A háború kitörése óta először találkozott az amerikai és az orosz külügyminiszter

A Guardian által megtekintett videók szerint önkéntesek gyűjtik a harcok áldozatainak holttestét Bahmutban. Az oldal a Dobryi Rukh civil szervezetet idézi, akik azt mondják: a városközpontot olyan hevesen lövik, hogy nem lehet megközelíteni.

A Guardian szerint azok, akik az elmúlt hétben Bahmutban jártak, azt mondják, a város maga a pokol.

Mivel a városba vezető utakat két oldalról folyamatosan lövik, és az utcákon mesterlövészek járnak, a városba való bejutás egyre veszélyesebbé vált a mentőcsapatok számára is. Megszaporodtak a találgatások arról, hogy az ukrán erőknek lassan ki kell vonulniuk a településről.

Ezzel szemben az MTI szerint az ukrán vezérkar azt mondja, visszaverték az oroszok támadásait, és eltaláltak egy orosz lőszerraktárt. A közlemény szerint az ukrán légierő 13 csapást mért az orosz erők személyi állományának és katonai felszereléseinek koncentrációs területeire, az ukrán rakétacsapatok és tüzérségi egységek pedig egy orosz lőszerraktárt találtak el. A vezérkar nem közölte, hogy pontosan hol mért csapást az ukrán hadsereg.

A kijevi katonai vezetés hozzáfűzte, hogy a nap folyamán az orosz erők 24 légicsapást mértek az ukrán katonák állásaira és három rakétacsapást indítottak a Donyeck megyei Csasziv Jar, valamint Zaporizzsja városra. „A terrorcselekmény következtében lakóépületek rongálódtak meg, és a civil lakosság körében is voltak áldozatok” – tette hozzá a vezérkar további részletek közlése nélkül.

A dél-ukrajnai Herszon megye ügyészi hivatala arról adott hírt, hogy csütörtökön az orosz erők a régióban lévő Beriszlav térségében – az előzetes információk szerint drónokkal – csapást mértek humanitárius segélyért sorban álló emberekre, akik közül kilencen sérültek meg, köztük egy gyermek. Az ügyészség az incidenst a nemzetközi humanitárius jog megsértésének minősítette.

Az orosz sajtó arról írt, hogy a Brjanszki és a Kurszki régiókban, vagyis Oroszországban ukrán katonai lépések történtek. Az ukrán értelmezés szerint ez vélhetően egy orosz „hamis zászlós” tűzharc lehetett, amellyel Oroszország az ukrán fegyveres erők hiteltelenítésére törekszik, és amellyel Oroszország meg akarja ijeszteni a népét, hogy igazolja egy másik ország elleni támadást.

„Az ukrán szabotázscsoportról szóló történet klasszikus, szándékos provokáció”

– írta Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki tanácsadó a Guardian cikke szerint.

Vlagyimir Putyin lemondta sztavropoli útját az orosz területekre behatoló állítólagos ukrán felderítőcsapatokról szóló jelentések miatt. Orosz hírügynökségek közlése szerint ukrán erők hatoltak be az Észak-Ukrajnával határos Brjanszk régió területére. A TASS arról számolt be a régió vezetőjére hivatkozva, hogy az ukránok két faluba hatoltak be, harcok folynak. A TASS állítása szerint ukrán fegyveresek tüzet nyitottak egy járműre, megöltek egy ember és megsebesítettek egy tíz éves gyereket. „A biztonsági erők megerősítették, hogy a határvidéken műveletet hajtanak végre az államhatár megsértőinek megsemmisítésére” – írták.

Az orosz hírügynökségek közlését eddig nem sikerült független forrásból megerősíteni. Mihajlo Podoljak, Volodimir Zelenszkij tanácsadója „szándékos provokációnak” nevezte az állítólagos ukrán támadásról szóló híradásokat. Ukrajna hivatalosan nem kommentálta ezeket a híreket.

