A Gazprom leállítja a gázszállítást az Északi Áramlat 1 vezetéken, árstop jöhet az orosz kőolajra
2022. szeptember 2. – 07:15
frissítve
Oroszország ötvenhat vízumot kért Szergej Lavrov külügyminiszter és küldöttsége részére, akik ENSZ-közgyűlés szeptemberben 20-án kezdődő éves általános közgyűlésére utaznának, de még egyet sem kaptak meg.
António Guterres ENSZ-főtitkárhoz intézett levelében – amely pénteken jutott a Reuters brit hírügynökség birtokába – Vaszilij Nyebenzja, Oroszország állandó ENSZ-képviselője ezt „aggasztónak” nevezte, mert az Egyesült Államok az elmúlt hét hónapban „állandóan megtagadta a vízumokat számos, más ENSZ-rendezvényen részt venni kívánó orosz küldött részére”.
Az amerikai külügyminisztérium szóvivője közölte, hogy az Egyesült Államok komolyan veszi kötelezettségeit mint az ENSZ székhelyének otthont adó ország. Hozzátette: a vízumokkal kapcsolatos információk az amerikai törvények értelmében bizalmasak, így nem tud hozzászólni az egyedi esethez. (MTI)
A motorolaj szivárgása nem ok az Északi Áramlat turbinájának leállítására, a Portovaja kompresszorállomáson egyébként is elegendő mennyiségű más turbina áll rendelkezésre az Északi Áramlat 1 üzemeltetéséhez
– így reagált a Reuters beszámolója szerint a gázvezeték egyik karbantartója, a német Siemens Energy arra, hogy a Gazprom műszaki problémákra hivatkozva szerdán leállította a gázszállítást, majd pénteken azt közölte, hogy azt határozatlan ideig nem is indítják újra. Az orosz cég olajszivárgásra hivatkozott, amit állítólag a Szentpétervár melletti Portovaja kompresszorállomáson észleltek.
A Siemens szerint az ilyen szivárgások általában nem befolyásolják a turbina működését, és a helyszínen lezárhatók. Ez a karbantartási munkák keretében rutineljárás – fogalmazott a német cég. „A múltban is előfordult, hogy az ilyen típusú szivárgás előfordulása nem vezetett a működés leállításához. A Siemens Energy jelenleg nem szerződött karbantartási munkálatok elvégzésére, de készenlétben áll” – olvasható a közleményükben.
A vezető gazdaságokat tömörítő G7 csoport tagjai megállapodtak abban, hogy árplafont vezetnek be az orosz kőolajra – írja a BBC. A tagállamok így próbálják csökkenteni Moszkva forrásait az ukrajnai háború finanszírozására. A nyersolajra és a kőolajtermékekre vonatkozó felső határ a csoport pénzügyminiszterei szerint a világpiaci energiaárak emelkedésének megfékezését is szolgálja.
Oroszország már korábban, a döntést megelőzve közölte, hogy nem ad el olajat azoknak az országoknak, amelyek árplafonokat vezetnek be. Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint egy ilyen döntés „az olajpiacok jelentős destabilizációjához” vezetne.
A Gazprom szerdán jelentette be, hogy három napra leáll a gázszállítás az Északi Áramlat 1 vezetéken, pénteken pedig arról adtak tájékoztatást, hogy határozatlan ideig nem is indítják újra - írja a Guardian.
A cég olajszivárgásra hivatkozik, a hibát állítólag a Szentpétervár melletti Portovaja kompresszorállomáson észlelték.
Az Oroszországot és Németországot összekötő rendszer az elmúlt időszakban már csak 20 százalékos kapacitással ment, nyáron egyszer már teljesen leállt két hétre. A Gazprom akkor is karbantartási munkákra hivatkozott, és most is ezzel indokolják a leállást.
