Már 10 ezer orosz katona adta fel magát a forródróton keresztül az ukránok szerint

Oroszország az Északi Áramlat és az Észak Áramlat 2 gázvezetékpárok lezárására készül. A Balti-tenger alatt Németországig húzódó vezetékek közül csupán egy maradt épen egy tavaly szeptemberi robbanássorozat után, és az oroszok szerint a Nyugattal való rossz viszony miatt nincs értelme javításnak, hiszen a gázszállítások újraindítására sincs esély. A rejtélyes tenger alatti robbanásokról egy ideig azt feltételezte a nemzetközi közvélemény, hogy az oroszok szándékos akciójáról van szó, ám később a német ügyészség azt mondta, hogy semmilyen bizonyíték nem került elő, ami ezt támasztaná alá.

A vezetékek lezárásával kapcsolatos Reuters-értesülés kapcsán a 444 emlékeztet, hogy Seymour Hersh világhírű tényfeltáró újságíró később arról írt cikket, hogy a robbantást az Egyesült Államok hajtotta végre, ám kiderült, hogy ő is egyetlen névtelen forrásra alapozta állítását, hivatalos források pedig cáfolták azt.

Szeptember óta csaknem 10 ezer orosz katona jelentkezett az „Élni akarok” elnevezésű ukrán segélyvonalon, hogy megadja magát.

Az „Élni akarok” egy ukrajnai állami projekt a védelmi minisztérium és a hírszerzés támogatásával. A célja, hogy oroszországi és belarusz katonák önként feladhassák magukat. A jelentkezők telefonon vagy csetbot segítségével lépnek kapcsolatba egy operátorral, hogy utána a megbeszélteknek megfelelően hadifogolytáborba szállítsák őket.

A projekt által közzétett jelentés szerint már több mint 14 millióan látogattak az oldalra, 84 százalékuk Oroszországból. „Az orosz katonákon kívül rokonaik és szeretteik is kapcsolatba lépnek a forródróttal, mivel az Ukrajnába érkező orosz erők nem férnek hozzá az internethez” – írta az ügynökség a Telegramon.

Az Európai Unió szankciókat fog bevezetni Kínával szemben, ha az fegyvereket küld Oroszországnak. Kína tagadta, hogy szándékában állna ilyet tenni, de Ukrajna nyugati szövetségesei aggodalmukat fejezték ki.

Olaf Scholz német kancellár csütörtökön óva intette Pekinget attól, hogy efféle segítséget nyújtson Moszkvának. Kína Németország legfontosabb kereskedelmi partnere, így a Pekinggel szembeni kemény fellépés kevésbé áll érdekében, mint az Egyesült Államoknak, de úgy tűnik, hogy az EU-n belül is változik a hozzáállás. Scholz és Biden várhatóan megvitatják ezeket a problémákat pénteki találkozójukon a Fehér Házban.

John Kirby, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az USA nem látta jelét, hogy Kína döntést hozott volna az oroszoknak küldendő fegyverszállítással kapcsolatban.

(Sky News)

Sem Oroszországnak, sem Ukrajnának nem adott el vagy szállított fegyvert Szerbia azóta, hogy kitört az ukrajnai háború – mondta Ivica Dačić szerb külügyminiszter pénteken Belgrádban. Arra reagált ezzel, hogy Moszkva magyarázatot kért arra, hogy sajtójelentések szerint szerb gyártmányú fegyverek jelentek meg az ukrán harcoló félnél.

Dačić szerint Szerbia egyetlen olyan országnak sem ad el fegyvert, amely nemzetközi jogi szempontból problematikus államnak számít. Hozzátette ugyanakkor, hogy ő csak azokról az intézményekről és vállalatokról beszélhet, amelyek törvényes keretek között foglalkoznak fegyverexporttal, ezeket az engedélyeket ugyanis a külügyminisztérium, illetve néhány más minisztérium hagyja jóvá. Mint mondta, arra Belgrádnak nincs befolyása, ha valaki a Szerbiától vásárolt fegyvert illegálisan továbbadja.

Szerbia az egyetlen európai ország, amely nem csatlakozott az Oroszország elleni uniós szankciókhoz.

