Hszi Csin-ping: Kína készen áll arra, hogy Oroszországgal együtt vezesse a világot a fejlődés felé

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) 35 fős Kormányzótanácsa csütörtökön határozatban szólította fel Oroszországot, hogy csapatai hagyják el a zaporizzsjai atomerőmű területét – közölték a zárt ajtók mögött zajló ülésen részt vevő diplomaták.

A létesítmény katonai megszállása „jelentősen növeli egy nukleáris baleset, vagy incidens kockázatát, ami veszélyezteti Ukrajna, valamint a szomszédos országok lakosságát és a nemzetközi közösséget is” – áll a bécsi tanácskozáson elfogadott dokumentumban.

A NAÜ döntéshozó testülete egyben felszólította az orosz hadsereget és a Roszatom orosz atomenergetikai konszernt, hogy haladéktalanul hagyjanak fel minden tevékenységükkel az atomerőmű területén és adják át a létesítmény ellenőrzését az ukrán hatóságoknak.

Újabb rakéta-sorozatvetőket és páncélozott szállítójárműveket küld Németország Ukrajnának, és Görögországgal együttműködve szovjet gyártmányú harcjárművekkel is segítheti a védekezést az orosz támadás ellen – írja az MTI.

A németek 50 darab Dingo típusú páncélozott szállítójárművet, és a nyáron átadott első három után két újabb MARS-II típusú rakétavető rendszert is küldenek 200 rakétával együtt. A rendszert kiszolgáló ukrán katonák képzése még szeptemberben elkezdődik.

Az újabb küldeményt Christine Lambrecht védelmi miniszter jelentette be a német hadsereg (Bundeswehr) helyzetéről szóló éves konferencián.

Lambrecht szerint hamarosan megegyezhetnek Görögországgal arról, hogy Németország leszállít a görög hadseregnek 40 darab Marder típusú gyalogsági harcjárművet, Görögország pedig cserébe átad Ukrajnának 40 szovjet gyártmányú BMP-1-es harcjárművet.

Németország eddig nagyjából egymilliárd euró értékben segítette katonai felszereléssel a védekezést az orosz támadással szemben.

A hírszerzési témákra specializálódott Intelligence Online oldal szerint Kirill orosz pátriárka jobbkezét, Hilarion metropolitát azért küldték nyáron éppen Magyarországra, mert itt védelmet élvez az európai szankciókkal szemben, és nyugodtan intézheti ingatlan- és pénzügyeit.

Az 56 éves Hilariont júniusban nevezték ki a budapesti és magyarországi orosz ortodox egyházmegye kormányzójának. Az orosz egyházi vezetőt nem sokkal azután küldték Budapestre, hogy a magyar kormány megvédte a háborút nyíltan támogató egyházfőt, Kirill pátriárkát, aki a magyar vétónak köszönhetően lekerült az Európai Unió szankciós listájáról – írja a HVG 360 az Intelligence Online alapján.

Buda Péter nemzetbiztonsági és külpolitikai szakértő, volt nemzetbiztonsági főtiszt egy márciusi véleménycikkben fejtette ki, miért fontos és veszélyes a orosz állam és az ortodox egyház szoros összefonódása.

A oroszországi AvtoVAZ járműgyár leállította a Lada Xray gyártását az importált alkatrészek hiánya miatt – jelentette be Szergej Iljinszkij, a vállalat szóvivője. „Az Xray nagyon nagy arányban tartalmaz importált alkatrészeket, ez a legkevésbé lokalizált modellünk” – mondta Iljinszkij az Év autója Oroszországban díjátadón.

Az orosz autóipar és autópiac a háború látványos vesztese, és egyelőre megjósolhatatlan, hogy mikor és hogyan fog kilábalni a válságból a nyugati cégek kivonulása után. A Lada márka nehéz helyzetéről ebben a cikkben írtunk bővebben.

(RIA Novosztyi)

Kína kész együttműködni Oroszországgal annak érdekében, hogy a változó világot fenntartható fejlődési pályára állítsák – jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök a Sanghaji Együttműködési Szervezet üzbegisztáni csúcstalálkozóján, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök is részt vesz.

