Zelenszkij szerint az oroszok aláaknáztak egy erőművet, egy brit repülőt majdnem eltalált egy orosz rakéta

„Csak ne kérdezzen túl sokat ezekről az iráni drónokról. Mindannyian tudjuk, hogy irániak, de a hatóságok nem akarják elismerni ezt”

– ezekkel a szavakkal szólta el magát szerda este egy orosz csatorna élő beszélgetős műsorában az orosz védelmi minisztérium egyik intézetének katonai szakértője, Ruszlan Puhov. Puhov azt hitte, még nincs bekapcsolva a mikrofonja, és meg akarta beszélni a műsorvezetővel, hogy miként kerüljék el a kényes témát. A műsorvezető a malőr után gyorsan félbeszakította Puhovot – írja a Telegraph. Bővebb háttér cikkünkben.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz erők aláaknázták a dél-ukrajnai Herszon megyében lévő kahovkai vízerőművet és terrorcselekményre készülnek. Ezt az államfő csütörtökön az EU állam- illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács brüsszeli ülésén videoösszeköttetés útján mondott beszédében mondta az Ukrajinszka Pravda hírportál beszámolója szerint.

„Oroszország szándékosan megteremti a terepet egy nagyszabású katasztrófához Dél-Ukrajnában. Információink vannak arról, hogy orosz terroristák aláaknázták a kahovkai vízerőmű gátját és blokkjait. Ez az egyik legnagyobb energetikai létesítmény. Ennek a vízerőműnek a gátja körülbelül 18 millió köbméter vizet tart vissza. Ha az orosz terroristák felrobbantják ezt a gátat, akkor több mint nyolcvan település, köztük Herszon kerül az árvíz zónájába. Több százezer embert érinthet” – figyelmeztetett Zelenszkij. „Oroszország ezt azért teszi, hogy újabb műveletet szervezzen hamis zászló alatt, terrortámadást hajtson végre, amiért Ukrajnát teszi majd felelőssé” – tette hozzá.

Az elnök szerint ha a merénylet bekövetkezik, Dél-Ukrajna jelentős részének vízellátása leállhat, és hűtővíz nélkül maradhat a zaporizzsjai atomerőmű. Teljesen leállhat a Krím vízellátására kiépített csatorna működése is. „Általánosságban elmondható, hogy ennek az egyetlen orosz terrortámadásnak pusztító környezeti, humanitárius következményei olyan mértékűek lehetnek, hogy azt történelmi katasztrófának fogják nevezni” – jelentette ki.

Zelenszkij szerint Oroszország már mindent előkészített a terrortámadás végrehajtásához. „Az ukrán munkásokat kidobták a kahovkai vízerőműből, ott csak orosz állampolgárok vannak. Teljesen ők irányítják az állomást” – mondta. Az elnök nemzetközi megfigyelő misszió küldését sürgette a kahovkai erőműbe, és azt mondta, vissza kellene küldeni az ukrán személyzetet, hogy biztosítsák a generátorok és a gát azonnali és szakszerű aknamentesítését.

(MTI)

Az orosz-ukrán háború egy szokatlan katonai incidenséről számolt be a Guardian: szeptember 29-én a Fekete-tenger fölött egy fegyvertelen brit RC-135-ös gépet megközelített két orosz Szu-27-es, és az egyik a brit repülő közvetlen közelében, látótávolságon kívül rakétát engedett el.

„Hihetetlenül szerencsések vagyunk, hogy nem végződött rosszabbul” – mondta az esetről Ben Wallace brit védelmi miniszter. Wallace arról is beszámolt, hogy az orosz gépek néha vakmerően viselkednek, és akár ötméteres közelségbe repülnek a NATO repülőihez. A brit miniszter beszélt az esetről orosz kollégájával, Szergej Sojguval is. Az orosz magyarázat szerint műszaki hiba okozta a rakéta kiengedését.