(MTI)

A Bradley páncélozott gyalogsági harcjárművekhez, a korábban felajánlott tarackokhoz és az orosz–ukrán háborúban eddig is kulcsszerepet játszó HIMARS nagy mozgékonyságú, precíziós rakétavetőkhöz is szállít muníciót, illetve alkatrészeket az Egyesült Államok annak a támogatási csomagnak a részeként, amelyet péntek délután jelentett be hivatalosan Antony Blinken külügyminiszter.

A Guardian beszámolója szerint a mintegy 400 millió dollár értékű, átszámítva 142 milliárd forintot meghaladó összegű támogatást Joe Biden az úgynevezett közvetlen elnöki keretből biztosítja az orosz invázióval szemben egy éve harcoló Ukrajnának, így az ukrán hadsereg a kongresszus jóváhagyása nélkül juthat újabb segítséghez. A csomag a felsoroltakon kívül karbantartási és képzési szolgáltatásokat is tartalmaz.

Blinken azzal zárja közleményét, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei egészen addig erősíteni fogják az ukrán hadsereget, amíg Oroszország nem fejezi be a háborút. A külügyminiszter álláspontja szerint csak az Ukrajna melletti egységes kiállás teremthet erős pozíciót a megtámadott ország számára a tárgyalóasztalnál, ha erre sor kerül.

Az orosz külügyminiszter egy indiai konferencián azt mondta, hogy nem Moszkva volt az agresszor az ukrajnai háborúban, egészen pontosan úgy fogalmazott:

„A háború, amelyet mi próbálunk megállítani, és amelyet ellenünk indítottak, az ukrán népet felhasználva…”

A jelen lévő, akadémikusokból, diplomatákból és üzletemberekből álló nemzetközi közönség ekkor hangos nevetésben tört ki, Lavrov rövid szünetet tartott, de aztán folytatta mondandóját: „…természetesen hatással volt Oroszország politikájára, beleértve az energiapolitikát is”.

Hamarosan 5700 napelemet szállítanak Ukrajnába az Európai Unió felajánlását követően, hogy ezzel is segítsék a megtámadott ország elektromosáram-ellátását, jelentette be rövid videóüzenetében Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.

Mint elmondta, a felajánlott napelemeket az olaszországi Cataniában gyártották, és a mostani szállítmány csupán az első lépés abba az irányba, hogy az EU ezen a módon is támogassa Ukrajnát. A napelemek iskolák, kórházak és tűzoltólaktanyák tetejére kerülnek, hogy az ország energiaszükséglete még nagyobb hányadát állíthassa elő saját forrásból.

Közben a Guardian arról számolt be, hogy Denisz Smihal ukrán miniszterelnök-pénteki sajtótájékoztatóján elmondta, az ország az energiahálózatot érő folyamatos támadások ellenére képes előállítani a működéséhez szükséges mennyiségű elektromos áramot, noha a rakéta- és dróncsapások az infrastruktúra 40-50 százalékát érintették a téli hónapokban. Mint arról mi is több alkalommal beszámoltunk, a légicsapások következtében sokszor milliók maradtak áram nélkül, ám az ukrán hálózati szakemberek hamar elvégezték a helyreállítási munkákat, részben a nyugati szövetségesektől kapott eszközök felhasználásával.

Smihal szerint a következő lépés a kritikus létesítmények, tehát az erőművek és elosztó központok megerősítése a következő időszakra, amely magába foglalja az óvóhelyek kialakítását is.

Lelőttek egy repülőgépet a donyecki Jenakijeve felett – közölte a város polgármestere, Roman Hramenkov a Telegram-csatornáján. „A város területe felett lelőttek egy repülőgépet. Mindenki hagyja el az utcákat, amíg nem tisztázódik a helyzet” – írta. A polgármester egy fotót is közzétett, amelyen a becsapódás feltételezett helye fölött füst száll fel.

Hramenkov a TASZSZ-nak megerősítette, hogy mindkét pilóta katapultált, a lakosok közül senki sem sérült meg, mivel a becsapódás egy szántöldön történt, a település határán kívül. Hramenkov szerint a repülőgép katonai, de azt még nem tisztázták, hogy orosz vagy ukrán.

