Az oroszok kivonják a csapataikat Limanból, már nem szivárog az Északi Áramlat 2

Oroszország megtiltja a belépést az ország területére az Európai Unió tagállamaiban regisztrált közúti fuvarozóknak – jelentették be szombaton Moszkvában.

A tilalom október 10-én lép életbe, és hatálya egyelőre december 31-ig szól. A rendelkezés az uniós országokon kívül Nagy-Britanniában, Norvégiában és Ukrajnában bejegyzett fuvarozó vállalatok járműveire is vonatkozik, de nem vonatkozik minden árura.

Az orosz intézkedés válaszlépés arra, hogy az EU április 8-án, az Ukrajna ellen indított orosz támadás miatt elfogadott, ötödik szankciócsomagjában megtiltotta minden orosz és fehérorosz közúti fuvarozási vállalkozás számára, hogy árut szállítson az unión belül.

Ramzan Kadirov, Oroszország csecsenföldi régiójának vezetője szerint a limani vereség fényében Moszkvának meg kellene fontolnia egy kis hatóerejű nukleáris fegyver bevetését Ukrajnában, írja a Guardian.

Kadirov a Telegramon azt írta: „A személyes véleményem az, hogy drasztikusabb intézkedéseket kell hozni, a határ menti területeken hadiállapot hirdetni, vagy kis hatóerejű nukleáris fegyvereket alkalmazni.”

Kadirov egy nappal azután mondta ezt, hogy Vlagyimir Putyin kihirdette a négy ukrajnai régió annektálását, kiterjesztve rájuk „Oroszország nukleáris ernyőjét”.

A hét eleji robbanásokban megsérült Északi Áramlat 1 és 2 gázvezetékek közül a még nem használt, de gázt már tartalmazó Északi Áramlat 2 szivárgása szombatra elmúlt – írja az AFP a vezeték üzemeltetőjének közleménye alapján. A szivárgást az állította le, hogy a víz és a gáz nyomása mostanra nagyjából kiegyenlítették egymást.

„A víznyomás nagyjából bezárta a vezetéket, a csőben lévő gáz nem tud kijutni. Az a konklúziónk, hogy még van gáz a vezetékben” – mondta Ulrich Lissek szóvivő.

Az Északi Áramlat 1 gázvezeték esetében arra számítanak, hogy valamikor vasárnap jön el az a pillanat, hogy egyensúlyba kerüljön a rendszer, és elálljon a szivárgás.

Az orosz védelmi minisztérium bejelentette, hogy a bekerítés veszélye miatt kivonják csapataikat a Donyeck megyei Liman városából.

Az ukrán erők az elmúlt napokban fokozatosan kerítették körbe a stratégiailag fontos várost, ahol becslések szerint ötezer orosz katonaállomásozott. Az oroszok májusban foglalták el a kulcsfontosságú vasúti csomópontnak számító Limant. A város elvesztése újabb komoly katonai kudarc az orosz erőknek. Az Institute for the Study of War agytröszt elemzése szerint Liman visszafoglalása Luhanszk megye nyugati határa mentén, valamint Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségében is megnyithatja az utat az ukránok előtt az orosz állások felé.

(RIA Novosztyi)

Az Eni olasz olaj- és gázipari vállalat közölte, hogy a Gazprom arról tájékoztatta őket, hogy „nem tudja megerősíteni a mára kért gázmennyiséget, mondván, nem lehetséges a gázszállítás Ausztrián keresztül. Ezért a mai napon az Eni számára a tarvisiói belépési ponton keresztül történő orosz gázszállítások nullára csökkennek”.

„Úgy értesültünk azonban, hogy Ausztria továbbra is kap gázt a szlovák-osztrák határon lévő átadási ponton. Dolgozunk azon, hogy a Gazprommal ellenőrizzük, lehetséges-e újraaktiválni az Olaszországba irányuló áramlást” – nyilatkozta az Eni szóvivője az ANSA olasz hírügynökségnek.

Az orosz gáz a szlovák-osztrák határtól az osztrák-olasz határig tartó transz-osztrák gázvezeték-hálózaton keresztül jut el Olaszországba. Az olasz gázimport mintegy 10 százaléka származik Oroszországból.

(ANSA, BBC)

Legalább húsz ember meghalt, amikor orosz csapatok egy civil konvojra lőttek Ukrajna északkeleti részén, Harkiv régióban – közölte egy helyi ukrán tisztségviselő. Oleh Szinyehubov Harkiv megyei kormányzó szerint a támadás az orosz határhoz közeli Kupjanszk város közelében történt.

