bányajáradékokból befolyó összeg éves összevetésben negyedével csökkent és 704 milliárd rubelt tett ki, az exportvámokból származó bevételek a vizsgált időszakban 74 százalékkal 66,1 milliárd rubelre csökkentek.

A háború miatt emelkedő kiadások, valamint a csökkenő gáz- és olajbevételek eredőjeként az orosz szövetségi költségvetés hiánya az év első négy hónapjában 3424 milliárd rubelt tett ki, amely meghaladja az egész évre tervezett deficitet.

Tavaly a második fél évben a drámai egyenlegromlás hatására az orosz szövetségi költségvetés az ország modern kori történelmének legnagyobb hiányával, 3300 milliárd rubellel zárt. Oroszország adóbevételeinek mintegy felét az olaj- és gázszektor adja.

(MTI, Reuters)

Az ukrán hadsereg visszafoglalt néhány területet Bahmut északi részén, állítja Jevgenyij Prigozsin, a Wagner orosz zsoldoscsoport vezetője. Berhovka elesett, a csapatok kivonulnak onnan, mondta egy hangüzenetben, amit a Telegramon tettek közzé.

Arról is beszámoltak, hogy a Wagner őrizetbe vette a hivatásos orosz sereg egyik tisztjét, aki állítólag tüzet nyitott az egyik járművükre Ukrajnában. A tiszt azt mondja egy felvételen, hogy részeg volt az incidens idején, és azért tette, mert nem kedveli a Wagner-csoportot. Arra a kérdésre, hogy miért nem kedveli őket, azt felelte, erre nem tud válaszolni.

Az orosz hadsereg állítólag aláaknázta azokat az utakat, amelyeken át a Wagner elhagyta Bahmutot.

Az orosz reguláris sereg és a Wagner közötti feszültségek nem újkeletűek. Jevgenyij Prigozsin többször is kirohant Oroszország legmagasabb rangú védelmi tisztviselői ellen, és gyakran panaszkodott a lőszerhiányra a Donyeck keleti részén fekvő Bahmutért folytatott harc során. (CNN/BBC)

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint hétfőn legalább tíz ukrán katonát öltek meg tüzérségi csapásokban az oroszországi Belgorod térségében, így megakadályoztak egy ukrán betörési kísérletet. A jelentést független forrásokból egyelőre nem erősítették meg. Vjacseszlav Gladkov, Belgorod kormányzója azt írta a Telegramon, hogy az ukrán erők 185 lövedéket lőttek ki a városra. (Guardian)

Amerikai hírszerzési források szerint Ukrajna kiépített egy ügynökhálózatot Oroszországban, tagjai orosz célpontok elleni szabotázsakciókra készülnek, és az ehhez szükséges felszereléssel, például drónokkal mostanában látják el őket. Washingtonban biztosra veszik, hogy azokat a drónokat is Oroszországon belül indították el, amelyek tizenhat perc különbséggel felrobbantak a Kreml fölött május elején. A támadás nem okozott valódi kárt, hivatalosan a két eszközt megsemmisítették.

Az egyelőre nem világos, hogy az elmúlt napokban végrehajtott egyéb dróntámadásokat – köztük egy Moszkva melletti lakónegyedet és egy dél-oroszországi olajfinomítókra mért csapást – szintén Oroszországon belülről indították-e, vagy az ukránbarát ügynökök hálózata áll mögöttük.

Arra nincs egyértelmű válasz, hogyan sikerült Ukrajnának az ellenséges vonalak mögé juttatnia a drónokat, de két forrás is tudni véli, hogy jól bejáratott csempészútvonalakat alakítottak ki, amelyeken keresztül drónokat vagy alkatrészeket lehetett Oroszországba küldeni, ahol azokat aztán összeszerelhették. Az orosz-ukrán határ hatalmas és nagyon nehéz ellenőrizni, így alkalmas a csempészetre – amit az ukránok az elmúlt évtizedben gyakran ki is használtak. (CNN)

Oroszország bejelentette, hogy haditengerészeti gyakorlatot kezdett a Balti-tengeren, egy nappal azután, hogy a NATO-tagállamok is megindították éves balti-tengeri gyakorlatukat. Negyven orosz hadihajó és vízi jármű, huszonöt repülőgép és 3500 fős személyzet vesz részt a június 15-ig tartó gyakorlaton.

Moszkva azt is közölte, hogy a Japán-tengeren és a szintén távol-keleti Ohotszki-tengeren is gyakorlatba kezdett, amelyeken a Csendes-óceáni Flotta több mint hatvan hadihajója és ellátóhajója vonul fel.