„Készek vagyunk orosz partnereinkkel együtt példát mutatni felelős világhatalomként, és vezető szerepet játszani abban, hogy a gyorsan változó világot a fenntartható és pozitív fejlődés pályájára állítsuk” – mondta Hszi Csin-ping. Hozzátette, kész véleményt cserélni Putyinnal a nemzetközi napirendről és a „kölcsönös érdeklődésre számot tartó kérdésekről”.

Putyin a találkozón kijelentette, hogy Oroszország nagyra értékeli Kína kiegyensúlyozott álláspontját az ukrán válsággal kapcsolatban. „Megértjük az önök kérdéseit és aggodalmait ebben a kérdésben, a mai találkozón természetesen részletesen is kifejtjük álláspontunkat ebben a kérdésben – bár erről már korábban is beszéltünk” – mondta Putyin a kínai elnöknek.

(RIA Novosztyi)

„A szankciós politikáról egyre látványosabban bizonyosodik be, hogy nem működik, mivel az oroszok meggyengítésére tett kísérletek Európát kényszeríthetik térdre” – írta Facebook-oldalán Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, aki csütörtökön Ma Qamar Javed Bajwa pakisztáni vezérkari főnököt fogadta Budapesten.

Szijjártó beszámolója szerint a tárgyalás középpontjában természetesen az Ukrajnában dúló harcok álltak. „Egyetértettünk, hogy támogatni kell minden lépést, amely közelebb visz a háború befejezéséhez, és végre el kell felejteni az olyan intézkedéseket, amelyek csak további eszkalációhoz vezetnek” – írta.

A külügyminiszter bejegyzését a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség is szemlézte. Azt is írták: a közvélemény-kutatások szerint a magyarok több mint 70 százaléka úgy gondolja, hogy az oroszellenes szankciók ártanak Európának, így Magyarországnak is.

Az elmúlt napokban magyar kormánytagok és kormányzati tisztviselők sorra jelentik ki, hogy szerintük az EU-s szankciók – amelyeket a magyar kormány eddig mind megszavazott – nem működnek, és Európa ezzel nem Oroszországot, hanem saját magát gyengíti. Erről beszélt Varga Mihály pénzügyminiszter, Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója és Dömötör Csaba parlamenti államtitkár is.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter felszólal az ENSZ Közgyűlésén – erősítette meg Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője. Az ENSZ Közgyűlés 77. ülésszakát 2022. szeptember 13. és 27. között tartják New Yorkban.

Zaharova hozzátette, hogy Lavrov részt vesz számos kétoldalú találkozón és többoldalú rendezvényen. „Jelenleg a miniszter menetrendjének kidolgozása zajlik. Körülbelül kéttucatnyi kétoldalú találkozót terveznek – ezek csak az eddig beérkezett kérések” – mondta. Tájékoztatása szerint António Guterres ENSZ-főtitkártól is érkezett javaslat, hogy tartsanak találkozót az orosz delegációval.

(Interfax)

Elutazott a sikeres Harkiv megyei ukrán ellentámadás nyomán visszaszerzett területekre Volodmimir Zelenszkij. Az ukrán elnök csaknem öt hónap után visszavett városokban járt még szerdán, ahonnan az orosz megszállók a jelek szerint pánikszerűen menekültek az ellentámadás elől. Ukrán ellenőrzés alá került vissza a korábbi harcokban súlyos károkat szenvedett Izjum is, amelyet fontos stratágiai bázisnak szántak az orosz erők a további támadásokhoz.

A mérföldkönek tekinthető ukrán sikerről itt írtunk részletesen.

Zelenszkij zászlófelfvonáson vett részt Izjumban, ahol a békeidők 46 ezres lakosságából jelenleg 10 ezren maradtak.

Az elnök ezután indult vissza a főváros felé, amelybnek közelében az elnöki konvoj kisebb közúti balesetet szenvedett, de a hírek szerint sem Zelenszkij, sem más nem sérült meg komolyabban.