Az incidens nemzetközi légtérben történt, ahol 2019 óta rendszeresen zajlanak brit megfigyelő repülések fegyvertelen gépekkel. A történtek miatt ezeket a repüléseket mostantól fegyveres gépek kísérik majd.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön egy tévéinterjúban kijelentette, hogy a Kercsi-szoros fölött átívelő, Oroszországot a Krím félszigettel összekötő hidat nem az ukrán titkosszolgálatok megrendelésére robbantották fel.

„Ezt határozottan nem mi rendeltük meg, amennyire én tudom” – jelentette ki Zelenszkij az CTV NEWS kanadai televíziónak adott interjújában, amelyet az Ukrajinszka Pravda hírportál szemlézett csütörtökön. A hídon október 8-án történt robbanás, amiért Moszkva az ukrán szakszolgálatokat tette felelőssé.

Az elnök felvetette, hogy a hídon történt robbanás mögött az orosz hadsereg és a biztonsági szolgálatok közötti belső rivalizálás állhat. „Sok hatalmi vertikum létezik. Ez egy nagy rendszer” fogalmazott Zelenszkij. Szavai szerint a Szovjetunióban a KGB volt az egyedüli állambiztonsági szerv. Ez viszont most több ágból áll, és folyamatos küzdelem zajlik közöttük a vezető szerepért.

A robbantás napján Mihajlo Podoljak, az ukrán elnöki iroda vezetőjének tanácsadója már felvetette, hogy a történtek az orosz hadsereg és az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) közti hatalmi harcra utalnak. Rámutatott arra, hogy a felrobbant teherautó Oroszország felől érkezett a hídra.

(MTI)

A manipuláció és az azt lehetővé tevő közömbösség veszélyére figyelmeztetett Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csütörtökön a Frankfurti Könyvvásáron közvetített videoüzenetében, információközlésre és párbeszédre ösztönözve a hallgatóságot.

A videofelvételben Zelenszkij hangsúlyozta, hogy a manipulálás elkerülése érdekében „kiváltképp fontos, hogy megosszuk az információt arról a borzadalomról, melyet Oroszország mért Ukrajnára”. „A tudás és az ismeretek hiánya” miatt van, hogy az emberek elfogadják az olyan országok politikáját, mint Oroszország vagy Irán – mondta az ukrán államfő.

Az ukrán államfő emellett felszólította a hallgatóságot, hogy írjanak, tegyenek közzé és terjesszenek olyan könyveket, melyek „Európa meggyengítőiről” szólnak. Az írókhoz és szerzőkhöz fordulva szorgalmazta, hogy látogassanak el a háború sújtotta hazájába, hogy saját szemükkel lássák, népe min megy keresztül nap mint nap. Kiemelte, hogy Oroszország és Irán láthatóan nem képviseltette magát a kedd este megnyílt németországi eseményen, amely egyébként a világ legnagyobb könyvszakmai találkozójának számít. Ezek az országok, mint mondta, „kevésbé vannak jelen a kulturális közegekben, ugyanakkor aktívan tevékenykednek ott, ahol minden elpusztul”.

Zelenszkij felesége ugyancsak kiemelt vendég lesz a könyvvásáron; ő személyesen látogat el Frankfurtba.

(MTI)

Az orosz külügyminisztérium szóvivője, Maria Zaharova a közösségi médiában közölte, hogy Oroszország üdvözli Liz Truss brit miniszterelnök lemondását. Zaharova erősen fogalmazott, azt írta, hogy Truss „katasztrofális tudatlanságáról” volt emlékezetes, és hogy „Nagy-Britanniának még soha nem volt ilyen szégyellnivaló miniszterelnöke”. A tudatlansággal a szóvivő vélhetően Truss korábbi moszkvai látogatására utalt: a politikus még brit külügyminiszterként járt Oroszországban, nem sokkal azelőtt, hogy a háború elkezdődött volna. Akkor Truss kínos bakit vétett, amikor az orosz külügyminiszterrel, Szergej Lavrovval tárgyalt: két orosz régiót ukrán megyékkel kevert össze.