Vlagyimir Putyin aláírta azt a rendeletet, amely lehetővé teszi, hogy az orosz állam hadiállapot esetén felfüggeszthesse az állami védelmi szerződéseket nem teljesítő vállalatok igazgatóit és részvényeseit. Az új rendelet azokra a vállalatokra vonatkozna, amelyek „megszegik az állami szerződésből eredő kötelezettségeiket, nem biztosítják a termelés folyamatosságát” – írja a Reuters.

A rendelet azt is lehetővé tenné az ipari minisztérium számára, hogy új vezetőt nevezzen ki, aki átveszi az ilyen vállalatok irányítását.

Arra a kérdésre, hogy Oroszország egyes régióiban bevezethető-e a hadiállapot, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője korábban azt mondta, hogy ez az elnök előjoga, de azt nem említette, hogy Putyin tervez-e ilyen lépést. Putyin még októberben vezetett be hadiállapotot a Moszkva által részben ellenőrzése alá vont és saját területének tekintett négy ukrajnai régióban.

Egy évvel később még nem terjesztette ki a hadiállapotot egész Oroszországra, ám a gazdaságot tulajdonképpen már hadiüzembe állította: a gyárak éjjel-nappal, három műszakban dolgoznak, hogy kielégítsék a hadsereg igényeit.

Oroszország hivatalos magyarázatot kért szövetségesétől, Szerbiától azokra a hírekre, amelyek szerint a balkáni ország több ezer rakétát szállított Ukrajnának az orosz invázió elleni küzdelemhez.

Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője „mélységes aggodalmát” fejezte ki a hírek miatt, amelyek először a múlt hónapban jelentek meg a kormánypárti orosz médiában. „Követjük ezt a történetet” – mondta Zakharova, hozzátéve, hogy Ukrajna esetleges felfegyverzése „komoly kérdést” jelent a szerb-orosz kapcsolatok szempontjából.

A médiajelentések szerint egy szerb állami fegyvergyár a közelmúltban mintegy 3500, Grad típusú rakéta-sorozatvetőhöz való rakétát szállított Ukrajnába Törökországon és Szlovákián keresztül. Milos Vucevic szerb védelmi miniszter tagadta, hogy Szerbia exportálta volna a rakétákat Ukrajnába, de nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy azok harmadik fél révén kerülhettek oda.

(AP News)

Az orosz erők gyakorlatilag körülzárták Bahmutot – közölte pénteken Zelenszkij ukrán elnökhöz intézett videóüzenetében Jevgenyij Prigozsin, a Wagner zsoldoscsoport főnöke. „A Wagner egységei gyakorlatilag körülzárták Bahmutot, már csak egy kiút maradt” – mondta Prigozsin Telegram-csatornáján közzétett videóban.

„Az ukránok még harcolnak, de Bahmutban rövid életűek lesznek – egy-két napjuk van hátra. Adjatok nekik egy esélyt, hogy elhagyják a várost, ami már teljesen körül van véve” – mondja a Wagner alapítója.

A felvételen a kamera az üzenet után három elfogott ukránt, egy ősz szakállú öregembert és két tizenéves fiút mutat, akik azt kérik, hadd mehessenek haza. A Reuters a videóban látható épületek alapján megállapította, hogy az Paraszkovijivkában, a Bahmut központjától 7 km-re északra fekvő faluban készült.

Bahmutról és az ott kialakult pokoli állapotokról ebben a cikkben olvashatnak bővebben.

Belarusz tíz év börtönbüntetésre ítélte Alesz Bjaljacki emberi jogi aktivistát – írja a Guardian.

Bjaljacki 1996-ban alapította meg a Viaszna (Tavasz) nevű emberi jogi központot Alekszandr Lukasenko belarusz diktátor brutális elnyomó intézkedéseire válaszul. Bjaljacki először 2011 és 2014 között ült börtönben adócsalás vádja miatt, majd 2020-ban, a független nemzetközi megfigyelők szerint elcsalt elnökválasztást követően ismét őrizetbe vették. 2022 októberében kapta meg a Nobel-békedíjat, megosztva az orosz Memorial és az ukrán Center for Civil Liberties emberjogi szervezetekkel.

Bjaljackit két másik Viaszna-aktivistával együtt ítélték el – közölte a csoport.