„A megszállók megtámadták a civileket, akik megpróbáltak elmenekülni a lövések elől. A helyszínre rendfenntartó erők és szakértők érkeztek. A vizsgálati intézkedések folyamatban vannak. A részletek tisztázása folyamatban van. Ez olyan kegyetlenség, amire nincs semmilyen magyarázat” – írta Szinyehubov a Telegram-csatornáján szombaton.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SBU) közlése szerint az orosz csapatok pénteken nyitottak tüzet a hét járműből álló konvojra. Hozzáteszik, hogy a húsz áldozat közül tíz gyerek. A támadás az úgynevezett szürke zónában történt, a nemrég felszabadított Kupjanszk és a szomszédos Luhanszk régióban lévő, még mindig megszállt Szvatovo között – állítja az SBU. Ugyanakkor sem a támadás pontos időpontját, sem azt nem közölték, hogy a konvoj milyen irányban haladt. Az SBU megbízott vezetője, Vaszil Maljuk ígéretet tett arra, hogy minden elkövetőt megbüntetnek az atrocitásokért. Orosz részéről egyelőre nem érkezett kommentár.

Pénteken legalább harminc ember halt meg, amikor orosz rakéták csapást mértek egy civil konvojra a déli zaporizzsjai régióban. Oroszország Ukrajnát tette felelőssé ezért a támadásért.

(BBC)

Az elmúlt fél órában több orosz katonai kommentátor is olyan üzeneteket tett közzé Telegram-csatornáján, amelyek szerint az ukrán hadsereg vagy már elfoglalta, vagy legalábbis behatolt a Donyck megyei Liman városába. Korábban egy olyan videó is felkerült a Twitterre, amelyen ukrán katonák ukrán zászlót helyeznek el a város határát jelző feliratnál. A felvételt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök irodavezetője, Andrij Jermak is megosztotta.

Ugyanakkor az ukrán hadsereg eddig hivatalosan nem erősítette meg, hogy visszafoglalták volna Limant.

Az ukrán erők az elmúlt napokban fokozatosan kerítették körbe a stratégiailag fontos várost, ahol becslések szerint akár ötezer orosz katona is csapdába eshetett. Az oroszok májusban foglalták a kulcsfontosságú vasúti csomópontnak számító Limant. Ha a városban csapdába esik ötezer orosz katona, és végül így vagy úgy, de elbukják a települést, az újabb komoly katonai kudarc lenne az orosz erőknek. Az Institute for the Study of War agytröszt elemzése szerint az esetleges visszafoglalása Luhanszk megye nyugati határa mentén és Szeverodonyeck-Liszicsanszk térségében is megnyitná az utat az ukránok előtt az orosz állások felé.

(BBC)

Szombat reggel megkezdődött a gáz áramlása a Norvégiától Dánián és a Balti-tengeren át Lengyelországig húzódó új Balti-gázvezetéken (Baltic Pipe) – közölte a Gaz-System lengyel gázvezeték-üzemeltető. Az évi 10 milliárd köbméter kapacitású Balti-vezetéket kedden adták át hivatalosan, egy nappal azután, hogy sorozatos robbanások után szivárgást észleltek az Oroszországot Európával összekötő Északi Áramlat gázvezetékben.

Az új vezetékkel Lengyelország még inkább diverzifikálja gázellátását, és egyre jobban függetleníti magát az orosz gáztól. Oroszország áprilisban leállította a Lengyelországba irányuló gázszállításokat, amikor Lengyelország megtagadta a rubelben történő fizetést.

Eközben a Gazprom szombaton mintegy 30 százalékkal csökkentette a Moldovába irányuló földgázszállításokat – közölte Vadim Ceban, a Moldovagaz gázipari vállalat igazgatója. Egy nappal korábban Andrei Spinu miniszterelnök-helyettes azt mondta, hogy a Gazprom figyelmeztette Moldovát a szállítások csökkentésére. Spinu szombaton azt mondta, hogy technikai problémák állnak a csökkentés hátterében, és az ország kérni fogja a Gazpromot, hogy növelje a szállítást.

(Reuters)

A balti EU- és NATO-államok, Észtország, Lettország és Litvánia támogatják Ukrajna gyorsított NATO-csatlakozási eljárását. „Ukrajna balti barátai teljes mértékben támogatják Ukrajna mielőbbi felvételét a NATO-ba” – írta Urmas Reinsalu észt, Rinkēvičs lett és Gabrielius Landsbergis litván külügyminiszter azonos szavakkal a Twitteren. „Ukrajna inspiráló bátorsága csak erősítheti szövetségünket” – tették hozzá.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök pénteken jelentette be, hogy gyorsított NATO-csatlakozási kérelmet kíván benyújtani. Ugyanakkor a német kormány és az Egyesült Államok vonakodott ettől.

