Az ukránok szerint fájdalmas, de jó döntés volt az utolsó luhanszki nagyváros feladása

Oroszország bulgáriai nagykövetsége nem képes arra, hogy rendesen működjön tovább – jelentette ki hétfőn Szergej Lavrov orosz külügyminiszter. A bolgár kormány múlt héten hetven nagykövetségi alkalmazottat utasított ki az országból. A nemkívánatos személlyé nyilvánított orosz diplomaták vasárnap hagyták el Bulgáriát.

Lavrov azt mondta, Moszkva a kölcsönösség elve alapján fog válaszolni a bolgár lépésre.

A megbuktatott Kiril Petkov bolgár miniszterelnök múlt héten jelentette be, hogy szerintük az orosz nagykövetség alkalmazottai megsértették a diplomáciai kapcsolatokról szóló bécsi egyezményt. Petkov azt mondta, az érintettek álcaként használták diplomáciai státuszukat, és részben az orosz hírszerzésnek dolgoztak.

Eleonora Mitrofanova bulgáriai orosz nagykövet pénteken közölte, hogy Oroszország szófiai diplomáciai képviseletének bezárását fogja kérelmezni, miután nem hozta meg a várt eredményt a bolgár vezetéshez intézett ultimátum, és nem vonták vissza a kiutasításokat.

A nagykövetség bezárása rendkívüli lépés lenne, amelyre eddig nem volt példa az Európai Unióban.

(MTI, Interfax)

Akár 750 milliárd dollárba – azaz hétfői árfolyamon számítva akár 290 ezer milliárd forintba – is kerülhet Ukrajna újjáépítése a háború okozta károkból, mondta Denisz Smihal ukrán miniszterelnök az ország gazdasági helyzetéről szóló svájci konferencián. A kormányfő hozzátette, hogy csak Ukrajna infrastruktúrájában 100 milliárd dolláros kárt okozott a Putyin által indított invázió.

Smihal a Sky News szerint hangsúlyozta: a háború árát „Oroszországnak kell megfizetnie”.

Ehhez szerinte fontos alap lehet az a nagyjából 300-500 milliárd dollárnyi vagyon, amelyet világszerte lefoglaltak az orosz államtól és magánemberektől. Liz Truss brit külügyminiszter is kiemelte a konferencián, hogy „megvizsgálják” a lefoglalt orosz eszközök felhasználásának lehetőségét.

Truss szerint Ukrajnának egy „Marshall-terv szerű programra” lesz szüksége az újjáépítéshez, az Egyesült Királyság pedig „továbbra is vezető szerepet” visz majd az ország újjáépítésének és fejlesztésének támogatásában.

Eddig egyébként nagyjából 100 milliárd dollárnyi segítség érkezett Ukrajna felé a világ országaitól – de ahogy arról írtunk korábban, ennek a sokszorosára lesz szükség az ország helyreállításához.

Videót mutattak be az ukránok arról, milyen fegyverekkel mozognak együtt a fronton, írja a Sky News: az amerikai HIMARS-rakétarendszer régi vágya volt az országnak, az elmúlt hetekben pedig meg is kapták belőlük az első szállítmányokat:

A rakátarendszer hat darab 227 mm-es irányított rakétát képes kilőni, amelyeket a személyzet néhány perc alatt gyorsan újra tud tölteni. Az eszköz látszatra hasonlít a második világháborúban alkalmazott Katyusa rakéta-sorozatvetőre és annak későbbi változataira, például az oroszok és az ukránok által is alkalmazott Gradra vagy Szmercsre.

Azonban míg az utóbbiak nem alkalmasak pontos célzásra, inkább egy nagyobb területre tudnak csak pusztító tüzet zúdítani, addig a HIMARS nagy precizitású, GPS-irányítású rakétákat lő ki. Ezek 80 kilométeres távolságból is lehetővé teszik a pontos célzást.

