Zelenszkij: Ukrajna készen áll az ellentámadásra

Meghalt a háborúban Mikola Zsidkov 22 éves ukrán labdarúgó, aki a lengyel „Wegrzcanka” futballklubban focizott, de tavaly ősszel visszatért Ukrajnába, hogy a hazája védelmében harcoljon. „Legyen örökkévaló ennek a hősnek az emléke.
Dicsőség a Hősöknek!” – olvasható az ukrán védelmi minisztérium Twitter-bejegyzésében.

Mikolát tavaly ősszel a csapata így búcsúztatta el az utolsó mérkőzésén:

Szerintük itt az idő, hogy Magyarország felhagyjon a provokációval, és ne asszisztáljon az agresszív orosz politikának. Részletek itt.

Szombaton is folytatódtak az összecsapások az oroszorszgái Belgorod régióban. A régió kormányzója szombat reggel közölte, hogy pénteken négy civil halt meg az – állítása szerint – ukrán fegyveres erők támadásaiban.

Szombat kora délután közölte, két embert megöltek, kettőt pedig megsebesítettek az ukrán tüzérség lövedékei.

„Az éjszaka nyugtalan volt, reggel óta pedig ismét Szebekino várost és a környező településeket lövik az ukrán fegyveres erők” – írta a kormányzó, Vjacseszlav Gladkov a Telegramon.

A támadásokért Ukrajna nem, de a Putyin-ellenes orosz Szabadságot Oroszországnak Légió vállalta a felelősséget.

(SkyNews)

4800 óvóhely felülvizsgálata során megállapították, hogy körülbelül 20 százalékuk (893 darab) „használatra alkalmatlan”, 252 pedig le van zárva – jelentette Igor Klimenko belügyminiszter.

Az ukrajnai óvóhelyek átvizsgálásáról azután döntött Volodimir Zelenszkij ukrán elnök, hogy a héten felmerült a gyanú, hogy három kijevi lakos azért halt meg egy orosz rakétatámadásban, mert le volt zárva az óvóhely, ahova le tudtak volna menekülni.

Szombaton Vitalij Klicsko kijevi polgármester közölte, hogy a városi hatóságokhoz „több mint ezer” panasz érkezett a bezárt, leromlott vagy elégtelen állapotú óvóhelyekkel kapcsolatban. A polgármester a Telegramon azt írta, a panaszok fele a létesítmények zárva tartására vonatkozott, negyedük arra, hogy rossz állapotban vannak, 250-en pedig arra panaszkodtak, hogy egyáltalán nincs óvóhely a lakóhelyük közelében.

A belügyminisztérium közölte, hogy több mint 5300 önkéntes folytatja az óvóhelyek ellenőrzését Ukrajna-szerte.

(SkyNews, Guardian)

Elina Svitolina ukrán teniszezőnő nem volt hajlandó kezet fogni orosz ellenfelével, f Anna Blinkovával pénteki győztes mérkőzése után – írja a CNN. Az orosz és az ukrán versenyző a francia tenisztornán játszott egymással.

„A hazámért állok ki. Mindent megteszek, amit csak lehet, hogy támogassam, hogy a fronton harcoló férfiak és nők hangulatát, miközben és a földünkért és az országunkért harcolnak. Szóval, el tudod képzelni, hogy az a srác vagy az a lány, aki most éppen a fronton van, engem néz, miközben én úgy teszek, mintha semmi sem történne?” – mondta Svitolnia a meccs után arról, hogy miért nem fogta meg az ellenfele kezét. A teniszező hozzátette, a jövőben sem fog kezet fogni sem orosz, sem belarusz, sem bármilyen olyan ország versenyzőjével, amelyik Oroszországot támogatja.

Május 28-án a szintén ukrán Marta Kostyuk is úgy döntött, nem fog kezet ellenfelével, a belarusz Aryna Sabalenkával. Gesztusára a francia tenisztorna közönsége fújolással reagált.

Sabalenka pénteken nem vett részt a meccsek utáni szokásos sajtótájékoztatón. A sportoló ezt azzal indokolta, hogy a szerdai incidens utáni sajtókonferencián nem érezte biztonságban magát. Az újságírók akkor egymás után kérdezték arról, hogy mi a véleménye, az orosz-ukrán háborúról, a teniszező viszont minden kérdésre azt válaszolta, hogy nem kívánja kommentálni. A kérdéseket végül a moderátornak kellett leállítania.