Az oroszok korábban többször is bizonytalanná tették az Északi Áramlat 1 gázvezeték üzembe helyezését, ezért az EU bejelentett egy gázspórolási tervet is, ami szerint a tagállamok vállalták, hogy önkéntesen 15 százalékkal kevesebb gázt fogyasztanak augusztus 1. és március 31. között az elmúlt 5 év azonos időszakának átlagos fogyasztásához képest. Mivel a terv több esetben is kivételt adott egyes tagállamoknak, ráadásul teljes egészében a nemzeti kormányokra bízza annak kivitelezését, ezért több lap, köztük a Washington Post is „felvizezettnek” nevezte az elfogadott gázspórolási célokat.
A Gazprom bejelentését megelőzte, hogy a G7-országok pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot tettek közzé, amelyben bejelentették, hogy megállapodtak abban, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra és kőolajtermékekre. A döntést azt követően hozták meg, hogy Oroszország bejelentette, nem fog szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz kőolaj árának korlátozását.
Ukrajnába látogatott Cathrine Russel, az UNICEF ügyvezető igazgatója, ahol gyerekekkel, szülőkkel és tanárokkal találkozott.
Az ügyvezető igazgató szerint az országban négymillió gyerek számára bizonytalan, hogy elkezdhetik-e az új tanévet.
Ukrajna-szerte iskolák ezrei pusztultak el vagy sérültek meg a háborúban, szeptemberben, az intézmények alig 60 százalékában kezdődhet el újra az oktatás, a többit a kormány nem minősítette biztonságosnak – írja az UNICEF közleménye.
Az UNICEF ezért együttműködik az ukrán állammal az oktatás feltételeinek javításában, hogy minél több diák visszatérhessen az iskolákba.
A szervezet nem csak az ukrajnai, de az országból elmenekült gyerekek beiskolázásban is segítséget nyújt. „Becslések szerint július 31-ig bezárólag 650 ezerre tehető azoknak az országból elmenekült iskoláskorú gyerekeknek a száma, akik még nem tudtak a befogadóországok nemzeti oktatási rendszerébe bekerülni. Az UNICEF a menekült gyerekek csaknem felének biztosított már formális vagy nem formális oktatást és folyamatosan azon dolgozik a kormányokkal és a szülőkkel, hogy biztosítsa az Ukrajnát elhagyni kényszerülő gyerekek beiskolázását, akár csak online formában is” – írják.
Az ukrán állami energiavállalat, az Energoatom közölte, hogy a zaporizzsjai atomerőmű második reaktora is működésbe lépett, így már két blokk termeli az áramot az ukrán lakosság számára – írja a CNN.
A atomerőmű 5. blokkját csütörtök reggel kapcsolták le, az Energoatom közlése szerint az orosz fegyveres erők támadása miatt.
Az ukránok és oroszok felváltva vádolják egymást az atomerőmű környékének támadásával.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megfigyelői csütörtökön érkeztek meg a helyszínre, egy öt fős csoport pedig továbbra is ott marad, hogy felügyeljék az erőmű biztonságos működését.
Az atomerőmű körül kialakult konfliktusról, és a NAÜ missziójáról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Őrizetbe vettek egy kelet-ukrajnai nőt, akit azzal vádolnak, hogy elküldte az orosz katonai hírszerzésnek férje katonai egységének helyzetét – írja az ukrán Állambiztonsági Szolgálat (SBU) jelentése alapján a SkyNews.
A meg nem nevezett, 31 éves nő a Donyeck és Zaporizzsja régiók frontvonalain harcoló ukrán fegyveres erők helyzetéről, illetve felszereléséről adott át információkat az orosz haderőnek.
A nő a frontvonalon harcoló férjétől szerezte meg az információkat, amiket az oroszok a földi- és légicsapások indításához használtak fel.
„Annak ellenére tette ezt meg, hogy feleségül ment az Ukrán Fegyveres Erők egy tagjához, és egy közös fiúk is született” – írta az SBU a Telegramon.
A G7-országok pénzügyminiszterei közös nyilatkozatot tettek közzé , amelyben bejelentették, hogy megállapodtak abban, hogy árplafont vezetnek be az orosz olajra és kőolajtermékekre annak érdekében, hogy „csökkentsék az orosz bevételeket és Oroszország azon képességét, hogy finanszírozza háborúját” – írja a CNN.