(Sky News

Mint azt korábban megírtuk, az EU tagállamai megállapodtak az Oroszországnak drónokat szállító Irán elleni szankciókról. A tagállamok csütörtök délelőtt úgy döntöttek, hogy befagyasztják három magánszemély és egy szervezet vagyonát, amelyek a drónszállításokért felelősek.

Csütörtök délután név szerint is megnevezték a szankcióval sújtott iráni Shahed Aviation Industries dróngyártó céget, és három magas rangú iráni katonai tisztviselőt. Az iráni fegyveres erők vezérkari főnöke, Mohammed Hossein Bagheri vezérőrnagy, a logisztikai tiszt Sayed Hojatollah Qureishi tábornok és a Forradalmi Gárda drónparancsnoka, Saeed Aghajani dandártábornok került fel az EU szankciós feketelistájára.

Délelőtt az unió soros cseh elnöksége azt is közölte: „Az EU kész arra is, hogy a szankciókat további négy olyan iráni szervezetre is kiterjessze, amelyek már szerepeltek egy korábbi szankciós listán”.

Irán és Oroszország is tagadja, hogy iráni gyártmányú drónokat használnának Ukrajnában, ezzel szemben mind Ukrajna, mind szakértők, és a nyugati kormányok is úgy vélik, hogy az orosz csapatok iráni rakétákat és úgynevezett kamikaze drónokat vetettek be az ukrán frontokon. Korábban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata is megerősítette, hogy Irán ígéretet tett arra, hogy több drón mellett szárazföldi célok elleni rakétákat is szállítanak Oroszországnak.

(Guardian)

A kormány legújabb indoklása szerint azért nem veszik napirendre a finn–svéd NATO-csatlakozást, mert „még folyik a társadalmi egyeztetés” – írja a Momentum szóvivője és frakcióvezető-helyettese, Tompos Márton. A két ország csatlakozásához már csak a török és a magyar jóváhagyás hiányzik. A NATO főtitkára időközben jelezte: a nem teljes jogú tagokat is megvédik az orosz fenyegetéstől.

A magyar kormány honlapjára október 18-án a dokumentumok közé – viszonylag nehezen megtalálható helyre – felkerült két letölthető fájl (finn, svéd), amikben megtalálható a csatlakozással kapcsolatos jegyzőkönyv, valamint egy emailcím, ahova el lehet küldeni az észrevételeket. Az, hogy az egyeztetés várhatóan meddig tart, a dokumentumokból nem derül ki.

A magyar kormány által indított egyeztetésről és NATO főtitkárának állásfoglalásáról bővebben ebben a cikkben írtunk.

Svédország és Finnország még június végén jelezte a NATO-nak, hogy csatlakoznának a katonai szövetséghez. Finnországban csütörtökön egyeztek meg a pártok arról, hogy a finn-orosz határ egyes szakaszin kerítést építenek, miután Helsinkit egyre jobban aggasztja, hogy az Oroszországgal közös, 1340 km-es keleti határán (az európai uniós tagállamok közül Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal) nagyszámú illegális határátlépés történhet, miután Moszkva elrendelte a részleges mozgósítást.

Az ukrán energiaügyi miniszter szerint az orosz csapatok október 10-e óta már több mint 300 légicsapást mértek az ország energetikai infrastruktúrájára, írja a Guardian. A támadások az erőművek egyharmadában okoztak súlyos károkat, ezért a kormány február óta első alkalommal korlátozta országszerte a villamosenergia-felhasználást.

