Ukrajna hivatalosan is F-16-os vadászgépeket kért Hollandiától

Szlovákia már most megkezdheti a tárgyalásokat a MIG-29-es vadászrepülőgépek Ukrajnának történő szállításáról, miután Kijev hivatalosan is kérte a gépeket – jelentette be Eduard Heger miniszterelnök.

Jaroslav Nad védelmi miniszter azt mondta, hogy az országnak már nincs szüksége a repülőgépekre, és vagy eladhatja őket, vagy átadhatja Ukrajnának, ahol a gépek segítséget jelenthetnek. Hivatalos döntés ugyanakkor még nem született.

(Sky News)

Az Egyesült Államok külügyminisztériuma közölte, hogy „nincs jele” annak, hogy Oroszország jelenleg közvetlen katonai fenyegetést jelentene Moldovára vagy Romániára nézve.

A kijelentés előzménye, hogy Ukrajna szerint több orosz rakéta repült át a két ország felett. A rakéták Románia, az egyik tagállam légterébe hatoltak be.

„Szoros kapcsolatot tartunk fenn moldovai partnereinkkel és romániai szövetségeseinkkel” – tette hozzá Vedant Patel, a külügyminisztérium helyettes szóvivője.

(Sky News)

Ukrajna egy éven belül megnyerhetné a háborút, ha a Nyugat vadászgépeket biztosít – állítja egy korábbi amerikai tábornok

Ben Hodges – aki 2014 és 2018 között az európai amerikai erők parancsnoka volt – azt jósolta, hogy amennyiben Kijev vadászgépeket kap, Ukrajna egy éven belül megnyerheti a háborút. Viszont a katonai támogatás mostani szintjével a háború akár öt évig is elhúzódhat – véli.

Hodges szerint a gépekhez járó kiképzés nehézségei és a kifutópályák inkompatibilitása még nem jelentik azt, hogy lehetetlen lenne repülőket adni Ukrajna számára. Azt is kijelentette, hogy szerinte az USA ukrajnai szerepvállalásának egyetlen „vörös vonala” az amerikai katonák bevetése lenne. Hodges dicsérte az Egyesült Királyságot, amiért élen jár az Ukrajnának nyújtott katonai támogatás több formája terén.

A parancsnok ragaszkodott ahhoz, hogy Kijevnek vissza kell foglalnia a Krímet a „nemzetközi szabályokon alapuló rend” és az ENSZ Alapokmányának védelme érdekében.

Hodges azt mondta, hogy Oroszországban nincs elég egy „nagyszabású” hadművelet indítására, még ha most ezt is tervezi. „Nincsenek meg hozzá a páncélos erőik, a képességük az áttörésre” – mondta, hozzátéve, hogy a most folyó hadjárat nem sokat változtat majd a helyzeten.

(Sky News)

Alekszandr Novak miniszterelnök-helyettes pénteki bejelentése szerint márciustól az oroszok napi 500 ezer hordóval fognak kevesebb olajat termelni, miután múlt vasárnap életbe lépett az ársapka az orosz finomított kőolajtermékekre. Ez durván öt százalékos csökkenést jelent, az MTI beszámolója szerint ugyanis Oroszország olajtermelése az elmúlt hónapokban napi 9,8-9,9 millió hordó volt.

Novak egyértelművé tette, hogy a döntés hátterében a G7-országok, Ausztrália és az Európai Unió által bevezetett ársapka áll, melynek értelmében a kőolajért hordónként legfeljebb 60 dollárt, a benzinért és a gázolajért hordónként legfeljebb 100 dollárt, a fűtőolajnál pedig hordónként legfeljebb 45 dollárt lehet kifizetni.

A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy korábban is jelezték, nem fognak olajat eladni azoknak az országoknak, amelyek közvetetten vagy közvetlenül betartják ezt. Novak szerint Oroszország eddig a szankciók ellenére is minden olajára talált vevőt. A kőolaj ára emelkedéssel reagált a bejelentésre. Erről a szankcióról, illetve a potenciális hatásairól korábban ebben a cikkben írtunk részletesen.

(BBC / MTI)

A Riporterek Határok Nélkül (RSF) párizsi főhadiszállásán beszélt pénteken meneküléséről Marina Ovszjannyikova orosz televíziós újságírónő, aki tavaly márciusban azzal vált ismertté, hogy élő adásban tartott fel egy, a háború leállítását követelő plakátot. Mint kiderült, a szökése nem volt egyszerű menet, le kellett vágnia magáról egy házi őrizete miatt kapott elektronikus nyomkövetőt, a határig összesen hét járművet fogyasztottak el, és éjszaka, a határőrök lámpái elől bujkálva, egy erdőbe menekülve sikerült elhagynia az országot.