A döntést azt követően hozták meg, hogy Oroszország bejelentette, nem fog szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz kőolaj árának korlátozását.
Az orosz miniszterelnök-helyettes, Alekszandr Novak csütörtökön azt mondta, „teljes abszurdumnak” tartja a G7-országok elképzelését arról, hogy maximálják az orosz olaj árát, ami szerinte globálisan destabilizálja az iparágat.
„A mai napon megerősítjük közös politikai szándékunkat az orosz eredetű kőolaj és kőolajtermékek globális tengeri szállítását lehetővé tévő szolgáltatások átfogó tilalmának véglegesítésére és végrehajtására – az ilyen szolgáltatások nyújtása csak akkor lenne megengedett, ha az olajat és a kőolajtermékeket az árplafonnal megegyező vagy az alatti áron szállítják. Az ársapkát az azt alkalmazó országok széles koalíciója határozza majd meg” – áll a G7-es országok pénzügyminisztereinek pénteki közleményben.
A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (NAÜ) megfigyelői csütörtökön érkeztek meg a zaporizzsjai atomerőműbe, miután az orosz haderő elkezdte támadások indítására használni a korábban is afféle erődítményként funkcionáló atomerőmű területét.
A vizsgálat egy nap alatt lezárult, de a NAÜ elnöke, Rafael Grossi megígérte, hogy egy öt főből álló megfigyelő-csoport továbbra is a helyszínen marad.
Grossi hangsúlyozta, a NAÜ kizárólag olyan technikai jellegű kockázati tényezőket vizsgál, mint a létesítmények fizikai épsége, a biztonsági rendszerek működőképessége, a biztonságos külső áramellátás, a sugárzásfigyelő rendszerek hatékonysága, és a szabályozóval való megbízható kommunikáció.
Az orosz védelmi miniszter, Szergej Sojgu eközben tagadja, hogy az orosz erőknek nehézfegyverzetük lenne a zaporizzsjai atomerőmű területén – írja a CNN.
Pénteken a moszkvai védelmi minisztériumban tartott konferencián Sojgu azt mondta: „Az ukrán hatóságok nyíltan azt hazudják, hogy az orosz fegyveres erők fontos energetikai létesítmények mögé bújva, nagy hatótávolságú tüzérségi rendszerekből ágyúzzák az ukrán fegyveres erőket.”
Eközben az ukrán atomenergia-szolgáltató, az Energoatom képviselője pénteken azt mondta: „Az orosz hadsereg hazudik, manipulálja és hamisan ábrázolja a valóságot a zaporizzsjai atomerőművel kapcsolatban azzal, hogy csak olyan információkat oszt meg a NAÜ missziójáról, amelyből profitálhat.”
Az ukránok azzal is vádolják az oroszokat, hogy „megpróbálják megakadályozni, hogy a NAÜ megfigyelői megismerjék a tényeket a helyszínen.”
Az atomerőmű körül kialakult konfliktusról, és a NAÜ missziójáról ebben a cikkben írtunk részletesen.
Dél-Ukrajnában folytatódnak a heves harcok, egyebek mellett az oroszok által megszállt Zaporizzsjai atomerőmű közelében lévő Enerhodar körzetben is ágyúznak – közölte a brit védelmi minisztérium.
A tárca egyúttal éles kritikával illette a csütörtökön megkezdett Vosztok 22 nevű éves orosz hadgyakorlatot. Oroszország nyilvánosan azt állította, hogy 50 ezer katona vesz részt ezen, azonban nem valószínű, hogy 15 ezernél több személy aktívan részt vesz benne – áll a brit hírszerzés legfrissebb jelentésében. „Ez körülbelül 20 százaléka azoknak az erőknek, amelyek a legutóbbi, 2018-as Vosztok hadgyakorlaton vettek részt”.
Az orosz katonai gyakorlatok, mint például a Vosztok, „erősen forgatókönyvszerűek, nem ösztönzik a kezdeményezőkészséget, és elsősorban az orosz vezetők és a nemzetközi közönség lenyűgözését célozzák”, miközben nem képesek fenntartani a hadsereg képességét a nagyszabású, összetett műveletek végrehajtására – tette hozzá a minisztérium.