Csütörtökön Ukrajna-szerte reggel 7 és este 11 óra között korlátozták az áramszolgáltatást, korlátozták a közvilágítást, és a lakosságot is arra kérték, reggel hét előtt töltsék fel elektromos eszközeiket. Az ország energiaügyi minisztere elmondta, hogy a kormány az energiafelhasználás 20%-os csökkentésére törekszik. Az ukránoknak áramszünetekre kell készülniük, és spórolniuk kell az árammal – figyelmeztetett szerdán Kirillo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője.

Tizennégy lakót és három alkalmazottat kellett kimenteni egy ukrán menekültszállóból Németország északkeleti részén, miután szerda késő este kigyulladt az épület. A tűzoltóság szerint a tüzet szándékos gyújtogatás okozhatta. Senki sem sérült meg, a menekülteket más szállásokra szállították, írja a Guardian.

A tűzoltókat szerdán este 21:20-kor riasztották a Groß Strömkendorfban található nádtetős épülethez. A ukrán menekülteket, akik akkor a szálláson tartózkodtak, sértetlenül menekítették ki. A tűzoltók közölték, a bizonyítékok alapján szándékos gyújtogatás történhetett, az ügyben rendőrség is nyomoz.

A rendőrség az előző hétvégén már járt a menekültszállón, miután az épület előtti táblán lévő vöröskeresztes logót ismeretlenek horogkeresztre emlékeztető falfirkával firkálták össze.

„Egy dolognak mindenki számára világosnak kell lennie: a háború elől menekülő embereknek szükségük van a védelmünkre és támogatásunkra. Nem tűrjük az uszítást és az erőszakot” – nyilatkozta Manuela Schwesig, Mecklenburg-Pomeránia tartomány kormányzója. A tűzvész hírére Nancy Faeser német belügyminiszter is elborzadását fejezte ki. „Ha a gyújtogatás beigazolódik, akkor ez embertelen bűncselekmény, amely ellen a legnagyobb szigorral fogunk fellépni” - írta a Twitteren.

Február vége óta több mint egymillió ukrajnai menekült, többségükben nők és gyerekek érkeztek Németországba védelmet keresve.

Három napos tárgyalást követően az EU nagykövetei megállapodtak az Ukrajnára csapást mérő iráni drónokat szállító szervezetekkel szembeni intézkedésekről – közölte az EU soros cseh elnöksége a Twitteren.

Az uniós tagállamok úgy döntöttek, hogy befagyasztják három magánszemély és egy szervezet vagyonát, amelyek a drónszállításokért felelősek. A szankciók csütörtök délután lépnek hatályba – írják. Hozzátették, hogy az EU kész kiterjeszteni a szankciókat további négy iráni szervezetre is, amelyek már szerepeltek egy korábbi szankciós listán.

Irán tagadja, hogy szállított drónokat Oroszországnak, míg a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy nincs információja azok eredetéről. Ezzel szemben mind Ukrajna, mind szakértők, és a nyugati kormányok is úgy vélik, hogy az orosz csapatok iráni rakétákat és úgynevezett kamikaze drónokat vetettek be az ukrán frontokon. Korábban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata is megerősítette, hogy Irán ígéretet tett arra, hogy több drón mellett szárazföldi célok elleni rakétákat is szállítanak Oroszországnak.

(Guardian)

Január óta az egekbe szökött a hadifelszerelések ára Oroszországban, amit azonban nem a hadsereg, hanem a sorkatonák és családjaik fizetnek meg – írja az orosz ellenzéki lap, a Medúza.

A lap Ljudmila Naruszova orosz szenátor a Föderációs Tanács előtti felszólalását idézve azt írja, többek között a golyóálló mellény ára is a januári ár hússzorosára emelkedett.

„Az ötös fokozatú golyóálló mellény, amely tavaly januárban 7000 rubelbe került, most 135 000 rubelbe kerül” – mondta Naruszova. Hozzátette, ki kellene deríteni, hogy az orosz gyártók miért nem közvetlenül a hadseregnek szállítják a katonai felszerelést, hanem piaci áron adják el a fogyasztóknak – tehát a katonáknak.

