Az ukrajnai kudarcok árnyékában ünnepli Putyin a győzelem napját

Először fordul elő az Oroszország által Ukrajna ellen indított háború óta, hogy több orosz város lemondott a második világháború győzelmét ünneplő május 9-i rendezvényekről. Tavaly is voltak módosítások – Moszkvában és Szentpéterváron akkor a légi parádé maradt el –, de a programok törlése tucatnyi városban új jelenség.

A Krím sem ünnepel

A Kelet-Ukrajnával határos Rosztov megyében is így döntött a kormányzó, de nem lesz felvonulás az Oroszország által még 2014-ben elfoglalt és egyoldalúan elcsatolt Krímben sem – ahol kiemelt jelentősége lenne annak, hogy Oroszország, fennhatóságát ezzel is hangsúlyozva győzelmi ünnepet tartson.

A Krímen fekvő, a fekete-tengeri orosz flotta bázisát adó Szevasztopolban április végén több tízezer tonna üzemanyag semmisült meg, amikor a kikötőt találat érte – vélhetően Ukrajna felől, ami jelzi, hogy a megszállt területet Oroszország korántsem tudja sérthetetlen védelemmel ellátni. A robbanás pár nappal azután történt, hogy a Kijevtől délre eső Umany településen lakóházakat értek el orosz rakéták, 17 embert megölve.

Elmarad az 1965 óta elmaradhatatlan május 9-i ünnepség – a Szovjetunióban abban az évben lett munkaszüneti nap – Kalinyingrád megyében is. A Lengyelország, Litvánia és a Balti-tenger közé ékelt exklávé – az egykori Königsberggel – 1945-ben került szovjet fennhatóság alá, és a Szovjetunió felbomlása után lett olyan területté, amelynek szárazföldi összeköttetése nincs Oroszország többi részével (itt írtunk róla bővebben).

Beszédes azonban, hogy nemcsak a háború közelében vagy a Nyugattal való feszültség miatt, különösen a NATO finn és várhatóan svéd bővítésével érzékeny területté vált Kalinyingrádban marad el az ünnep, hanem Oroszország belsejében is, Tyumenyben, Szurgutban és több más – országszerte legalább 21 nagyobb városban –, amelyek akár 2600 kilométerre vannak Ukrajnától. A távolabbi régiók a háború – pontosabban orosz terminológiában továbbra is kizárólag „rendkívüli katonai művelet” – közelében lévő városok iránti szolidaritásukkal magyarázták döntésüket.

Drónok a Kreml fölött

A rendezvények, felvonulások vagy legalább a katonai parádé törlését a többi területen biztonsági kockázatokkal indokolják, miután Moszkva szerint Ukrajna a Kreml ellen kísérelt meg dróntámadást múlt héten. Nyugati katonai elemzőintézetek szerint Oroszország saját maga rendezte meg az akciót, az ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak is visszautasította, hogy országa támadást tervezett volna, mondván, az csak még radikálisabb lépésre ösztönözte volna Oroszországot.

Tisztán látni az ügyben nem lehet, de kétségtelen, hogy a Kremlnek talán jobban jöhet egy károk nélküli, de hivatkozási alapként szolgáló dróntámadás, mint Ukrajnának. Az orosz vezetés 15 hónapja támadta meg Ukrajnát, villámháborút ígért, ehelyett hosszú, nagy veszteséggel járó, az orosz hadsereg szervezési, harcképességi gyengeségeit megmutató konfliktusba bonyolódott bele, amelyben rövid távú katonai céljait sem érte el –

a donyecki és luganszki szeparatisták által követelt területek egészét sem sikerült elfoglalniuk Ukrajnától, és az elmúlt év során az eleinte gyorsan elfoglalt területek felét azóta el is vesztették.

A mobilizációt a hatalom kerülni akarta, végül részlegesen mégis kénytelenek voltak bevezetni Oroszországban, amit ellenérzéssel fogadott az információs térben egyébként rövid pórázon tartott orosz társadalom. Ráadásul az is kiderült, hogy a hadsereg sem megfelelő kiképzést, sem felszerelést nem tud időben biztosítani a frontra küldött, katonai tapasztalattal nem is rendelkező katonáknak.

Honvédő háborút kreálna a Kreml

A meggyőzéshez, hogy itt Oroszország létéért küzdő, honvédő háborúról van szó, nem feltétlenül jön rosszul egy Kreml elleni, szimbolikus dróntámadás – igaz, ez sem egészen kézenfekvő, hiszen az orosz területek mélyét elérő ukrán drónok azt is jelentik, hogy a védelem nem teljes, elvégre két, 16 perces különbséggel érkező drón robbant is a Kreml fölött. Viszont azzal, hogy a támadás végső soron nem okozott valódi kárt – hivatalosan a két drónt megsemmisítették –, valamelyest mégis sikeres történetként adható el. Szergej Lipovoj dandártábornok szerint a drónokat Moszkva közelében eresztették fel, és helyenként a magas épületeket kihasználva haladtak.

A magabiztosságot azonban a hatalom a dróntámadás híre után sugározhatja azzal, hogy Moszkvában nem marad el központi rendezvény.

A Vörös téren a katonai parádét megtartják, és beszédet mond majd Vlagyimir Putyin is.

Az orosz elnök külföldi társasága azonban nem lesz széles körű: egyedül a kirgiz elnök jön el, hivatalosan ő az egyetlen meghívott államfő. Szadir Dzsaparov élt az alkalommal, és a már hétfőn megkezdett látogatáson meg is hívta Putyint a volt szovjet tagköztársaságba, amit az orosz elnök el is fogadott.