Vlagymir Putyin is megszólalt az ügyben. „Ma újabb terrorcselekményt, újabb bűncselekményt követtek el, behatoltak a határmenti területre és civilekre nyitottak tüzet” – jelentette ki egy online tanácskozás során. Az elnök szerint a támadók látták, hogy egy civil autót, egy közönséges Nivát támadtak meg, amelyben civilek és gyerekek ültek, amikor tüzet nyitottak rá.

(Guardian, Sky News, MTI)

A háború kitörése óta először találkozott egymással Szergej Lavrov és Antony Blinken amerikai külügyminiszter: az Új-Delhiben megrendezett G20-as csúcstalálkozó helyszínén 10 percen keresztül tárgyaltak négyszemközt. Egy magas rangú amerikai tisztviselő elmondása szerint Blinken sürgette Oroszországot, hogy vonja vissza a nukleáris fegyverekre vonatkozó START-egyezmény felfüggesztésről szóló döntését. Az amerikai külügyminiszter azt is hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok „addig támogatja Ukrajnát, ameddig csak szükséges.” Végezetül Blinken azt is sürgette a találkozón, hogy az oroszok engedjék szabadon az amerikai állampolgár Paul Whelant, akit 2018 óta tartanak fogva.

(Sky News)

Vandalizmus miatt indított nyomozást a dán rendőrség, miután csütörtök reggelre ismeretlenek az orosz zászló színeit festették Dánia híres szobrának, a Kis hableánynak a kövére Koppenhágában, írja a Politico. A csütörtök reggel 7 órakor készült képeken az orosz zászlóval bekent kő látható.

A Kis hableányt is és a követ is, amin ül többször megrongálták már amióta 1913-ban Carl Jacobsen sörfőző Koppenhágának ajándékozta. A kicsi és szerény szobrot Edvard Eriksen szobrászművész alkotta, a dán főváros egyik jelképe és egyik fő turistalátványossága.

Több jelzés is érkezett már a Sky News-hoz arról, hogy állítólag orosz területre léphetett egy ukrán felderítőcsoport – erről azonban egyelőre csak az orosz TASS és RIA hírügynökség számolt be, az ukrán fél még nem kommentálta. A kizárólag orosz forrásokból érkező hírek szerint a brjanszki területre hatolhatott be az ukrán felderítő csoport, közvetlenül az északi határon túl Oroszországba, egy meglepetésszerűnek tűnő támadás részeként, amelyben állítólag sérültek és akár halálos áldozatok is lehetnek. A beszámolók szerint kb. 50 főből állhat a felderítőcsoport.

Csak tartós és igazságos békével lehet lezárni Oroszország Ukrajna elleni háborúját – jelentette ki Olaf Scholz német kancellár csütörtökön a szövetségi parlamentben. A kancellár beszámolt arról, hogy a szövetségi kormány tárgyalásokat kezdett a kijevi vezetéssel és más partnerekkel az Ukrajna szuverenitását és területi épségét szolgáló „jövőbeli biztonsági kötelezettségvállalásokról”.

Minden ilyen biztonsági kötelezettségvállalás előfeltétele, hogy Ukrajna „sikeresen megvédje magát”, hiszen „halántékhoz szegezett fegyverrel” egyedül arról lehet tárgyalni, hogy a megtámadott fél aláveti magát az agresszornak. A béke követelése nem lehet egyenlő a nagyobb, erősebb szomszéd előtti megadással – fogalmazott Olaf Scholz. A kancelár szerint „ha Ukrajna nem védekezne többé, akkor nem a béke jönne el, hanem Ukrajna vége”.

Oroszország célja nem is a béke, hanem a „katonai győzelem”, ezt a célt azonban nem éri el, mert Ukrajna védekezik, Németország és partnerei pedig továbbra is támogatják, hogy megnyíljon az út a tartós és igazságos béke előtt. (MTI)

„Ha a magyar társadalom egy percre kikerülne egyes politikusok befolyásából, és átgondolná, hogy apák és anyák gyermekeiket otthagyva halnak meg az országukért folytatott harcban, másképp tekintene Ukrajnára. Megértené, hogy a gyermekeikért halnak meg” – mondta Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tanácsadója, Mihajlo Podoljak a hvg.hu-nak arra, hogy mit gondol Magyarországról, és közben hangsúlyozta, eleve különválasztaná a társadalmat és a politikai vezetést.