A 44 éves Ovszjannyikova elmondta, hogy Oroszországot annak ellenére is a hazájának tekintette, hogy azt szerinte bűnözők irányítják, de kénytelen volt távozni, mert máskülönben börtönbe került volna. Azóta különböző óvóhelyeken él a lányával Franciaországban, de mint mondta, természetesen félti az életét, és az oroszországi ismerősei is rendszeresen kérdezik tőle, hogy a novicsokot, a polóniumot vagy az autóbalesetet preferálja. Ezek ugye mind az orosz titkosszolgálathoz kapcsolódó módszerek, amikor valakit el akarnak tenni láb alól.

Az orosz újságíró azt is elmondta, hogy nagyon nehéz gyerekkora volt, csecsenföldi otthonát az ott zajló háborúkban rombolták le – ez motiválta őt arra, hogy felszólaljon az ukránok mellett. A vele szembeni kritikákra reagálva azt is elmondta, hogy valóban évekig cinkosa volt az orosz állami propagandának, mert inkább a mindennapokra, a családjára és a barátaira fókuszált, de a háború sokkja már túl sok volt neki.

Ovszjannyikova tavaly márciusban a Pervij Kanal orosz csatornánál az esti híradó élő adásában a műsorvezető háta mögött tartott fel egy, a háború leállítását követelő plakátot, amelynek szövege arra is felszólította a nézőket, hogy ne higgyenek a propagandának és a hazugságoknak. Az eset után Ovszjannyikovát előállították, de hosszas kihallgatás után akkor még csak pénzbírsággal sújtották.

Az akciója után Németországba költözött, és a Die Welt című német lapnál kapott állást oroszországi és ukrajnai ügyek tudósítójaként. Júliusban viszont hazatért Moszkvába, hogy küzdjön két kiskorú gyerekéért, akiket a volt férje el akar venni tőle, emellett pedig ismét felszólalt Putyin ellen, a Kreml közelében tartott fel egy transzparenst, melyben gyilkosnak nevezte az orosz elnököt. Ez vezetett végül a letartóztatásához, amelyből ősszel megszökött. Az RSF-et vezető Christophe Deloire pénteken azt mondta, hogy az újságíró szökését a legnagyobb, a berlini falat kijátszó szökésekkel lehet egy lapon emlegetni.

Ukrajna hivatalosan is F-16-os vadászgépeket kért Hollandiától – közölte az ukrán légierő.

Kajsa Ollongren holland védelmi miniszter a NOS-nak azt mondta, megérti Volodimir Zelenszkij ukrán elnök kérését, de szerinte ez bonyolult ügy. „Az F16-osok rendelkezésre állásáról egyeztetnünk kell az amerikaiakkal és más szövetségesekkel, és komolyan meg kell vizsgálnunk a következményeket. Ez nem történhet meg egyik napról a másikra. Ezzel kapcsolatban őszintének kell lennünk” – mondta. Ezen akadályok ellenére Ollongren úgy véli, hogy Ukrajna végül azon országok közé fog tartozni, amelyek használhatják az F-16-osokat. „Az ország soha többé nem lesz képes orosz vadászgépeket vásárolni” – tette hozzá.

Miután Zelenszkij csütörtökön megjelent az Európai Parlamentben, Mark Rutte holland miniszterelnök az RTL Nieuwsnak azt mondta, „nem mondana nemet” az F-16-osok küldésére, és hogy Hollandia számára „nincsenek tabuk” abban, hogy segítsen Ukrajnának az orosz megszállók elleni harcban.

(NL Times)

Oroszország több mint ötven rakétát lőtt ki Ukrajnára pénteken, ezek többségét lelőtték – közölte Denisz Smihal ukrán miniszterelnök. „Oroszország nem tudja elfogadni a kudarcokat, ezért folytatja az ukrán lakosság terrorizálását” – írta Smihal a Telegram-oldalán.

Az ukrán fegyveres erők azt közölték, hogy 71 orosz rakétából 61-et semmisítettek meg. Állításuk szerint Oroszország nyolc Tu-95MS stratégiai bombázóval támadott, amelyek rakétákat lőttek ki a Kaszpi-tenger térségéből és Volgodonszk városától. Azt is közölték, hogy az oroszok Kalibr típusú rakétákat lőttek ki a Fekete-tengeren lévő hajókról.

(Sky News)

Jelentések szerint pénteken két orosz rakéta megsértette Moldova és Románia légterét. Valerij Zaluzsnij, az ukrán fegyveres erők főparancsnoka azt mondta, hogy két, a Fekete-tengerről indított Kalibr rakéta belépett a moldovai légtérbe, majd átrepült a román légtéren, mielőtt péntek reggel belépett volna az ukrán légterébe.

Moldova „határozottan elítéli” légterének megsértését – közölte pénteken az ország védelmi minisztériuma. Közleményük szerint helyi idő szerint 10 óra 18 perckor észleltek egy rakétát, amely a Dnyeszteren túli régióban lévő Mocra, majd Cosauti városa fölött repült Ukrajna felé. „Megemlítjük, hogy a védelmi minisztérium az ország illetékes szerveivel együttműködve gondosan figyelemmel kíséri a régió helyzetét, és határozottan elítéli a Moldovai Köztársaság légterének megsértését” – áll a közleményben.