Sabalneka pénteken közölte, hogy a saját mentális egészségének védelmében úgy döntött, inkább kivonja magát az ehhez hasonló szituációkból, a torna szervezői pedig támogatták ebben a döntésében.

Az orosz élvonalbeli teniszező, Daria Kasatkina múlt hónapban megvédte az ukrán sportolók viselkedését: „A legszomorúbb az, hogy a háború még mindig tart. Így természetesen az ukrán játékosoknak sok okuk van arra, hogy ne rázzanak kezet velünk. Én ezt elfogadom, ez van. Ez egy nagyon szomorú helyzet, és megértem” – mondta.

Kasatkina vasárnap, a negyedik fordulóban fog játszani az ukrán Svitolinával.

Pénteken számoltunk be arról, hogy a kormány legújabb propagandareklámjában, ami azóta pörög a kormánypárti sajtó minden platformján és a YouTube-on is, a Krím-félszigetet nemes egyszerűséggel leválasztották Ukrajnáról.

A Momentum politikusa, Tompos Márton szombaton posztolt arról, hogy a propagandaanyaghoz egy orosz tankról készült felvételt használtak, az orosz harci szimbólumokat viszont kitakarták a felvételeken.

Erről itt írtunk bővebben >>>

Szombat reggel Indonézia védelmi minisztere nyilvánosságra hozta országa orosz-ukrán háborúra vonatkozó béketervét. A terv részletei között szerepel egy ENSZ által koordinált népszavazás is a „vitatott területeken”. Ukrajna pár órával később közölte: nincsenek vitatott területek Ukrajnában, ezért a béketerv is elfogadhatatlan.

Prabowo Subianto egy szingapúri nemzetközi védelmi találkozón részletezte a több pontból álló tervet:

• Azonnal tűzszünet elrendelése;
• demilitarizált övezet létrehozása úgy, hogy a szembenálló felek legalább 15 kilométerre visszavonulnak a jelenlegi pozíciójuktól (az övezetet az ENSZ felügyelné);
• valamint ENSZ-népszavazást megtartása „a különböző vitatott területek lakosságának többségi kívánságának objektív megállapítása érdekében”.

A válasz pár órán belül meg is érkezett:

Az ukrán külügyminisztérium szóvivője, Oleg Nikolenko közölte, hogy Ukrajna és az Oroszország között nincsenek vitatott területek, ahol népszavazásokat lehetne tartani, csak ukrán területek vannak, amelyeket Oroszország megtámadott és megszállt. „A megszállt területeken az orosz hadsereg háborús bűnöket, emberiség elleni bűncselekményeket és népirtást követ el” – mondta.

Nikolenko hozzátette, jelenleg bármilyen tűzszünet csak arra lenne jó, hogy Oroszország átcsoportosítsa és megerősítse a csapatait, hogy újult erővel támadhasson.

(Guardian)

Négyre emelkedett a civil halálos áldozatok száma az oroszországi Belgorod régióban a pénteki támadások óta. Az Ukrajnával határos oroszországi régióban az ukránokkal szimpatizáló, Putyin-ellenes orosz milícia, a Szabadságot Oroszorországnak Légió hajtott végre rajtaütéseket, miközben több határmenti települést is rakétacsapás ért.

Pénteken Belgorod kormányzója közölte, hogy két nő meghalt, miután az „ukrán erők” lövedékei találták el az autójukat. A Szabadságot Oroszországnak Légió viszont később azt állította, a civileket az orosz erők lőtték le, miután összekeverték az autójukat a milíciai harckocsijával.

Vjacseszlav Gladkov kormányzó szombat reggel közölte, hogy a határ melletti Szobolevka városát ért rakétatámadásokban két ember meghalt, hatan pedig megsebesültek. Ezzel együtt már négyre emelkedett a pénteki támadások áldozatainak száma.

A Szabadságot Oroszországnak Légió a héten már másodszor hatolt be Oroszország területére. A támadások különösen Belgorod régióban fokozódtak, ahonnan az orosz hatóságok szerint pénteken újabb 2500 lakost evakuáltak a határ menti Szebenikóból.