Naruszova elmondta, a moszkvai toborzóirodákban beszélgetett a besorozott katonák szüleivel, akik arról panaszkodtak neki, hogy „úgy küldik el a gyerekeiket a frontra, mintha nyári táborba mennének”, ők pakolnak nekik alsóneműt, meleg ruhát és konzerveket is. Korábban beszámoltunk arról is, hogy a mozgósított katonáknak a saját egészségügyi csomagjukról is maguknak kell gondoskodniuk.

A Föderációs Tanács elnöke felkérte a szakbizottságokat, hogy vizsgálják meg az egekbe szökő árakat. Ugyanezen a tanácsülésen Olga Kovitidi szenátor rámutatott, hogy a tanács már beszélt a trösztellenes felügyelettel (FAS), ők viszont azt válaszolták, ez a kérdés nem tartozik a hatáskörükbe.

Október elején a FAS közölte, hogy a hadifelszerelések áraival kapcsolatos árdrágításokat fedezett fel. A főügyészség akkor figyelmeztette a kereskedőket, hogy ne próbálják meg korlátozni a hadsereg ellátását az áremelkedés ösztönzése érdekében.

Spanyolország és Franciaország lehetővé teszi, hogy az orosz üzletemberek elleni szankciók miatt lefoglalt luxusjachtok tulajdonosai fizessenek a hajóik fenntartásáért – írja a Reuters. Spanyolországban hat hajót foglaltak le az Oroszország februári ukrajnai inváziója után bevezetett szankciók nyomán. A tulajdonosok többsége viszont továbbra is fizeti a karbantartási, kikötési és biztosítási díjakat valamint a legénység bérét – mondta több forrás a Reutersnek.

A szankciókkal sújtott magánszemélyek elvben nem végezhetnek pénzügyi tranzakciókat azokban a joghatóságokban, ahol szankciókkal sújtják őket, de a spanyol és a francia kormány az uniós és a nemzeti jogszabályok alapján engedélyezi ezeket a kifizetéseket. A spanyol pénzügyminisztérium a Reutersnek elmondta, hogy egy 2014-es törvény – amelyet a Krím Oroszország általi annektálása után fogadtak el – lehetővé teszi, hogy a szankciókkal sújtott személyek a vagyontárgyaik fenntartása érdekében teljesítsenek kifizetéseket, azt azonban nem erősítették meg, hogy a mostani kifizetéseket engedélyezték volna.

Márciusban Pedro Sanchez spanyol miniszterelnök az egyik spanyolországi jacht lefoglalásának bejelentésekor fogadkozott, hogy „határozottan” és „keményen” fognak fellépni Putyin szövetségesei ellen. Eddig csak egy lefoglalt jachtot sikerült elárverezni, Gibraltár mintegy 39 millió euróért (16 milliárd forintért) adta el augusztusban a szankciós listára került Dmitrij Pumpianszkij orosz oligarcha lefoglalt jachtját.

Kormánypárti és ellenzéki politikusok is támogatják Finnországban, hogy kerítést építsenek az 1340 kilométeres orosz határ egyes szakaszaira – írja a Guardian. Kedd este Sanna Marin miniszterelnök és az összes nagyobb párt képviselőinek találkozóján erősítették meg a finn határőrség által a múlt hónapban javasolt tervek támogatását.

A határőrség múlt hónapban tett előterjesztést egy több méter magas, szögesdróttal, biztonsági kamerákkal és egyéb berendezésekkel ellátott kerítés építésére. Ez a teljes határ 20 százalékát érintené, elsősorban a délkeleti részeken. Becslések szerint négy évbe telne felépíteni a kerítést, ami több százmillió euróba kerülne.