A vezetésről azt gondolja, hogy elavult és az ország nemzetközi megítélése szempontjából súlyos károkat okozó polikát folytat, amely „amely történelmi távlatokban fekete foltként marad meg a magyar állam becsületén.” Podoljak szerint a háború tényei egyértelműek, van egy megszálló haderő, történt egy agresszió, „a harcok kizárólag Ukrajna területén dúlnak. Nem lehet félrebeszélni: Oroszország az agresszor, Oroszország az, amelyik gyilkol.”

Beszélt arról is, hogy nem Ukrajnán múlik a háború lezárása, szerinte ezt csak a megszállók kivonulásával és a bűnösök felelősségre vonásával lehet befejezni.

„Orbán javaslatai azt mutatják, hogy egyáltalán nem ismeri ki magát a geopolitikában, és nem tudja, mi az a háború. Ha pedig tudja, akkor cinikusan viselkedik. Ez a politika már csak azért is különösen ártalmas Magyarországnak, mert Európában mindenki érti a háború okait, és látja a konfliktus népirtó természetét. Elég információ érhető el a helyes következtetések levonásához. Jobban járna Magyarország, ha viszonylagos energiafüggősége ellenére csatlakozna a többi európai ország álláspontjához. Hosszabb távon sokkal fontosabbak az értékek, mint az olcsó gáz és olaj” – fogalmazott.

Arra, hogy Orbán a földrajzi adottságokra hivatkozik, azt mondta, hogy hibás elemzésekből indulnak ki, ugyanis lehet néhány évig olcsón gázt venni Oroszországtól, de ha megsértődnek, az ár a háromszorosára ugrik, „és Moszkva betör az adott ország belpolitikai terébe. Az orosz külpolitikai koncepció ugyanis a dominancián, a többi ország érdekeinek figyelmen kívül hagyásán, politikai gyilkosságokon, a belügyekbe való beavatkozáson és a szélsőséges csoportok támogatásán alapszik. Magyarországnak szerencséje, hogy nincs közös határa Oroszországgal, mert különben jobban megtapasztalta volna a Kreml politikáját.”

Korábban a Telex is készített interjút Mihajlo Podoljakkal, ezt itt olvashatja.

Legalább három ember halálát erősítették meg azóta, hogy az ukrán tájékoztatás szerint orosz lövedék eltalált egy lakóházat az éjszaka folyamán Zaporizzsja városában. Az ukrán elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak egy Telegram-posztban azt is közölte, hogy öt embert kórházba szállítottak.

Korábban az ukrán hatóságok közölték, hogy egy támadás után egy terhes nőt is kimentettek nyolc másik emberrel együtt egy zaporizzsjai lakóház romjai alól. (CNN)

Az orosz állam hozta létre, szervezte meg és finanszírozta a közel nyolc hónapig orosz fennhatóság alatt álló Herszonban kialakított kínzókamrákat, állapította meg az ukrán és nemzetközi jogászokból álló vizsgálócsoport.

A tavaly novemberben felszabadított dél-ukrajnai városban húsz kínzókamrát alakítottak ki a megszálló erők „az ukrán ellenállás terrorizálását, felszámolását és az ukrán identitás megsemmisítését célzó, átgondolt terv részeként” – állapították meg több mint ezer túlélő beszámolóira alapozva. A kínzókamrákat az orosz biztonsági szolgálat (FSZB), helyi kollaboránsok és az orosz büntetésvégrehajtás emberei működtették.

Bárkit bebörtönöztek, akiről azt feltételezték, hogy köze lehet az ukrán államhoz vagy a civil közösséghez, a fogvatartottak között voltak aktivisták, újságírók, köztisztviselők és tanárok is. Voltak, akiket arra hivatkozva vittek el, hogy Ukrajna-párti tartalmakat találtak a mobiljukon. A vizsgálat szerint az áldozatokat megverték és áramütéssel kínozták. Arra kényszerítették őket, hogy oroszbarát verseket, szlogeneket magoljanak be és szavaljanak. Az még nem tisztázott, hogy az orosz megszállás alatt eltűnt négyszáz embernek mi lett a sorsa, megölték vagy Oroszországba deportálták őket.