Az Egyesült Államok korábban arról számolt be, hogy a Balti-tengeren a NATO részéről hatezer fős személyzet, ötven hajó és több mint negyvenöt repülőgép vesz részt a katonai manőverben, amelyben Finnország szövetségi tagállamként először képviselteti magát. (MTI/Reuters)

Belgium felszólította Ukrajnát, hogy vizsgálják ki azokat a jelentéseket, amelyek szerint belga gyártmányú puskákat használtak az ukránbarát erők az orosz csapatok ellen Oroszország nyugati határán belül, közölte Alexander De Croo belga miniszterelnök. Az információkat a belga védelmi minisztérium és a hírszerzés is próbálja hiteles forrásokból leellenőrizni. „Az európai fegyvereket Ukrajna kizárólag védelmi célokra használhatja. És ezt szigorúan fogjuk ellenőrizni annak érdekében, hogy így is legyen” – mondta Alexander De Croo. A belga miniszterelnök arra nem válaszolt, hogy ha a jelentések igaznak bizonyulnak, annak milyen következményei lesznek Kijev számára. (Guardian)

Kijevbe utazik Matteo Zuppi bíboros, akit Ferenc pápa békeküldöttnek nevezett ki, hogy megpróbálja előmozdítani az ukrajnai háború politikai rendezését, jelentette be a Vatikán. A közlemény szerint a kezdeményezés fő célja az ukrán vezetés álláspontjának alapos megismerése arról, hogyan képzelik el igazságos béke elérését és érhetik el a feszültség csökkentését. Ferenc pápa vasárnap ismét a béke mellett állt ki és a háború ellen emelt szót, amikor először adott interjút a RAI1-nek.

„Ez a történet annyi idős, mint maga az emberiség. A békével mindig nyerünk. Lehet, hogy csak egy kicsit, de mégis. A háborúval mindent elveszítünk. Mindent!”

– hangoztatta a pápa. (MTI)

A donyecki és zaporizzsjai frontvonalak mentén jelentősen felerősödtek a harcok, de ukrán tisztviselők nem erősítették meg, hogy ez a régóta tervezett ellentámadás kezdete lenne, foglalták össze az éjszakai történéseket a Guardian kijevi tudósítói.

Oroszország azt állította, hogy visszavert egy „nagyszabású offenzívát” a donyecki régióban, és megöltek több száz ukrán katonát, de az állításokat független forrásokból még nem lehetett ellenőrizni. Egy Moszkva által támogatott milicista vezető és orosz katonai bloggerek elismerték, hogy az ukrán erők legalább egy ponton áttörést értek el Donyeck délnyugati részén. Ukrán tisztségviselők hivatalosan nem kommentálták a híreket.

Az ukrán áttörést egy orosz katonai blogger, Wargonzo úgy kommentálta, hogy

„a hír nyugtalanító”.

Az elfoglalt zaporizzsjai terület orosz vezetője, Vlagyimir Rogov is megerősítette, hogy jelentős támadás volt az éjszaka. „Az ellenség még a korábbinál is nagyobb erőket vetett be a támadásba, szervezetten próbáltak nagyobb léptékű áttörést végrehajtani” – közölte Rogov a Telegramon. „A harc folytatódik”.

„Ha az ellenség offenzívája valóban megkezdődött, és nem csak egy erőpróbát látunk, akkor a harcok intenzitása csak fokozódni fog a következő napokban. A csata kimenetele még nincs teljesen előre eldöntve, még csak most kezdődik” – vélekedett Igor Kirkin, a donyecki régió egykori védelmi vezetője, aki a Kreml politikáját nacionalista oldalról bírálja. (Guardian)

Az ukrán vezérkar szokásos napi jelentése közvetlenül nem reagált a komoly orosz harci sikerekről szóló beszámolóra, de általánosságban annyit közöltek, hogy „Oroszország hazugságokat terjeszt”. Azt írták, hogy „az ukrán katonák demoralizálása és a közvélemény félrevezetése érdekében az orosz propagandisták hamis információkat fognak terjeszteni az ellentámadásról, annak irányairól és az ukrán hadsereg veszteségeiről”. A kijevi jelentés szerint huszonkilenc összecsapás volt vasárnap a donyecki és a luhanszki régióban. A veszteségekre nem tértek ki. (Reuters)

A 63 éves Valentyina mutatja a lakásában keletkezett károkat, amelyeket egy rakétatámadás okozott vasárnap az orosz fennhatóság alatt álló donyecki Horlivkában.

Két drón zuhant a Moszkvát és Ukrajnát összekötő M3-as autópályára, az orosz fővárostól délre, közölte Vlagyiszlav Sapsa, a kalugai terület kormányzója. Robbanás nem történt, mindenesetre a helyszínt lezárták a hatóságok. Korábban is előfordultak hasonló esetek. Néhány napja például Belgorodban sérültek meg ketten, amikor egy útra zuhant egy drón. (Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium közzétett egy drónfelvételt, amelyen az állítólagos visszavert ukrán offenzíva egyik jelenete látható.