A támadások az elmúlt napokban fokozódtak Belgorod ellen az orosz tisztviselők szerint, akik elmondták, hogy tegnap 2500 embert evakuáltak a közeli Shebekinóból. A régióban minden közúti és vasúti közlekedést felfüggesztettek június 30-ig.

(SkyNews)

Az egyetlen hiba, amit Oroszország és Belarusz elkövetett, hogy nem 2014-2015-ben „oldottuk meg ezt a kérdést, amikor Ukrajnának nem volt hadserege és nem volt felkészülve” – mondta Alekszandr Lukasenko belarusz elnök csütörtökön Minszkben, a Független Államok Közössége (a Szovjetunió néhány régi tagállamának laza szervezete) biztonsági vezetőinek tanácskozásán.

Oroszország 2014-ben illegálisan megszállta a Krímet és elcsatolta Ukrajnától, a Kreml által támogatott szakadár harcosok pedig területeket foglaltak el Kelet-Ukrajnában.

A Politico beszámolója szerint a belarusz elnök az ukrajnai invázió kapcsán azt mondta: „Tudtuk, hogy ez lesz. Ha a háború nem kezdődött volna el tavaly, akkor holnap kezdődött volna el, de rosszabb feltételekkel Oroszország és Belarusz számára”. Lukasenko szerint a kérdést 2014-ben kellett volna megoldani.

„Mi békésen akartuk rendezni. Ők viszont ezt az időt arra használták fel, hogy harcképes fegyveres erőt hozzanak létre” – fogalmazott.

A belarusz államfő feje mostanában nem csak az elhúzódó ukrajnai invázió miatt főhet: a nemzetközi hitelminősítő, a Moody's Investors Service péntek éjjel a lehetséges legrosszabb, gyakorlatilag államcsődöt jelző besorolási szintre minősítette vissza Belaruszt.

„Az osztályzatrontáshoz fűzött indoklás szerint a Belaruszra megállapított ”C„ besorolás a Moody's azon várakozását tükrözi, hogy az ukrajnai háború elhúzódása miatt a külföldi szankciók középtávon is korlátozzák Belarusz képességét devizaadósság-szolgálati kötelezettségeinek teljesítésére, és ez valószínűleg 65 százalékot maghaladó veszteséget okoz a kötvénybefektetőknek” – írja a Portfolio.

A Moody's szerint Belarusz mindaddig csődhelyzetben marad, amíg támogatja az Ukrajna elleni orosz agressziót, és amíg az emiatt kirótt szankciók érvényben maradnak.

„Be kellene végre látnia MINDENKINEK: ennek a háborúnak nincsen megoldása a csatatéren! Ott csak a halottak vannak!” – posztolta Szijjártó Péter a Facebookon. A külgazdasági és külügyminiszter szerint az ukrán politikusok nekiestek Orbán Viktornak „azok után, hogy a miniszterelnök ismét kiállt a béke mielőbbi megteremtése mellett”.

Szijjártó azután posztolta ezt, hogy Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy pénteki sajtótájékoztatón a Pravda európai kiadása szerint azt mondta, „ha Orbán Viktor olyan okos, talán meg tudja győzni Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából”. Az ukrán külügyminiszter arra reagált így, hogy Orbán pénteki rádióinterjújában szóba hozta, hogy az ukránok ellentámadásra készülnek.

Volodimir Zelenszkij a Wall Street Journalnak adott interjúban arról beszélt, Ukrajna készen áll a régóta várt ellentámadás megindítására az oroszok által megszállt területek visszafoglalására. Az ukrán elnök Odesszában beszélt az amerikai lap újságírójával.

„Erősen hiszünk abban, hogy sikerülni fog. Nem tudom, mennyi időbe telik majd. Hogy őszinte legyek, sokféle kimenetel elképzelhető, teljesen különbözőképpen is alakulhat majd. De meg fogjuk csinálni, és készen állunk rá” – fogalmazott.

Zelenszkij arról is beszélt, tart attól, hogy a jövő évi amerikai elnökválasztások egy kevésbé támogató kormányt hozhatnak a hatalomba.

