Putyin készül a kínai elnök moszkvai látogatására

Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy készül Hszi Csin-ping kínai elnök közelgő moszkvai látogatására, és ha a program lehetővé teszi, akkor szeretné megmutatni neki a moszkvai metró Bolsaja kolcevaja, avagy Nagy Gyűrű vonalát, amelynek új szakaszát szerdán adták át a forgalomnak.

Putyin videókapcsolaton keresztül vett részt az üzembe helyezési ünnepségen, a jelenlévők egy tévén keresztül figyelték az orosz elnök beszédét. Putyin megjegyezte, hogy a 70 kilométer hosszú vonal a világ leghoszabb földalatti metrógyűrűjévé vált, „megelőzve kínai barátainkat is, a pekingi metrógyűrűt” – mondta. „Itt fogunk találkozni a Kínai Népköztársaság elnökével, ha a program lehetővé teszi, szívesen megmutatjuk ezt a vendégeinknek” – tette hozzá.

A metróvonal megépítésében a China Railway Construction Corporation Limited (CRCC) oroszországi részlege is részt vett.

(Guardian, Interfax)

Kína és Belarusz közös nyilatkozatban szólított fel a békére Ukrajnában – jelentette a Belta belarusz hírügynökség.

Hszi Csin-ping kínai elnök és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök szerdán egy sor megállapodást írt alá Pekingben, amelyek az országaik közötti partnerség kiépítését célozzák. A találkozó után kiadott közös nyilatkozatukban az áll, hogy „mélységes aggodalmukat fejezik ki az Európában zajló fegyveres konfliktus alakulása miatt, és rendkívül érdekeltek az ukrajnai béke mielőbbi megteremtésében”.

Hszi Csin-ping azt is mondta, hogy Kína „a nemzetközi helyzet instabilitása és turbulenciája miatt” szívesen erősítené a bizalmat és az együttműködést Belarusszal, míg Lukasenko úgy nyilatkozott a találkozóról, hogy arra „egy nagyon bonyolult időszakban került sor, amely új, unortodox megközelítéseket és felelős politikai döntéseket követel”.

(Sky News)

Németország növelni fogja a lőszergyártást, valamint gondoskodik arról, hogy védelmi iparában elegendő cserealkatrész- és javítási kapacitás álljon rendelkezésre Ukrajna jobb támogatása érdekében – mondta Olaf Scholz német kancellár.

Scholz a lett miniszterelnökkel, Krišjānis Kariņšsal folytatott megbeszélés után azt nyilatkozta, biztosítani fogják, hogy a lőszergyártás folyamatos legyen, mind a Nyugat által szállított fegyverek, mind a Kelet-Európában rendelkezésre álló fegyverek esetében.

A német kancellár megismételte, hogy a NATO területét minden esetben meg fogják védeni. „Szövetségesként egységesek vagyunk: támadás esetén közösen megvédjük a NATO minden egyes négyzetcentiméterét” – jelentette ki Scholz, ami fontos üzenet a balti államoknak.

(FAZ, Guardian)

Árvaházba kerülhet egy 12 éves orosz kislány, mert háborúellenes képet rajzolt – írja a független orosz hírportál, a Meduza.

A Tulai területen élő Alekszej Moszkalevet decemberben a hadsereg lejáratásával vádolták meg, miután lánya, Mása az iskolában és az interneten is tiltakozott az orosz-ukrán háború ellen. Mása tanára azt a feladatot adta az osztályának, hogy rajzoljanak képeket az Ukrajnában állomásozó orosz csapatok támogatására. Mása ehelyett egy orosz zászlót rajzolt, rajta a felirattal: „Nemet a háborúra!”, egy ukrán zászlóra pedig azt írta, hogy „Dicsőséget Ukrajnának!”. A tanárnő a rajz láttán értesítette az igazgatót, aki ezután kihívta a rendőröket – mondta Moszkalev.

A lányát egyedül nevelő apa akár három év börtönbüntetést is kaphat, ha az ügye a bíróság elé kerül, Mását pedig árvaházba küldhetik – mondta a család ügyvédje az OVO-Info független orosz emberi jogi szervezetnek.

Az OVO-Info beszámolója szerint a hatóságok több órán keresztül egyedül, apja vagy ügyvéd jelenléte nélkül hallgatták ki Mását, akit egy napra árvaházba is zártak. Az apját szintén kihallgatták, és állítása szerint meg is verték. Moszkalev azt mondta, az FSZB tisztjei három és fél órán keresztül azt mondták neki, hogy rosszul neveli a lányát. „Azt mondták, hogy el akarják venni tőlem, és börtönbe akarnak zárni” – idézte szavait a Meduza.