A pontos helyszínt nem jelölték meg. Moszkva korábbi bejelentése szerint legalább kétszázötven ukrán katonát öltek meg a donyecki régióban.

Az elmúlt 24 órában hárman sérültek meg az orosz megszállás alatt álló donyecki régióban, és több épület megrongálódott. Erről Pavlo Kirilenko, a régió kormányzója számolt be a Telegramon. A sérültek mindannyian civilek. Kirilenko nem kommentálta azt az orosz bejelentést, miszerint komoly ukrán támadást vertek vissza, és megöltek kétszázötven katonát. Donyeck egyike annak a négy ukrán megyének, amelyeket Oroszország elfoglalt a tavaly februárban indított megszállás során. (Guardian)

A közösségi médiában indítottak kampányt az ukrán tisztségviselők a régóta ígért ellentámadásról. A videón több, teljes harci felszerelésben lévő katona látható különböző ukrán egységekből, amint a mutatóujjukat az ajkukhoz teszik, ezzel jelezve a csendet, és azt mondják: „Cssss!”

Korábbi cikkünkben azt írtuk, hogy Oroszország kulcsfontosságú stratégiai pontokon ásta be magát az elfoglalt ukrajnai területeken, így készül a modern nyugati eszközökkel felfegyverzett ukrán hadsereg ellenoffenzívájára. Műholdfelvételek alapján látható, hogy leginkább Zaporizzsja irányából számítanak az ukrán műveletekre, de a Krím félszigetnél is védvonalakat hoztak létre. Resperger István ezredes, egyetemi tanár segítségével megnéztük, milyen rétegekből állnak az orosz védrendszerek, és hogy ezt milyen – részben nyugati – eszközökkel próbálhatják majd áttörni az ukránok.

„A tervek a csendet szeretik, az ellentámadás kezdetét nem fogjuk bejelenteni” – áll a videó végén látható transzparensen, ami a videó végén látható, és amit Hanna Mailar védelmiminiszter-helyettes is megosztott a Telegramon. (CNN)

Joe Biden amerikai elnök a héten fogadja Nagy-Britannia és Dánia miniszterelnökét. A megbeszéléseken egyebek mellett arról is szó lesz, hogy F–16-os gépeket küldjenek Ukrajnának. Biden hétfőn tárgyal Mette Frederiksennel, csütörtökön pedig Rishi Sunak lesz a vendége. „Ukrajna hosszú távú biztonsági szükségletei lesznek terítéken, erről biztosan kikérjük a véleményüket” – mondta John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője. Hozzátette, az F–16-osok küldése ezen a ponton kerülhet a folyamatba. (Guardian)

Az orosz védelmi minisztérium azt állítja, hogy megállítottak egy nagyobb ukrán támadást, és megöltek kétszázötven ukrán katonát. Kijev egyelőre nem reagált az orosz bejelentésre, amit független forrásból nem sikerült megerősíteni. A moszkvai közlés szerint Ukrajna vasárnap hat gépesített és két harckocsizászlóaljjal indított offenzívát a donyecki térségben. Az egyelőre nem világos, hogy megkezdődött-e a régóta emlegetett ukrán ellentámadás az orosz erők által megszállt területek visszafoglalására.

Az orosz bejelentés szerint „az ellenség a front öt pontján indított nagyszabású offenzívát a dél-donyecki régióban”. Mint írták, az ukránok megpróbálták áttörni az orosz védelmet a frontvonal legsebezhetőbbnek tartott részén. „Az ellenség nem érte el a feladatát, nem járt sikerrel” – jelentette az orosz vezetés a Telegramon. (BBC)

A vasárnapi történéseket itt olvashatja vissza.

• Dnyipró mellett több mint húsz sérült van, meghalt egy kétéves gyerek, Kijevet is támadták az oroszok.
• Újabb támadás történhetett orosz területen, két ember halt meg a határ menti Belgorod régióban az orosz hatóságok közlése szerint.
• Moszkva kitiltotta a „barátságtalan” országok újságíróit a Szentpétervári Gazdasági Fórumról.
• Ukrán drónokat lőttek le a Krím-félsziget északi részén.
• A brit hírszerzés jelentése szerint Oroszországban tetőzik a paranoia, egyes tisztviselők úgy értelmezik a szigorú háborús törvényeket, hogy üldözik a sárga-kék színeket.
• Egymillió orosz hagyta el a hazáját a háború kitörése óta.
• Zelenszkij személyesen mondott köszönetet a kárpátaljai 128. gépesített hegyivadász dandár katonáinak is.
• A Kreml-szóvivője, Dmitrij Peszkov arról beszélt, ha Nagy-Britannia után Franciaország és Németország is nagy hatótávolságú rakétákat ad Ukrajnának, akkor azzal „csak tovább fokozzák a feszültséget a háborúban.