A román védelmi minisztérium ugyanakkor nem erősítette meg azokat az információkat, amelyek szerint két orosz rakéta lépett volna be az ország légterébe.

Hasonló eset már korábban is történt a háborúban: októberben három, a Fekete-tengeren lévő hajókról indított orosz rakéta haladt át Moldova légterén. Nicu Popescu moldovai miniszterelnök-helyettese akkor azt mondta, hogy Oroszország nagykövetét behívatták, hogy magyarázatot adjon a jogsértésre.

(Sky News)

A Bellingcat oknyomozó oldal térképre tette azt a legalább ezer támadást, amit az oroszok indítottak Ukrajna ellen, és amikben civilek is meghaltak vagy megsérültek.

A leírás szerint a térképen olyan esetek szerepelnek, amikor civilek által lakott pusztultak el, ahol sérült civil emberek vagy épp halottak láthatók. Az adatokat a háború kitörése óta, tavaly február 24-e óta gyűjtik, és az ígéret szerint egészen addig folytatni fogják, amíg a háború zajlik.

A térkép interaktív, akár napra pontosan bele lehet keresni, és kiírja a támadás helyszínét és célpontját. Van, ahova fotót vagy videót is mellékelnek.

Ukrajna teljes területén légiriadó volt péntek reggel, miután az oroszok több csapást mértek az infrastruktúrára. A lakosokat arra kérik, hogy maradjanak otthon, mert akár további támadások is lehetnek.

Az ukránok szerint Zaporizzsjában és Harkivban az infrastruktúrát ért támadások miatt országszerte elrendelték az áramszolgáltatás vészleállítását. (Sky News)

Robbanásokat hallani Kijevben és környékén. A kijevi városvezetés szerint „a légvédelem működik”, ez tehát azt jelentheti, hogy a légvédelem érkező rakétákat lő ki. (Sky News)

A brit védelmi minisztérium legfrissebb, az ukrajnai helyzetről szóló hírszerzési jelentése szerint „az orosz erők február 7. óta valószínűleg taktikai előnyre tettek szert két kulcsfontosságú szektorban”. A jelentés szerint:

A Wagner-csoport erői Bahmut város északi peremén 2-3 kilométerrel nyugatabbra nyomultak, és a városba vezető M-03-as főútvonal közelében lévő területet ellenőrzik.

A jelentés szerrint az orosz erők egyre inkább uralják Bahmut északi megközelítését. Délen az orosz egységek előrenyomultak Vuhledar város nyugati pereme körül, ahol 2023. január végén újraindították a támadó műveleteket.

A brit hírszerzés szerint ugyanakkor „az orosz csapatok valószínűleg különösen súlyos veszteségeket szenvedtek Vuhledar környékén, mivel tapasztalatlan egységeket vetettek be. Az orosz csapatok valószínűleg elmenekültek, és magukra hagytak legalább 30, többnyire sértetlen páncélozott járművet”.

Egy óra alatt legalább 17 rakéta csapódott be péntek reggel a délkelet-ukrajnai Zaporizzsja városába, mondta a város megbízott polgármestere.

A támadások a hírek szerint az energetikai infrastruktúrát céloztak, a hatóságok felmérik a károkat és az esetleges áldozatokat. A polgármester szerint eddig nem volt olyan támadás, amiben egyszerre ennyi rakétát küldtek volna rájuk. (Guardian)

Az orosz hadsereg januárban közölte, hogy csapataik offenzívát indítottak Zaporizzsja régióban. Azt állították, hogy a támadás során „előnyösebb vonalakat és állásokat” foglaltak el. A régió az elmúlt hetekben heves harcok színhelye volt.

Emmanuel Macron francia elnök kijelentette, nem zárja ki, hogy valamikor vadászgépeket küld Ukrajnába, de szerinte Kijevnek most nagyobb katonai tűzerőre van szüksége.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök már régóta sürgeti szövetségeseit, hogy küldjenek vadászgépeket, és azt állította, hogy több európai vezető kész repülőgépeket szállítani. (Guardian)

• Márciusban megérkeznek a brit tankok az ukrán hadsereghez, London pilótákat is képezni fog
• A Wagner vezetője azt állítja, nem toboroznak már az orosz börtönökben
• Volodimir Zelenszkij Brüsszelben mondott beszédet, amelyet majdnem mindenki vastapssal fogadott. A kivételek közé tartozott Orbán Viktor, aki azért egy kézfogásra odament a magyar kormánysajtóban folyamatosan támadott ukrán elnökhöz.
• Korlátozta a SpaceX az ukrán hadsereg hozzáférését a Starlinkhez.
• A NOB-elnök felszólította az ukránokat, hogy ne fenyegessék bojkottal a 2024-es olimpiát