Helsinkit egyre jobban aggasztja, hogy az Oroszországgal közös, 1340 km-es keleti határán (az európai uniós tagállamok közül Finnországnak van a leghosszabb közös határa Oroszországgal) nagyszámú illegális határátlépés történhet, miután Moszkva elrendelte a részleges mozgósítást. A finn külügyminiszter elmondása szerint eddig 40 ezer orosz menedékkérő érkezett az országba, akik részben továbbutaztak vagy hazamentek. A miniszter szerint a bíróságok dolga lesz eldönteni, hogy jogosult-e védelemre az, aki nem akar részt venni az ukrajnai háborúban.

A kerítés azokat a területeket védené, amelyeket az Oroszországból érkező nagyarányú migráció potenciális kockázatának minősítettek, főként Finnország délkeleti részén, ahol a legnagyobb forgalom halad át a határon.

„Egyetértettünk abban, hogy erre szükség van – nyilatkozta Marin a találkozó után. – Most a kormány a konkrét javaslatokat fogja a parlament elé terjeszteni, a kísérleti szakasz finanszírozásáról a jövő hónap elejéig dönthet a parlament.”

Eközben a finn külügyminiszter arra figyelmeztetett, hogy a késlekedés Finnország NATO-csatlakozási kérelmének ratifikálásában veszélyezteti az egész északi régió biztonságát. A NATO-tagállamok közül Törökország és Magyarország még nem ratifikálta Finnország és Svédország közös NATO-csatlakozási kérelmét. Törökország azt követeli, hogy mindkét ország adja ki Törökországnak az Ankara által kurd terroristáknak tartott személyeket.

Oroszország közelmúltbeli beismerése, miszerint „nehéz helyzet alakult ki” Herszon régióban, rendkívül szokatlan, és valószínűleg arra utal, hogy az orosz csapatok jelentős visszavonását fontolgatják a Dnyeper folyótól nyugatra fekvő területről – közölte a brit hírszerzés a Twitteren.

Az Ukrajnában harcoló orosz erők új parancsnoka, Szergej Szurovikin kedden elismerte, hogy a katonai helyzet „feszült”, különösen a megszállt déli város, Herszon környékén. „A helyzet a különleges katonai művelet területén feszültnek mondható” – mondta a Rosszija 24 állami csatornának adott interjúban.

„Bármilyen orosz kivonulási művelet fő kihívása a csapatok és felszerelésük rendben történő kivonása lenne az 1000 méter széles folyón keresztül. Mivel az összes állandó híd súlyosan megrongálódott, Oroszország nagy valószínűséggel nagymértékben támaszkodna a Herszon közelében az elmúlt napokban elkészült ideiglenes uszályhídra és a katonai kompokra, amelyek több helyen továbbra is működnek.”

(Guardian)

„Oroszország nem látja értelmét annak, hogy fenntartsa korábbi jelenlétét a nyugati országokban” – mondta Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a diplomáciai szolgálatba felvett fiatal diplomások találkozóján kedden. Erről az orosz állami hírügynökség, a Tass is beszámolt (angolul itt: News.am)

„Semmi értelme nincs annak, hogy a nyugati országokban fenntartsuk a korábbi jelenlétet. Embereink olyan körülmények között dolgoznak, amelyek aligha nevezhetők emberinek. Állandó problémákkal, fenyegetésekkel kell szembenézniük. Nincs ott munka, amióta Európa úgy döntött, hogy kizár minket, és leállít minden gazdasági együttműködést velünk. Nem lehet valakit arra kényszeríteni, hogy kedveskedjen” – mondta.

Lavrov szerint a nyugati országokkal szemben az ázsiai, afrikai és latin-amerikai országok éppen ellenkezőleg, nagyobb figyelmet igényelnek.

Az orosz külügyminisztérium most átirányítja tevékenységét mind külföldön, mind a központi hivatalban, és a „súlypontot” olyan országok felé helyezi át, amelyek készek egyenrangú és kölcsönösen előnyös alapon együttműködni Oroszországgal, és ígéretes közös projekteket keresnek – mondta.