„Egy ilyen helyzetben, amikor van támogatás, az ember fél a változásoktól. És hogy őszinte legyek, amikor a kormányváltást említik, ugyanúgy érzek, mint bármely más ember – a jobb irányba történő változásokat akarjuk, de ez fordítva is lehet” – mondta. „Biden érzelmileg kötődik Ukrajnához, ami alátámasztotta a kormánya támogatását” – fogalmazott. Hozzátette viszont, hogy bízik mindkét párt (a demokraták és a republikánusok), a kongresszus és az amerikai nép támogatásában is, és továbbra is azon, lesz hogy Ukrajna megkapja a szükséges támogatást – bárki legyen is kormányon.

Hangsúlyozta azt is, hogy sürgősen több, amerikai gyártmányú Patriot légvédelmi rendszerre lenne szüksége Ukrajnának. Erre Zelenszkij szerint azért lenne szükség, mert az orosz hadsereg légi fölényben van a frontvonalakon, a megfelelő védelem nélkül pedig „sok katona fog meghalni” az ellentámadásban.

Az ukrán elnök szerint szerették volna, ha a közelgő hadjárathoz több nyugatról szállított fegyvert kapnának (korábban azt várták, hogy a nyugati partnerektől kapott páncélozott járművek megérkeznek az országba), de így is készen állnak. „Szeretnénk bizonyos dolgokat, de nem várhatunk hónapokig” – mondta. Szerinte az ukrán szárazföldi erők „erősebbek és motiváltabbak”, mint az orosz csapatok.

A WSJ hangsúlyozza, az ellentámadás fordulópontot jelent a háborúban és a nyugati szövetségesek hozzáállásában is: amennyiben ugyanis nem jár sikerrel, egyre többen szólíthatják fel Ukrajnát, hogy törekedjen a kompromisszumos békeszerződés megkötösére Oroszországgal.

Zelenszkij azt is elmondta az interjúban, hogy tisztában van azzal, hogy a nyugati vezetők néha megsértődnek kemény hangnemén. Azt viszont nem érti, miért csak – az ő álláspontja szerint – „csepegtetik” azokat a fegyvereket, amelyekről tudják, hogy rengeteg életet mentenének meg.

„Ha Ukrajna nem képes ellenállni Oroszországnak, az az állat, az a vadállat ráérez a hódítás ízére. És tovább megy” – hangsúlyozta.

Az elmúlt hetekben Ukrajna elkezdett felkészülni az ellentámadásra: fokozta a nagy hatótávolságú rakétákkal és drónokkal végrehajtott támadásokat, azzal a célja, hogy megbénítsa az orosz utánpótlási vonalakat a támadás megindítása előtt. Az Ukrajnával szimpatizáló orosz milíciák is azért hajtottak végre rajtaütéseket Oroszországban, a határmenti településeken, hogy ezzel arra kényszerítsék az orosz hadsereget, hogy csapatokat csoportosítson át Ukrajnából a határ túloldalára.

A NATO-csatlakozás kapcsán az ukrán elnök azt mondta, szerinte a NATO-ban egyesek az Oroszországtól való félelem miatt nem hajlandóak felvenni Ukrajnát. A szövetségre azonban egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy konkrét biztonsági garanciákat és a tagsághoz vezető utat ajánljon fel. Zelenszkij elmondta, hogy nem várja el a NATO-tól, hogy Ukrajna csatlakozhasson, amíg folynak a harcok, de ígéretet szeretne arra, hogy a háború után felveszik az országot.

A brit védelmi minisztérium szombati hírszerzési jelentésében azt írja, az orosz hadseregnek nehézségei lehetnek Bahmutban, miután a Wagner befejezte a kivonulást a területről.

A jelentés szerint a térségben most az orosz légideszant hadtest, a VDV egységei állomásoznak, a korábban elit alakulatnak számító csapatok azonban az utóbbi időkben jelentősen leépültek.

„Az orosz parancsnokok ennek ellenére valószínűleg megpróbáltak néhányat fenntartani ezekből a még mindig viszonylag ütőképes egységekből, mint nem lekötött tartalékot.

Mivel ehelyett most arra kényszerültek, hogy a bahmuti frontvonalra vezényeljék őket, az orosz haderő egésze valószínűleg kevésbé rugalmasan reagál a műveleti kihívásokra” – áll a jelentésben.

A brit védelmi minisztérium információ szerint Oroszország tovább folytatja a hadsereg csapatainak Bahmutba vezénylésését.