A brit katonai hírszerzés csütörtöki jelentése szerint az ukrán erők tovább erősítik ellenőrzésüket a harkivi régió újonnan felszabadított területein, miközben az orosz erők nagyrészt kivonultak az Oszkil folyótól nyugatra fekvő területekről.

Azt írják, az orosz erők visszavonulásának módja az elmúlt héten változó volt. Egyes egységek viszonylag rendezetten és ellenőrzés alatt vonultak vissza, míg mások láthatóan pánikszerűen menekültek.

A brit védelmi minisztérium elemzése szerint a visszavonuló orosz erők által hátrahagyott felszerelések között olyan képességek is voltak, amelyek nélkülözhetetlenek Oroszország tüzérségközpontú hadviselési stílusához. Ezek között van legalább egy Zoopark–1 radarrendszer és legalább egy IV14 tüzérségi parancs- és vezérlőjármű. Az ilyen eszközök hátrahagyása is rávilágít egyes orosz egységek szervezetlen visszavonulására.

Autóbalesetet szenvedett Volodimir Zelenszkij, egy személygépkocsi ütközött az elnöki járművel és kísérőjével a fővárosban, Kijevben – közölte Szerhij Nyikiforov, az ukrán elnök szóvivője. „Az elnököt orvos vizsgálta meg, nem szenvedett súlyos sérüléseket” – tette hozzá. Az elnöki konvojjal ütköző autó sofőrjét a helyszínen ellátták, majd mentőautóval elvitték. Nyikiforov azt mondta, a baleset körülményeit vizsgálják a hatóságok.

Mindez azután történt, hogy Zelenszkij szerdán ellátogatott a visszafoglalt Izjum városába, amely kulcsfontosságú logisztikai csomópont Északkelet-Ukrajnában. Itt köszönetet mondott a gyors ellentámadásban részt vevő katonáknak, és megtekintett egy zászlófelvonási ünnepséget.

Az elmúlt napokban az ukrán hadsereg hatalmas területeket foglalt vissza a harkivi régióban, visszavonulásra kényszerítve a február óta ott állomásozó orosz csapatokat.

(BBC)

A szerdai orosz rakétatámadás megrongálta a békeidőben 630 ezres Krivij Rih vízi létesítményeit is. A folyó korábban már elsodort egy hidat, csütörtökre pedig a város néhány utcájának kiürítéséről rendelkezett az ukrán katonai adminisztráció – írta az Unian.

Olekszandr Vilkul szerint az Ingulec folyó emelkedése ellenére a város kézben tudja tartani a helyzetet, de az érintett lakóházak evakuálására elővigyázatosságból mégis szükség van.

A rakétatámadás szerda délután érte el a várost, amelynek több körzete ivóvíz nélkül maradt. A vízi létesítmény egy pontján másodpercenként száz köbméter víz ömlik ki.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint az orosz támadás célja az volt, hogy a várost elárassza a folyó.

• Helyreállították a zaporizzsjai atomerőmű mindhárom tartalék áramvezetékét.
• A napokban visszafoglalt ukrán területen, az orosz határhoz közel fekvő Balaklija városában kínzókamrára bukkantak az ukránok. Meg nem erősített forrás szerint kivégzett civilek holttestét találták meg egy korábbi orosz ellenőrző pontnál.
• Először beszélt Moszkva vereségről a háború kitörése óta, azután, hogy az ukránok mintegy hatezer négyzetkilométeres területet visszafoglaltak.
• A New York Times értesülései szerint Ukrajna az amerikai és brit vezérkar segítségével tervezte meg a harkivi offenzívát, ezzel felhagyva a korábbi szokásával, hogy a nyugati szövetségesei előtt is titkolózik.
• 66 önkormányzati képviselő követeli Putyin lemondását.
• Zelenszkij meglepetésszerű látogatást tett a visszafoglalt Izjum városában.
• Az ENSZ főtitkára beszélt Putyinnal, de nem érzi úgy, hogy közelebb lenne a háború vége.
• Olekszandr Szirszkij, az ukrán szárazföldi erők 57 éves parancsnoka, az ő nevéhez fűződik a mostani sikeres taktika kidolgozása, de a korábbi, Kijev környékén visszaszorított orosz előrenyomulás is az ő érdeme.