Szerdán a nagy britanniai orosz nagykövetség Twitter-fiókja is megosztotta az orosz külügyminiszter fiatal diplomásokkal készült csoportképét Lavrov fenti idézetével, ami arra utalhat, hogy a nyugati orosz nagykövetségek valóban készülődnek az átszervezésre.

Oroszország Shahed-136 „kamikaze drónokkal” támadta Ukrajnát, amelyeket Iránban gyártottak, csak átnevezték őket Geran-2-re – állítja Ukrajna és szövetségesei. Ukrajna szerint Moszkva akár 2400 drónt is beszerezhetett, és saját fegyvereihez képest olcsóbb megoldásként használja őket arra, hogy eltalálja az ország energiaellátása szempontjából fontos célpontokat, és félelmet keltsen a civilekben.

Irán tagadja, hogy szállított drónokat Oroszországnak, míg a Kreml szóvivője, Dmitrij Peszkov azt mondta, hogy nincs információja azok eredetéről. „Orosz névvel ellátott orosz berendezéseket használnak a katonáink” – mondta Peszkov.

Ezzel szemben mind Ukrajna, mind szakértők, és a nyugati kormányok is úgy vélik, a Geran-2-k valójában Shahed-drónok, amelyek megkülönböztethetők delta szárnyalakjukról.

Korábban két magas rangú iráni tisztviselő és két iráni diplomata a Reutersnek azt mondta, Irán ígéretet tett arra, hogy több drón mellett szárazföldi célok elleni rakétákat is szállítanak Oroszországnak. A diplomaták visszautasították a nyugati tisztviselők azon állításait, hogy ezek a szállítások sértik az ENSZ Biztonsági Tanácsának 2015-ös határozatát. „Az, hogy hol használják ezeket, nem az eladó dolga. Mi nem foglalunk úgy állást az ukrán válságban, mint a Nyugat. Mi a válság diplomáciai úton történő lezárását akarjuk” – mondta az egyik diplomata.

(The Guardian)

Ukrajna ma reggel 7 órától korlátozza az áramellátást országszerte, válaszul az oroszok energetikai infrastruktúra elleni támadásaira. Az ukránoknak áramszünetekre kell készülniük, és spórolniuk kell az árammal – figyelmeztetett Kirillo Timosenko, az elnöki hivatal helyettes vezetője. A Telegramon szerda késő este megjelent posztja szerint ma reggel 7-től 11 óráig él a korlátozás, és az egész országra kiterjed.

A városokban korlátozni fogják a közvilágítás használatát, tette hozzá, hogy felkészüljenek a kemény télre.

Az ukrán nemzeti energiavállalat arra is felszólította a polgárokat, hogy csütörtökön reggel 7 óráig töltsék fel mindenüket, ami kellhet: a telefonokat, a power bankokat, a zseblámpákat és az akkumulátorokat.

(The Guardian)

• Vlagyimir Putyin orosz elnök szerdán hadiállapotot hirdetett az Oroszország által – illegitim módon – elcsatolt négy ukrán megye, Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja területén. A rendelet a helyi orosz adminisztráció hatáskörét jelentősen növeli.
• Putyin az Ukrajnával szomszédos nyolc orosz régióban (oblasztban) utazási korlátozásokat rendelt el.
• Olekszij Danyilov, az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint Oroszországba a megszállt területek etnikai összetételének megváltoztatására készül.
• Joe Biden amerikai elnök azt mondta, hogy Putyin „hihetetlenül nehéz helyzetben van”. Szerinte a hadiállapot elrendelése „kétségbeesett taktika”, és az „egyetlen megmaradt eszköz” az orosz elnök kezében.
• Az oroszok azt állították, hogy újabb csónakos támadást vertek vissza a zaporizzsjai atomerőműnél.
• Belaruszban elkezdték a katonai szolgálatra alkalmas emberek listázását.

Az orosz-ukrán háború szerdai híreit itt olvashatja el.