Az Egyesült Államok a hétvégén is jelezte, hogy továbbra is komoly fegyverrendszerekkel támogatják Ukrajna harcát a megszálló orosz csapatokkal szemben.

Az Egyesült Királyság új kereskedelmi és közlekedési szankciókat vezet be Belarusszal szemben, mert az ország támogatja Oroszország ukrajnai invázióját. A csomag mintegy 60 millió font értékű behozatali és kiviteli tilalmat jelent, vonatkozik többek között a finomított olajtermékek, alkatrészek és a luxuscikkek exportjára, valamint a fehérorosz vas és acél behozatalára. Emellett megtiltják belarusz cégeknek, hogy értékpapírokat bocsássanak ki Londonban.

(The Guardian)

Vasárnap az ukrán erők kivonultak Liszicsanszkból, ezzel elesett az utolsó nagyváros is Luhanszk megyében, amely még az ukránok irányítása alatt állt. Vlagyimir Putyin elnök így szívélyesen gratulált Szergej Sojgu orosz védelmi miniszternek a kelet-ukrajnai régió megszállásához, azaz a Kreml szerint „felszabadításához”, írja a Sky News.

Bár a megye így elviekben az úgynevezett Luhanszki Népköztársaság irányítása alá került, most már Oroszország részéről sem finomkodnak annyira a szavakkal, és egyre egyértelműbben jelzik, hogy a kelet-ukrajnai terület idővel Oroszország része lesz.

Putyin és Sojgu hétfői találkozóját az orosz állami tévé is közvetítette, az elnök pedig kiemelte: a hadműveletben részt vevő „bátor” csapatoknak most pihenniük kell.

„A többi katonai egységnek viszont folytatnia kell a harcot, beleértve a keleti és a nyugati katonai csoportokat is. Nekik a korábban javasolt terv szerint kell teljesíteniük a feladataikat. Remélem, minden sikerülni fog, ahogyan az Luhanszk megyében történt”

– idézi Putyin szavait a CNN. Ukrajna megszállása így közel sem ért véget a terület megszerzésével, az ukrán csapatok pedig azt mondják, készen állnak arra, hogy tovább harcoljanak az orosz hadsereg ellen.

Továbbra is azt tervezi Ferenc pápa, hogy ellátogat Oroszországba és Ukrajnába is – erről a katolikus egyházfő a Reutersnek adott interjújában beszélt, írja a CNN.

„Szeretnék ellátogatni, és lehetséges, hogy sikerül megoldanom, hogy Ukrajnába utazzak. Először is azonban Oroszországba utazok, hogy segíteni tudjak, de szeretnék mindkét ország fővárosába ellátogatni”

– mondta az interjúban Ferenc pápa. Az egyházfő július elejére tervezett afrikai körútját sajnos térdproblémái miatt le kellett mondania, de a hónap végén továbbra is tervben van egy útja Kanadába – utána pedig elképzelhető, hogy meglátogatja Ukrajnát és Oroszországot is.

A Reutersnek Ferenc pápa arról is beszélt, hogy egyáltalán nem tervez lemondani posztjáról az egészségügyi problémái miatt.

Felvonták az ukrán lobogót a Kígyó-szigeten – írja a CNN az ukrán fegyveres erők déli parancsnokságának hétfői jelentése alapján. A parancsnokság szóvivője, Natalja Humenjuk szerint „a katonai műveletük befejeződött, és a sziget visszakerült Ukrajna fennhatósága alá”, de további részleteket nem közölt.

Frissítés 16:20-kor: Pontosította bejelentését Natalja Humenjuk, valójában ugyanis csak ledobtak helikopterrel egy zászlót a szigetre. „Ott várja majd a csapataink megérkezését, akik felvonják majd” – mondta a parancsnoksági szóvivő. Amikor a CNN rákérdezett, hogy akkor miért beszélt korábban arról, hogy „felvonják” a zászlót a szigeten, Humenjuk azt válaszolta: „metaforikusan” kellett volna érteni a szavait.