Szvetlana Tyihanovszkaja, az ország száműzetésben élő ellenzéki vezetője a Twitteren azt írta:

„A Viaszna emberi jogi aktivistáinak – köztük a Nobel-békedíjas Alesz Bjaljackinak – mai elítélése egyszerűen megdöbbentő. Alesz a zsarnokság elleni küzdelemnek szentelte az életét. Ő Belarusz igazi hőse, akit még sokáig tisztelni fognak, miután a diktátor feledésbe merült.”

A kelet-ukrajnai Bahmut bevétele ugyan stratégiailag jelentéktelen lenne az oroszoknak, de politikailag elég fontos ahhoz, hogy Vlagyimir Putyin sikerként adhassa el otthon. Rácz András Oroszország-szakértővel ebben a cikkben elemeztük a háború aktuális állását.

Az ukrán kormány felszólította az északkeleti Kupjanszkban maradt lakosokat, hogy hagyják el a várost. A harkivi katonai parancsnokság az orosz erők „folyamatos ágyúzása” miatt a családokat, a mozgáskorlátozottakat és időseket szólította fel távozásra – írja a BBC.

Az ukrán fegyveres erők vezérkara február 24-i beszámolója szerint az oroszok fő erőfeszítései Kupjanszk, Liman, Bahmut, Avdijivka és Sahtarszk tengelyen zajló hadműveletekre összpontosulnak.

Az orosz csapatok az invázió elején foglalták el Kupjanszkot, ami hónapokig fontos utánpótlási csomópontként szolgált számukra, mielőtt az ukrán erők szerptemberben visszafoglalták. A város Bahmuttól 130 km-re északra található. Az elmúlt hetekben Bahmut körül folynak a háború legintenzívebb harcai.

Az ukrán hatóságok közölték, „a bizonytalan biztonsági helyzet” indokolta az evakuálást, és segítséget nyújtanak a várost elhagyóknak, élelmet, orvosi ellátást és szállást is biztosítanak számukra.

Az egykor 27 ezres városban a Telex tudósítói is jártak tavaly szeptemberben, a felszabadítása után, helyszíni riportunkat itt tudja elolvasni.

A brit védelmi minisztérium pénteki jelentésében azt írja, Oroszország továbbra is részt vesz a nagy, nemzetközi fegyverkiállításokon és vásárokon. Legutóbb egy újfajta harckocsivédelmi rendszert mutattak be.

A brit hírszerzés szerint a páncélozott járművek túlélőképességének javítására tervezett Arena-E aktív védelmi rendszert (APS) mutatták be nemrég egy rendezvényen, arra viszont nincs bizonyíték, hogy Oroszország telepítette volna a rendszert a saját, Ukrajnában bevetett tankjaira.

A jelentés szerint Oroszország eddig több mint 5000 páncélozott járművet veszített el Ukrajnában. „Ez valószínűleg annak köszönhető, hogy az orosz ipar képtelen nagyüzemben előállítani a csúcstechnológiás rendszereket. Ezt a problémát a nemzetközi szankciók hatásai is súlyosbítják”.

Oroszországban bíróság elé állítják a szamarai regionális parlament kommunista párti képviselőjét, Mihail Abdalkint, mert főtt spagettitésztával a fülén nézte és hallgatta Vlagyimir Putyin orosz elnök február 21-i, csaknem kétórás beszédét, és erről videót is készített. Abdalkin ezzel egy orosz szólásra utalt, amit magyarra nagyjából úgy lehet fordítani, hogy „tésztát aggat [valakinek] a fülére”, és arra utal, hogy az illetőt átverik vagy hazudnak neki.

A politikust most az orosz fegyveres erők „lejáratásával” vádolják. Abdalkin a közösségi médiában közölte, hogy a Novokujbisevszk városi bíróság március 7-én tárgyalja az ügyét. Pártja már korábban megrovásban részesítette. „Harcolni fogunk azért, hogy bebizonyítsuk, ártatlanok vagyunk” – mondta.

(Sky News)

Önkéntesek gyűjtik össze az áldozatok holttesteit a kelet-ukrajnai Bahmutban. Azok, akik az elmúlt hetekben a városban jártak, egy szóval jellemezték: pokol.