A Wagner-csoport előzetes ígéreteihez híven május 25-én kezdte meg a csapatainak kivonását Bahmutból.

A brit hírszerzés egy korábbi jelentése szerint a légiszállítású, mélységi műveletek végrehajtására alkalmas VDV az Oroszország által Ukrajna ellen tavaly február 24-én indított háborúban kulcsszerepet játszott volna – elsősorban a Kijev melletti Hosztomel légitámaszpontjának elfoglalásában – ám végül súlyos veszteségeket szenvedett. Az elhúzódó invázió alatt a VDV-t ráadásul nem lehetett gyorsan, szakképzett katonákkal feltölteni.

A VDV parancsnokát, Mihail Teplinszkij vezérezredest idén januárban visszahívták az ukrajnai frontról, áprilisban azonban visszatért. A VDV-alakulatok azóta egyre nagyobb szerepet kaptak a kelet-ukrajnai Bahmutért folyó harcokban. „Teplinszkij valószínűleg azon kevés magas rangú orosz tábornok egyike, akiket széles körben tisztelnek a katonák” – írta róla a brit védelmi minisztérium áprilisban.

Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter egy pénteki kijevi sajtótájékoztatón visszavágott Orbán Viktornak, aki ismét felszólította Ukrajnát, hogy hagyjon fel az ellentámadással, és inkább tárgyaljon Oroszországgal, írja a Pravda európai kiadása. Kuleba azt mondta, Ukrajna mindenkinél jobban akarja a béke mielőbbi helyreállítását, „de olyan igazságos békét, olyan békét, amely mindenekelőtt a területi integritás helyreállítását foglalja magában”.

„Amikor valaki azt kezdi mondani, hogy ne ellentámadjunk, tárgyaljunk – nos, ha olyan okos, talán meg tudja győzni Putyint, hogy vonja ki csapatait Ukrajnából, és akkor nem lesz ellentámadás” – mondta Kuleba. Az ukrán külügyminiszter elutasította azokat a javaslatokat, „amelyek folyamatosan azon a prizmán keresztül közelítik meg a problémákat, hogy Ukrajnának valamit fel kell áldoznia ahhoz, hogy megoldáshoz jusson”.

„Ez egy perverz logika, egy beteges logika, amely 2014 és 2022 között teljesen megbukott. Ha segíteni akarnak, használják a kapcsolataikat, és győzzék meg Putyint, hogy hagyja el Ukrajnát” – mondta.

Orbán Viktor szokásos pénteki rádióinterjújában hozta szóba, hogy az ukránok ellentámadásra készülnek, ami „az ukránok dolga, magam sem szeretnék hadászati babérokra törni. De még a magamfajta másfél éves katonai viseltséggel rendelkező ember is pontosan tudja – hadászati akadémiai tudás nélkül is, mert megtanulta a hadseregben –, hogy ha támadok, akkor háromszor akkora veszteségem lesz, mint annak, aki védekezik. És egy olyan ország, aminek a lakossága a szembenálló félnek a töredéke, ilyen körülmények között nagy hadászati támadásokat indítani, az vérfürdő. Mindent meg kell tennünk, még az ellentámadás megindítása előtt, hogy meggyőzzük a feleket arról, tűzszünetre van szükség, és béketárgyalásokra”, fejtegette Orbán. Az interjút itt tudja elolvasni újra.

(Pravda)

• Éles kritikát fogalmazott meg a magyar miniszterelnökkel kapcsolatban Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, szerinte Orbán Viktor szándékosan megalázza Európát az abszurd álláspontjával.
• Legalább harminc drónt és rakétát semmisített meg a légvédelem Kijev felett.
• Átvizsgálják az összes ukrajnai óvóhelyet, miután hárman azért halhattak meg Kijevben, mert az egyik le volt zárva.
• Ketten meghaltak az ukrán ágyúzásban az oroszországi Belgorodban, állította a régió kormányzója.
• A Gazprom karbantartás miatt egy hétre leállítja a Török Áramlat gázvezetéket.
• Az Európai Parlament csütörtökön támogatta a törvénytervezetet, amellyel az európai lőszer- és rakétagyártást fel lehet gyorsítani, a javaslat mellett a fideszes EP-képviselők is kiálltak.

Az orosz-ukrán háború pénteki híreit itt olvashatják vissza.