(Guardian)

Az orosz külügyminisztérium szerdán közölte, hogy Moszkva csak akkor hajlandó meghosszabbítani a fekete-tengeri gabonamegállapodást, ha figyelembe veszik az orosz mezőgazdasági termelőik érdekeit.

Az ENSZ és Törökország közvetítésével létrejött megállapodás lehetővé teszi Ukrajnának, hogy gabonát exportáljon az Oroszország által blokád alá vett kikötőkből. Utoljára novemberben hosszabbították meg négy hónappal, tehát márciusban lesz esedékes az újratárgyalása. Az ukrán fél jelezte, hogy szeretnék egy évvel meghosszabbítani a megállapodást, és kibővítenék mikolajivi kikötővel is.

Oroszország azonban jelezte, hogy elégedetlen a megállapodás egyes elemeivel, és hangsúlyozta, hogy a gabonamegállapodás folytatása csak akkor lehetséges, ha figyelembe veszik az orosz mezőgazdasági és műtrágyatermelők érdekeit a világpiacokhoz való akadálytalan hozzáférés tekintetében.

(Guardian)

Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerdán azt mondta, nem tervez találkozót az orosz és kínai külügyminiszterekkel a G20-as országok újdelhi találkozóján.

„Nincs tervben, hogy bármelyikükkel (Kína vagy Oroszország külügyminiszterével) találkozzak a G20-ak találkozóján, bár gyanítom, hogy valamilyen csoportos megbeszélésen együtt leszünk” – fogalmazott.

Blinken a tervek szerint szerda este utazik Taskentből Újdelhibe a 20 legnagyobb fejlett és feltörekvő országot tömörítő G20 minisztereinek csütörtöki találkozójára, amelynek egyik fontos témája Oroszország Ukrajna elleni háborúja lesz. A találkozón részt vesz Szergej Lavrov orosz és Csin Kang kínai külügyminiszter is.

Blinken és Lavrov 2022 januárjában, néhány héttel az ukrajnai háború kezdete előtt egyeztetett utoljára személyesen.

(MTI, Reuters)

Egy lengyel kormánytisztviselő szerdán azt mondta, hogy Oroszország áll a kibertámadás mögött, amely megakadályozta, a felhasználók hozzáférését az online adóbevallási rendszerhez.

„Az oroszok felelősek a tegnapi támadásért, ezt világos. Olyan információk birtokában vagyunk, amelyek alapján ez kijelenthető” – mondta a Reuters szerint Janusz Cieszynski, a kormány digitalizációért felelős tisztviselője. Cieszynski szerint a terheléses támadás miatt ugyan elérhetetlenné vált a portál, de az adózók adatai nem voltak veszélyben, nem szivárogtak ki.

(Guardian)

A Lengyelországban kijelölt tömeges szálláshelyeken elhelyezett ukrajnai menekülteknek szerdától hozzá kell járulniuk tartózkodásuk költségeihez. Az új menekültsegélyezési jogszabály szerint azoknak a menekülteknek, akik több mint 120 napja tartózkodnak az országban, megélhetésük 50 százalékát maguknak kell fedezniük. Májustól pedig azoknak, akik már 180 napnál hosszabb ideje vannak Lengyelországban, 75 százalékkal kell hozzájárulniuk a költségekhez.

Bizonyos csoportok tagjai felmentést kapnak a rendelkezés alól, így például a gyerekek, idősek, fogyatékossággal élők, várandós nők, az egyévesnél fiatalabb csecsemőt vagy háromnál több gyereket gondozó felnőttek, valamint olyan személyek, akiknek a helyzete valamilyen más okból ellehetetleníti azt, hogy hozzájáruljanak a költségeikhez. Lengyelországban az ukrajnai menekültek számára kialakított tömeges szállásokon jelenleg mintegy 80 ezer ember él.

Az elfogadott rendelkezés szerint 2023-ban 2 milliárd zlotyt (160 milliárd forint) különítenek el a segélyalapból a Lengyelországban élő ukránok oktatására.

(MTI, Visit Ukraine)

„Az én álláspontom egyértelmű: a jelenlegi helyzetben Svédország és Finnország NATO-csatlakozása indokolt. Bízom az Országgyűlés mielőbbi bölcs döntésében!” – írta a Facebookon Novák Katalin köztársasági elnök azzal kapcsolatban, hogy a parlament hosszú, héthónapos halasztás után ma kezdi tárgyalni Svédország és Finnország NATO-csatlakozását. Novák bejegyzésében azt is írta, hogy összetett döntésről van szó, ami súlyos következményekkel jár.