A háború megkezdése miatt már tavaly sem lehetett nagy nemzetközi eseményt szervezni az ünnep köré, előtte pedig a pandémia akadályozta, meg, hogy legalább Oroszországgal lojálisabb országok vezetői jelenjenek meg nagy számban. A legnagyobb rendezvényt Putyin a távoli 2005-ben, a 60. évfordulón tarthatta, 2011-ben pedig az akkor a két putyini ciklus közötti, afféle átmeneti elnökként szolgáló Dmitrij Medvegyev fogadhatott többtucatnyi állam- és kormányfőt, közöttük a német kancellárt és az izraeli elnököt.

A hetvenedik évforduló már a Krím megszállása utánra esett, így az már nem lehetett felhőtlen nemzetközi diplomáciai rendezvény. A Kreml ugyan arról beszél, hogy a Nyugattal szemben alakul egy globális, az Egyesült Államok által uralt egypólusú világrendet elutasító szövetség, ez Oroszország számára valójában mozgástere további szűkülését és Kína további térnyerését jelenti, azokban a térségekben is, ahová Putyin még tárgyalópartnerként utazhat.

Miközben Oroszország Ukrajna felőli támadásról beszél és ellencsapással fenyegetőzik – nem téve említést arról, hogy az Oroszországban háborúnak nem is nevezhető háborút az orosz fél indította el –, folyamatosak az Ukrajnát érő bombázások és rakétatámadások. Csütörtökön Szu–34-esekről indítottak irányítható bombákat, amelyek Harkivban csapódtak be. Ehhez hasonló bomba csapódott be áprilisban az ukrán határtól 40 kilométerre fekvő Belgorodban is, a Kreml azonban kénytelen volt elismerni, hogy technikai hiba miatt ejtettek bombát az orosz városra.

Hétfőn este újból robbanásokat lehetett hallani Kijevben is, Vitalij Klicsko polgármester szerint öten megsérültek az ukrán főváros elleni kamikaze dróntámadásban.

A BBC szerint nyolc nap alatt negyedszer támadták Kijevet is az oroszok, de hétfőn egy ember Odessza régióban is meghalt, és a Vöröskereszt szerint az egyik raktárukat is találat érte. Ukrajna-szerte szólt a légiriadó egy nappal a május 9-i orosz rendezvények előtt.

Eközben az orosz hatóságok egyre keményebben lépnek fel azok ellen, akik véleményük szerint nem tették magukévá a Kreml narratíváját az Ukrajnában folyó eseményekről. Nem kell tüntetni hozzá, elég megosztani egy posztot, vagy kommentelni arról, hogy nem helyes Ukrajna megtámadása, de van, aki a lánya által rajzolt háborúellenes kép miatt került a bíróság elé, két év letöltendőt kapva.

Az orosz egyház átírta a büntető törvénykönyvet

Az újabb hullámban már a destruktív ideológia terjesztésével is rács mögé lehet kerülni. Ez az Orosz Pravoszláv Egyház (RPC) kezdeményezésére került a büntető törvénykönyvbe. Az orosz egyház hagyományosan a mindenkori orosz állam szerves részeként működik, Kirill pátriárka teljes mellszélességgel kiállt az Ukrajna elleni katonai akció mellett – miközben a magyar kormány a béketárgyalásokhoz szükséges lehetséges csatornának tartja az egyházat, és erre hivatkozva elérte, hogy az EU vegye le a pravoszláv egyházfőt a személyre szóló szankciók listájáról. Igaz, ezt némiképp igazolta Ferenc pápa magyarországi látogatása is, mivel az egyházfő a békemisszió jegyében találkozott az orosz pravoszláv egyház Budapestre kijelölt metropolitájával, Hilarionnal.

A 20 perces találkozóról részleteket nem tudni, de hatékonyságát bizonyosan árnyalja, hogy az Ukrajna elleni támadások tovább folynak – Herszonban 16 ember vesztette életét egy áruház elleni rakétatámadásban, amely után több napig tartó kijárási tilalom következett –, és Oroszországon belül is egyre többen kerülnek börtönbe a háború elutasításáért.

Az egyház kezdeményezésére bűncselekménnyé tett destruktív ideológia terjesztése tényállás első áldozata Jevgenyija Berkovics volt.

A rendezőnőt két hónap börtönre ítélték egy előadás miatt, amelyben a megbízott „destruktológiai elemzők” kimutatták, hogy az előadás igazolta a terrorizmust, valamint megállapították, hogy a darab „szélsőséges jelképeket jelenít meg olyan gesztusokban, amelyeket a terrorista szervezetek is használnak, valamint tetten érhető benne a feminizmus destruktív ideológiája is” – idézett a már külföldre kényszerített Novaja Gazeta az elemzésből, amelynek alapján Berkovics egyik munkatársát is elítélték.

A Kreml kemény fellépése a másként gondolkodók ellen azonban azt is jelzi, hogy továbbra is csak erővel képes fenntartani a narratívát az Ukrajna elleni háború helyességéről, miközben a véres, az eredeti célok egyikét sem elérő, a világ jelentős részétől Oroszországot mindenképpen izoláló szankciókkal járó háborúról senki nem hitte az orosz vezetésből, hogy az még a 2023-as év győzelmi ünnepségekor is tartani fog.