Az ukrán hadsereg szerint a helyzet gyakorlatilag változatlan a donyecki régióban, annak ellenére, hogy az orosz erők újabb területeket próbálnak elfoglalni.
Vlagyimir Putyin orosz elnök deklarált célja, hogy Donyeck és Luhanszk megyék teljes területét elfoglalja, de az ukrán erők még mindig Donyeck több mint egyharmadát ellenőrzik.
Az ukrán hadsereg vezérkara csütörtökön közölte, hogy az oroszok ismét több irányból próbáltak támadni, Szlovjanszk, valamint Bahmut és Avdijivka városok felé. Azonban szerintük az orosz erők minden esetben sikertelenül próbálkoztak, és visszavonultak.
Az ukrán hadsereg közölte: tovább fokozza a nyomást az orosz erőkre a déli Herszon régióban. Azt állítják, csütörtökön több célpontot, köztük a Dnyipro folyón átívelő hidakat támadtak. Szerintük az oroszok egyik készülő pontonhídját is elpusztították.
Az ukrán erők az elmúlt két hónapban az orosz utánpótlási vonalak, lőszerraktárak és frontvonal mögötti támaszpontok megrongálására, elpusztítására összpontosítottak Ukrajna déli részén.
(CNN)
Oroszország nem fog szállítani kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják az orosz kőolaj árának korlátozását – jelentette ki az orosz miniszterelnök-helyettes csütörtökön.
Alekszandr Novak „teljes abszurdumnak” tartja a G7-országok elképzelését arról, hogy maximálják az orosz olaj árát, ami szerinte globálisan destabilizálja az iparágat. Mint mondta, Oroszország nem fog eladni kőolajat és olajtermékeket azoknak az országoknak, amelyek támogatják egy ilyen korlát felállítását, és hozzátette: „Nem fogunk nem piaci feltételekkel dolgozni.”
Megjegyezte továbbá, hogy egyetlen OPEC+-ország, valamint India és Kína sem támogatja az orosz olajár korlátozásának gondolatát. Alekszandr Novak szerint az orosz vállalatok készen állnak az Európai Unió olajembargójára, és képesek lesznek fenntartani a kitermelést a korábbi szinten. A miniszterelnök-helyettes szerint az idei orosz olajtermelés 520-525 millió tonna lesz a tavalyi 524 millió tonna után. A G7-országok pénzügyminiszterei pénteken tárgyalnak az orosz kőolaj árkorlátozásának a lehetőségéről.
(MTI)
Hét kárpátaljai katona is életét vesztette a háborúban az elmúlt napokban, ezért szeptember 2-ára gyásznapot hirdettek a régióban, írja a Kárpátaljalap.net.
A katonák a munkácsi 128-as különálló hegyi rohamdandárnál szolgáltak a déli frontszakaszon.
Az elhunyt katonák: Andrij Kosztik (Kőrösmező), Roman Hrapenyuk (Rahó), Vaszil Popadics (Terebesfejérpatak), Vaszil Babics (Munkács), Sztepan Eperesi (Királyháza), Ivan Drija (Királyháza) és Szerhij Csernikov (Ungvár).
A hírt Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (OVA) vezetője közölte.
(via 444)
- Közel 7400-an érkeztek szerdán a háború elől menekülve Ukrajnából Magyarországra.
- Az oroszok szerint ukrán csapatok szálltak partra Zaporizzsjánál, hogy visszafoglalják az atomerőművet, majd légicsapásról, kommandós akcióról számoltak be az erőmű közeléből.
- Putyin elfoglaltságai miatt nem vesz részt Gorbacsov szombati temetésén.
- A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőrző csoportja csütörtökön megérkezett Zaporizzsjába, és egy napon belül be is fejezte látogatását.
- Meghekkeltek egy moszkvai taxitársaságot, rengeteg autót ugyanarra a címre rendeltek.