Annalena Baerbock német külügyminiszter visszafogottan nyilatkozott Ukrajna NATO-kérelméről. „Továbbra is támogatjuk Ukrajnát az önvédelemhez való jogában, nehézfegyverekkel is, de mindent megteszünk annak érdekében, hogy más országok, a NATO ne legyen belerángatva ebbe a háborúba” – válaszolta péntek este az ARD Brennpunkt című műsorában, amikor az ukrán NATO-kérelemmel kapcsolatos álláspontjáról kérdezték.

Általában a csatlakozás előfeltétele, hogy a jelölt nem vehet részt nemzetközi konfliktusokban és határvitákban.

(Frankfurter Allgemeine Zeitung)

Az ukrán atomenergetikai vállalat, az Enerhoatom azt közölte, hogy egy orosz járőr őrizetbe vette a zaporizzsjai atomerőmű ukrán főigazgatóját, Ihor Muraszovot. A vállalat szombati közleményében azt írta, hogy Muraszovot pénteken délután 4 óra körül vették őrizetbe, amikor Európa legnagyobb atomerőművéből Enerhodar városába tartott.

„Kiszállították az autóból, és bekötött szemmel ismeretlen helyre vitték. Muraszov fő és kizárólagos felelősséget visel az erőmű nukleáris és sugárbiztonságáért, őrizetbe vétele veszélyezteti Ukrajna és Európa legnagyobb atomerőművének biztonságos működését” – írta Telegram-csatornáján Petro Kotin, az Enerhoatom vezetője.

Múlt hónapban a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) azt javasolta, hogy hozzanak létre demilitarizált övezetet az oroszok által elfoglalt nukleáris létesítmény körül, miután Oroszország és Ukrajna egymást vádolta a telephelyet ért támadásokért, amelyek épületeket rongáltak meg és az elektromos vezetékek szakadását okozták.

A NAÜ határozatban szólította fel Oroszországot, hogy hagyják el a zaporizzsjai atomerőművet, egyben felszólították az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjanak fel minden tevékenységükkel az atomerőmű területén, és adják át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak. Az erőmű helyzetéről részletesen legutóbb ebben a cikkben írtunk.

(Reuters)

Törökország elutasította Oroszország ukrajnai annexióját, a nemzetközi jog „súlyos megsértésének” nevezték a négy megszállt terület: Donyeck, Luhanszk, Herszon és Zaporizzsja régiók Oroszországhoz való csatolását.

A török külügyminisztérium közölte, hogy nem ismerték el a Krím 2014-es orosz annektálását sem, és elutasítják Oroszország mostani döntését is. „Ezt a döntést, amely a nemzetközi jog ,elveinek súlyos megsértését jelenti nem lehet elfogadni. Megismételjük, hogy támogatjuk ennek a háborúnak a megoldását – amelynek súlyossága folyamatosan növekszik – egy igazságos béke alapján, amely tárgyalások útján fog létrejönni” – áll a török külügy közleményében.

A NATO-tag Törökország az az orosz invázió február 24-i kezdete óta diplomáciai egyensúlyozásra törekszik. A török kormány ellenzi ugyan az Oroszországgal szembeni nyugati szankciókat, ugyanakkor szoros kapcsolatokat ápolnak Kijevvel is, és többek között fegyverekkel segítik az ukrán erőket.

(Reuters)

Vörös festékkel fújták le a New York-i orosz konzulátus épületét a manhattani Upper East Side-on pénteken. A vandalizmus néhány órával azelőtt történt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök bejelentette, hogy annektálnak négy ukrán területet. A konzulátus előtt később többen is táblákkal és transzparensekkel tiltakoztak az orosz agresszió ellen.

A rendőrség szóvivője azt közölte, hogy folyik a nyomozás, de letartóztatás még nem történt az ügyben. A térfigyelő kamerák felvételein egy csuklyás, maszkos alak látható, amint kora reggel a konzulátus épületét fújja le. Egyetlen őr sem volt a konzulátus előtt. (Guardian)

• Vlagyimir Putyin orosz elnök aláírta a négy megszállt ukrán megye annexióját.
• A moszkvai Vörös téren bizarr bulival ünnepelték a bejelentést.
• A világ vezetői elítélték az ukrán területek elcsatolását, az EU, az USA és az Egyesült Királyság is újabb szankciókat jelentett be.
• Volodimir Zelenszkij ukrán elnök bohózatnak nevezte az orosz megszállás alatt lévő régiók elcsatolását, és azt ígérte, hogy minden területet visszafoglalnak.
• Ukrajna hivatalosan is beadta a NATO-csatlakozási kérelmét.
• Folytatódott az Északi Áramlat-saga: Putyin a Nyugatot vádolja a robbanások kitervelésével.
• Egy magyar vonatkozású hír: Debreceni koncertje közben üzent Sting az ukrán és orosz katonáknak.

Itt tudja visszaolvasni a pénteki hírfolyamot.