Oroszország szerdán új törvénymódosításokat terjesztett a parlament elé, amelyek tovább szigorítják az ország cenzúratörvényeit. Akár 15 év börtönbüntetést is kiszabható lesz a fegyveres erők, illetve az olyan önkéntes katonai szervezetek, mint a Wagner-zsoldoscsoport lejáratásáért.

Vjacseszlav Volodin, az orosz parlament alsóházának elnöke szerint a büntetőtörvénykönyv módosításai után „a fegyveres erőkről szóló, tudatosan hamis információk nyilvános terjesztése” büntetendő lesz.

„Ez a beterjesztés megvéd mindenkit, aki ma az életét kockáztatva biztosítja az ország és polgáraink biztonságát. A jogsértők büntetése súlyos lesz”.

A büntetés akár 5 millió rubelig (kb. 23 millió forint) terjedő pénzbírságot, öt évig terjedő javító- vagy kényszermunkát, valamint 15 évig terjedő szabadságvesztést irányoz elő.

A módosított törvényjavaslatról március 2-án, majd március 14-én döntenek. Vaszilij Piskarev, a Biztonsági és Korrupcióellenes Bizottság vezetője február elején tájékoztatott a módosítások előkészítéséről. Eredetileg Jevgenyij Prigozsin, a Wagner-csoport alapítója kérte arra a duma elnökét, hogy keressenek jogszabályi megoldást a kérdésre.

(Guardian, Taszsz)

Antony Blinken amerikai, és Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is Indiába érkezett a G20-ak találkozójára – jelentette az AFP. A találkozót valószínűtlennek tartották a két politikus között, akik utoljára a G20-ak júliusi, Balin tartott találkozóján tartózkodtak egy légtérben, míg Lavrov fel nem állt, és ki nem vonult onnan.

A külügyminiszterek négyszemközt még 2022. januárjában tárgyaltak egymással, hetekkel azelőtt, hogy Oroszország lerohanta volna Ukrajnát. Azóta telefonon ugyan beszéltek, de kizárólag más témákról, a háború nem került köztük szóba. Lavrov kedden késő este érkezett Indiába. India nem ítélte el a háborút, és az orosz külügyminisztérium szerint megragadja majd az alkalmat, hogy bírálja a Nyugatot.

(Guardian)

Közzétette szokásos napi jelentését a brit védelmi minisztérium, azt írják:

2023. február 27-én az ukrán védelmi minisztérium megerősítette, hogy az éjszaka 14 Shahed kamikaze drónból 11-et lelőttek. Szerhij Popko, Kijev városának katonai közigazgatási vezetője szerint ezek közül kilencet Kijev légterének közelében semmisítettek meg, a jelentések szerint további hármat pedig az észak-ukrajnai Cserhivi környékén.

A 2023. február 26-i támadást megelőzően február 15-e óta nem érkezett jelentés orosz dróntámadásról, ami azt valószínűsíti, hogy Oroszország kifogyott a készleteiből, így várhatóan utánpótlás után fog nézni.

A dróntámadás szöge miatt a kamikaze drónokat nagy valószínűséggel az oroszországi Brjanszki területről indították. Korábban, 2022. december közepe óta az egyetlen megfigyelt indítási hely az Azovi-tengeren túli Krasznodari terület volt. Ez a második kilövőhely új, Kijevhez közelebbi támadási irányt biztosítana az oroszoknak. Mivel a drónok így kevesebb időt töltenének a levegőben, az ukrán légvédelmet is jobban próbára tehetik.

• Bár egy Berijev A–50-est működésképtelenné tehettek a belarusz partizánok, hat hasonló gép üzemképes maradhatott a Macsuliscsi légi támaszponton.
• Oroszország azt állítja, hogy éjszaka két ukrán dróntámadást is meghiúsítottak.
• Oroszország nyitott a háborút lezáró tárgyalásokra, de nem mond le az elcsatolt ukrán régiókról.
• Putyin felfüggesztette Oroszország részvételét a támadófegyverek korlátozásáról szóló orosz–amerikai szerződésben.
• Nem hatályosak többé az Európa Tanács Oroszországra vonatkozó nemzetközi szerződései.
• A NATO-főtitkár szerint a szervezet hosszú távú célja, hogy Ukrajna is tag legyen.
• A Biden-kormány hajlandó gazdasági eszközöket bevetni kínai cégek ellen, ha azok támogatják Oroszországot.
• Az ENSZ atomenergia-ügynökségének vezetője szerint a zaporizzsjai atomerőműnél zajló harcok miatt sürgős lenne egy védelmi övezetet létrehozni.
• Finnország megkezdte egy 200 kilométer hosszú kerítés építését az Oroszországgal közös határán.

A háború keddi híreit itt böngészheti.