„Senki nem landolt a szigeten. Szóval ki szerelné oda és szúrná földbe a zászlórudat, hogy felvonják a lobogót? Senki nem fog emberéletet kockáztatni egy fotó kedvéért, hogy majd kiküldhessük a médiának”

– mondta a hírcsatornának a szóvivő.

A szigetről még múlt héten, június 30-ra virradó hajnalban vonultak ki az orosz csapatok az ukránok légicsapásai után. Bár Moszkva szerint a „jó szándék” jegyében tették ezt, Kijev később műholdképeket is kiadott annak bizonyítására, hogy a támadásaik után vonultak vissza az oroszok, valamint erről írt jelentésében a brit hírszerzés is.

A kivonulás után arról írtunk, hogy az ukránok is még bizonytalanok voltak abban, mikortól telepíthetnek újra katonai erőket a szigetre – hiszen a Fekete-tenger déli partjától nagyjából 30 kilométerre található földdarab még mindig az orosz rakéták hatótávolságán belül van. Rácz András Oroszország-szakértő a Telexnek arról is beszélt, hogy bár az orosz erők kivonulása fontos fejlemény, de nem hoz komolyabb változást a harcok déli frontján, így az ukrán kikötők blokádja is várhatóan fennmarad. A Kígyó-sziget jelentőségéről, valamint a kivonulás okairól és következményeiről itt olvashat bővebben.

A Roszkoszmosz hivatalos Telegram-csatornáján közzétettek egy fotót, amin a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaság zászlójával fotózták le a Nemzetközi Űrállomáson (ISS) tartózkodó orosz asztronautákat, amint Luhanszk „felszabadítását” ünneplik. A két szakadár köztársaságot az ENSZ tagállamai közül csak Szíria és Oroszország ismerte el.

A három űrhajós, Oleg Artyemjev, Denisz Matvejev és Szergej Korszakov, tavasszal azzal került be a hírekbe, hogy sárga-kék kezeslábasban érkeztek meg az ISS-re, akkor mindenki arra gondolt, hogy ez egy ukránok melletti kiállás, de aztán Oroszország tagadta és fantáziálásnak nevezte ezt.

(The Guardian)

Oleg Szinegubov regionális kormányzó közlése szerint hétfő hajnali 4-kor rakétatámadás érte az egyik harkivi középiskolát. A támadásban gyakorlatilag megsemmisült az épület. „Terroristák választanak célpontjuknak egy iskolát. A mentőalakulatok a romokat takarítják el” – írta a Telegramon.

Nem csak az iskolát érte rakétatalálat: a harkivi régióban található 2400 fős Bezruky nevű faluban hárman meghaltak és hatan megsebesültek a támadásban.

Luhanszk megye ukrán katonai közigazgatásának vezetője, Szerhij Hajdaj arról beszélt hétfőn, hogy nagyon nehéz volt Liszicsanszk feladása, de ez volt a jó döntés. Csak a veszteségeik nőttek volna, ha tovább tartanak ki. Attól tartottak ugyanis, hogy az orosz erők bekerítik a városban harcoló alakulatokat, ami végzetes lett volna.

„Egyértelmű, hogy nehéz és fájdalmas döntés volt, de a katonák életben vannak, a felszerelés egyben van, készen állunk arra, hogy tovább harcoljunk az orosz hadsereg ellen.”

Liszicsanszk a kelet-donbászi régió luhanszki területének utolsó, még ukrán kézen lévő nagyvárosa volt. Az ukrán hadvezetés vasárnap ismerte el, hogy kivonultak az ostromlott városból. Az ukrán erők közel öt hónapig tartottak ki a régióban.