A Mobile Justice Team nevű csoportot azért hozták létre tavaly májusban, hogy segítsenek az ukrán ügyészségnek az esetleges orosz háborús bűnök felderítésében és kivizsgálásában. A csoport munkáját az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok külügyminisztériuma, valamint az EU finanszírozza.

A Guardian tavaly novemberben a helyszínen járt, és beszélt áldozatokkal is. Egyikük elmondása szerint órákon át kínozták őket a megszállók: volt, akinek a heréihez elektromos vezetéket kötöttek, két órán keresztül hallotta a sikoltását.

(Guardian)

Vlagyimir Putyint nem zavarja Magyarország NATO-tagsága, csak Ukrajnáé és Grúziáé – többek közt erről is beszélt Orbán Viktor a svájci Weltwoche hetilapnak adott interjújában. A miniszterelnök állítása szerint ezt akkor mondta neki az orosz elnök, amikor a háború kitörése előtt Moszkvában tárgyaltak. „Putyin problémája – ezt mondta nekem – a Romániában és Lengyelországban már létrehozott amerikai rakétabázisok, valamint a NATO esetleges ukrajnai és grúziai terjeszkedése azért, hogy ott fegyvereket állomásoztassanak. Ráadásul az amerikaiak fontos leszerelési szerződéseket mondtak fel. Ezért nem tudott Putyin többé nyugodtan aludni éjszaka.” Hozzátette: „Megértem, amit Putyin mondott. De nem fogadom el, amit tett.” Részletesen itt írtunk Orbán Viktor Weltwochénak adott interjújáról.

Az ukrán erők keményen harcolnak a Bahmutért vívott csatában – ismerte el a keleti várost ostromló orosz zsoldosok vezetője, Jevgenyij Prigozsin, aki máskor is tett már meglepő kijelentéseket, így például azt, hogy megesett, lőszerért kellett könyörögnie. A CNN-en szerda este közzétett Telegram-hangüzenetben Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport vezetője azt mondta, hogy „az ukrán hadsereg extra tartalékokat vet be Bahmutban”, és minden erejével próbálja tartani a várost.

„Ukrán katonák tízezrei verik vissza a támadásokat. A vérontás napról napra növekszik” – mondta. A Wagner-zsoldosok közel állnak ahhoz, hogy elfoglalják Bahmutot, de állítólag nincs elég lőszerük az előrenyomuláshoz. „A rendszert ki kell dolgozni. Remélem, hogy a rendszer hamarosan működni kezd, és rendszeresen kapunk majd lőszert” – mondta egy másik Telegram-videóban.

2022 nyara óta Bahmuthoz közel húzódik a frontvonal, így elfoglalása régóta vágyott sikert jelentene az orosz erőknek.

• A brit védelmi minisztérium szerint az oroszok új helyről indítják a drónokat, így könnyebben támadhatják az ukrán fővárost, Kijevet.
• Az orosz és az amerikai külügyminiszter is részt vesz a G20-ak találkozóján.
• Új törvénymódosításokat terjesztettek az orosz parlament elé, amelyek tovább szigorítják az ország cenzúratörvényeit. Akár 15 év börtönbüntetést is kiszabható lesz a fegyveres erők és a Wagner-csoport rossz színben való feltüntetéséért.
• Novák Katalin köztársasági elnök szerint indokolt Svédország és Finnország mielőbbi NATO-csatlakozása.
• Egy lengyel tisztviselő szerint Oroszország áll a lengyel adóbevallási rendszer elleni kibertámadás mögött.
• Olaf Scholz német kancellár kijelentette, hogy Németország növelni fogja a lőszergyártást.
• Hszi Csin-ping kínai elnök és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök egy sor megállapodást írt alá a két ország közötti partnerség kiépítéséről.
• Vlagyimir Putyin orosz elnök arról beszélt, hogy a közeljövőben Moszkvába várja a kínai elnököt.

A szerdai közvetítésünket itt tudja visszaolvasni.