Mivel a városba vezető utakat két oldalról folyamatosan lövik, és az utcákon mesterlövészek járnak, a városba való bejutás egyre veszélyesebbé vált a mentőcsapatok számára is. Bár a Wagner csoport egy csütörtökön a Telegramon közzétett videóban már azt állította, elérte a város központját, az ukrán vezérkar továbbra is azt mondja, visszaverik az oroszok támadásait.

A városban dolgozó önkéntesek szerint a központban folyamatosan a lövöldözések és a robbantások, így oda egyáltalán nem tudnak bejutni, hogy összeszedhessék a holttesteket és elláthassák a sebesülteket. Bahmutban az elmúlt hetekben a háború legintenzívebb harcai folytak. Az orosz erők hónapok óta támadják a várost, nagy veszteségek után sem tettek le a város megszerzéséről (a bahmuti helyzetről részletesebben itt írtunk).

(Guardian, SkyNews)

Csütörtökön őrizetbe vettek két amerikai állampolgárt Kansas Cityben, mert a gyanú szerint illegálisan exportáltak technológiát Oroszországba, megkerülve a Moszkvára az ukrajnai támadást követően bevezetett kiviteli törvényeket.

Az amerikai igazságügyi minisztérium beszámolója szerint a két férfi nyugati, a repüléssel kapcsolatos elektronikus berendezéseket szállított orosz cégeknek, és nyújtott javítási szolgáltatásokat orosz gyártású repülőgépekben használt berendezésekhez.

A férfiak úgy játszhatták ki az exporttörvényeket, hogy hamisan tüntették fel az export valódi értékét és végfelhasználóit, valamint harmadik országokon keresztül szállítottak át termékeket. Az egyik esetben például hamis számlát adtak ki, amelyen végcélként Németország szerepelt. Más esetekben repülőgép-elektronikai eszközöket küldtek Örményországon és Cipruson keresztül Oroszországba a szükséges engedélyek beszerzése nélkül.

Az 59 éves Cyril Gregory Buyanovskyt és az 55 éves Douglas Robertsont összeesküvéssel, ellenőrzött áruk engedély nélküli kivitelével, elektronikus exportinformációk meghamisításával és benyújtásának elmulasztásával, valamint az amerikai törvényekkel ellentétes árucsempészettel vádolják. Ha elítélik őket, minden egyes vádpontban öt és húsz év közötti börtönbüntetésre számíthatnak.

(MTI, CNN)

A Fehér Ház várhatóan már pénteken bejelenti az újabb katonai segélycsomagot – közölte John Kirby, a Nemzetbiztonsági Tanács stratégiai kommunikációs koordinátora a Fehér Ház sajtótájékoztatóján.

Pénteken találkozik Washingtonban Joe Biden amerikai elnök és Olaf Scholz német kancellár, hogy megvitassák „az Ukrajnának nyújtott további támogatásokat”. Bár a sajtótájékoztatón Kirby nem közölt pontos összeget, a Guardian szerint a segélycsomag értéke 400 millió dollár lehet.

A CNN beszámolója szerint a csomag várhatóan lőszereket fog tartalmazni.

Az USA tíz napja jelentett be egy 2 milliárd dolláros katonai segélycsomagot, ami HIMARS-rendszerekkel kompatibilis rakétákat, 155 milliméteres tüzérségi lövedékeket, drónokat, drónelhárító rendszereket, aknamentesítő eszközöket, kommunikációs rendszereket, valamint a kiképzés és karbantartás finanszírozását tartalmazta.

• Putyin lemondta sztavropoli útját az orosz területekre betörő állítólagos ukrán fegyveresek miatt.
• A háború kezdete óta először találkozott az amerikai és az orosz külügyminiszter.
• Orosz területre érkezett ukrán felderítőkről írnak az orosz hírügynökségek.
• Zelenszkij tanácsadója szerint Orbán vagy nem tudja, mi a háború, vagy ha mégis, akkor cinikus.
• Egy vizsgálat szerint az orosz állam működtette és finanszírozta a Herszonban kialakított kínzókamrákat.
• Orbán Viktor szerint Putyint csak Ukrajna és Grúzia NATO-tagsága zavarja.
• A Wagner-csoport vezetője és az ukrán vezérkar szerint is visszaverik az ukránok az orosz támadásokat Bahmutnál.

A csütörtöki közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.