Hajdaj szerint az oroszok hatalmas tüzérségi fölényben voltak, hihetetlen mennyiségű felszerelést halmoztak fel, több ezer új ágyút vetettek be a támadás során. Arról is beszélt, hogy az oroszok „őrült veszteségeket” szenvednek el, csak hogy elérjék céljukat, a donyecki és a luhanszki régió elfoglalását. Ugyanakkor muszáj felmutatniuk valamilyen eredményt, hogy fel tudják tölteni a csapataikat. Arra számít, hogy Liszicsanszk elfoglalása után a donyecki régió felé fordul az orosz támadás iránya. Abban bízik, hogy a nyugati fegyverek megérkezésével vissza tudják foglalni az elveszített területeket.

(CNN)

A Donyecki Népköztársaság – amelynek függetlenségét Moszkván kívül egyedül a szíriai Aszad-rezsim ismeri el – azt állítja, hogy az ellenőrzésük alatt álló (saját megfogalmazásuk szerint „felszabadított”) 240 településből 15-öt ágyúztak az ukránok az elmúlt 24 órában, a támadásokban öt civil halt meg, húszan megsérültek. Ezeket az állításokat nem erősítették meg független források.

Szergej Hajdaj, Luhanszk régió kormányzója arról írt a Telegramon, hogy a megszállt Szeverodonyeckben 8000, az orosz erők által nemrég elfoglalt Liszicsanszkban pedig közel 10 ezer ukrán civil maradt. Közlése szerint továbbra is védik a régió egy kisebb részét, így próbálnak meg időt nyerni, hogy a hadseregnek legyen ideje kiépíteni a védelmi vonalakat.

A rendőrség közlemény szerint vasárnap 6161 ember lépett be Magyarországra a magyar–ukrán határszakaszon, míg a román–magyar határszakaszon belépők közül 5396-an nyilatkoztak úgy, hogy Ukrajnából érkeztek. 242 főnek állítottak ki ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolást, amely 30 napig érvényes. Vonattal 149 ember – köztük 49 gyerek – érkezett Budapestre.

Ukrajnába utazott vasárnap Anthony Albanese ausztrál miniszterelnök, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel találkozzon, de előtte még ellátogatott többek között Bucsába is, ahol civileket mészároltak le az orosz erők.

Ezzel párhuzamosan bejelentett egy 100 millió dolláros segélycsomagot, ami például 14 darab páncélozott csapatszállító járművet, 20 darab csapatszállító járművet és egyéb katonai és határvédelmi felszerelést tartalmaz. Ezenkívül az ausztrál kormány megtiltja az orosz arany importját, és további 16 orosz minisztert és oligarchát sújtanak szankciókkal.

„A brutális orosz invázió súlyosan sérti a nemzetközi jogot. Első kézből láttam, hogy milyen pusztítást és traumát okozott Ukrajna népének” – írta közleményében az ausztrál miniszterelnök. Szerinte ukrajnai utazása egyértelmű üzenet, hogy a demokratikus országok, mint amilyen Ausztrália is, Ukrajna mellett állnak a bajban.

CNN

Vasárnapi tudósításunkat itt olvashatja.

Hetekig tartó heves harcok után az ukrán csapatok végül teljesen kivonultak Liszicsanszkból. A város elfoglalása nagy áttörést jelent az orosz hadseregnek.

Liszicsanszk a kelet-donbászi régió luhanszki területének utolsó, még ukrán kézen lévő nagyvárosa volt. Elfoglalása révén az orosz erők most tovább nyomulhatnak a szomszédos Donyeckben található Kramatorszk és Szlovjanszk felé.

• A franciák ökovárosként építenék újra Borogyankát.
• Az ukrán hadsereg beismerte, kivonultak Liszicsanszkból.
• Az USA megerősítette, hogy NASAMS rakétarendszereket küld Ukrajnának.
• A törökök feltartóztattak egy lopott ukrán gabonát szállító orosz teherhajót.
• Hetven kiutasított orosz diplomata hagyja el Bulgáriát.
• Hatan meghaltak, húszan megsebesültek az orosz tüzérségi támadásokban Szlovjanszkban.
• Győzelmet hirdettek az oroszok Luhanszkban.
• Az ukránok szerint sikeresen támadtak egy orosz bázist Melitopolnál.