Zelenszkij először járt a fronton a háború kezdete óta, Szeverodonyeck szinte teljesen megsemmisült

Ezt a hírfolyamot lezárjuk, a háború 96. napjának legfontosabb történéseit ebben a közvetítésünkben követhetik.

Szergej Lavrov, Oroszország külügyminisztere a francia TF1 tévé adásában arról beszélt, hogy a Donbasz „felszabadítása” Moszkva számára „feltétlen prioritás”, míg a többi ukrán területnek magának kell döntenie a jövőjéről, idézi a Guardian.

„Az Orosz Föderáció által független államként elismert Donyeck és Luhanszk régiókat mindenképpen felszabadítjuk” – mondta Lavrov az interjúban, hozzátéve, hogy ami Ukrajna többi részét illeti, „a népnek kell döntenie a jövőjéről ezeken a területeken”.

Volodimir Zelenszkij vasárnap napközben Harkivba látogatott, amiről később így beszélt: „Harkivra szörnyű csapásokat mértek a megszállók. Fekete, félig lerombolt lakóházak néznek keletre és északra – arra, amerről az orosz tüzérség támadott, amerről orosz harci repülőgépek érkeztek.”

„Oroszország már nemcsak a Harkivért vívott csatát vesztette el, a Kijevért és országunk északi részéért vívott csatát” – mondta. „Elveszítette a saját jövőjét és a kapcsolatát a szabad világhoz”. Zelenszkij dicsérte a harkivi hatóságok munkáját ugyanakkor kirúgta Roman Dudint, az SZBU helyi főnökét, aki

„nem dolgozott megfelelően a város védelmén az invázió első napjaitól kezdve, és csak saját magára gondolt”.

A donbaszi harcokkal kapcsolatban azt mondta, hogy Szeverodonyeckben a lakások 90%-a megrongálódott, több mint kétharmaduk teljesen megsemmisült. Nincs mobilkapcsolat, folyamatos az ágyúzás.

Volodimir Zelenszkij vasárnap közölte, hogy a kelet-donbaszi régió legnagyobb, még ukrán ellenőrzés alatt álló városában, Szeverodonyeckben minden infrastruktúrát megsemmisitettek – írja a Reuters.

Az ukrán elnök elismételte, miszerint Szeverodonyeck elfoglalása az oroszok fő célja. Az amerikai Institute for the Study of War korábban azt írta, hogy a Kreml kénytelen volt máshonnan elvonni a csapatait, hogy támadni tudja a várost, ez máshol sokkal lassabb előretörést eredményezett.

(Guardian)

A kelet-ukrajnai fronton kívül is voltak nagyobb támadások, az orosz csapatok ma erősen lőtték a Szumi és a Csernyihivi területet, írja a Kyiv Independent.

Oroszország továbbra is szállít földgázt Szerbiának – jelentette a RIA Novosztyi állami hírügynökség, miután Vlagyimir Putyin orosz elnök vasárnap találkozott szerb kollégájával, Aleksandar Vučićcsal.

„Putyin és Vučić megerősítette Oroszország és Szerbia azon szándékát, hogy a két ország népei közötti hagyományosan szoros kapcsolatokra alapozva folytassák stratégiai partnerségüket” – jelentette a Ria Novosztyi.

Szerbia nem tagja sem az Európai Uniónak, sem a NATO-nak. Az ország szinte teljes mértékben az orosz gáztól függ, hadserege pedig jó kapcsolatot tart fenn az orosz hadsereggel. Bár a szerbek támogatták az ENSZ két olyan határozatát is, amely elítélte Oroszország ukrajnai invázióját, mégsem voltak hajlandóak szankciókat bevezetni Moszkva ellen. A Kreml azzal is támogatja Belgrádot, hogy ellenzi Koszovó függetlenségét, megakadályozva annak ENSZ-tagságát.

(CNN)

A héten finn és svéd küldöttség érkezett Törökországba, hogy a török külügyminiszterrel tárgyaljanak a saját NATO-csatlakozási kérelmükről. A svédek és a finnek múlt héten kérelmezték hivatalosan a felvételüket, de Törökország különböző indokokkal vétózni akar, ami persze lehet egy nagy diplomáciai, vagy akár belpolitikai hatalmi játszma része is, erről itt írtunk hosszan. A török elnök, Recep Tayyip Erdogan a török állami hírügynökség szerint azt mondta vasárnap a találkozóról, hogy az „nem a kívánt szinten zajlott”. Pénteken, a küldöttségekkel való találkozó után Erdogan szóvivője, Ibrahim Kalim úgy nyilatkozott: Törökországot nem szorítja jelenleg semmiféle határidő, ami miatt azonnal meg kellene oldaniuk a fennálló kérdést.

A török elnök egyébként hétfőn telefonon beszél majd Putyinnal és Zelenszkijjel is, hogy megpróbálja közelebb hozni egymáshoz a feleket. (CNN)

Az orosz invázió kezdete óta első Kijeven kívüli hivatalos megjelenésén az ukrán elnök a második legnagyobb város, Harkiv környékére látogatott el. Az ukrán elnöki iroda tájékoztatása szerint Zelenszkij a frontvonalhoz utazott el. „Mindenkinek külön-külön szeretnék köszönetet mondani a szolgálatáért. Kockára teszik az életüket értünk és az országunkért” – mondta a csapatoknak Zelenszkij.

Harkivot két hét szünet után május 27-én kezdték újra lőni az oroszok, éppen akkor, amikor az élet kezdett visszatérni a normális kerékvágásba Ukrajna második legnagyobb városában, miután az orosz csapatokat visszaszorították a külvárosokból és a környékbeli falvakból. Néhány nappal korábban újraindították a metrót, és korábban elmenekült lakosok érkeztek vissza a városba. (BBC)

Oroszország a rengeteg elvesztett katona és jármű ellenére lépésről lépésre halad keleten – mondta a Telexnek Rácz András Oroszország-szakértő, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa. Az ukrán veszteségek is súlyosak, de Harkivnál fontos sikert értek el – igaz, ennél tovább nem nagyon tud haladni az ellentámadás.

A harcok mostani intenzitása várhatóan a nyár végéig tud fennmaradni, Vlagyimir Putyin orosz elnök azonban továbbra is elszánt abban, hogy végigvigyék az ukrajnai háborút. Igaz, az oroszok sem tudják, mit kezdjenek az eddigi legkomolyabb sikerüknek elkönyvelhető, apokaliptikus állapotokig rombolt délkelet-ukrajnai kikötővárossal, Mariupollal.

Az orosz–ukrán háború hadi helyzetét részletesen elemeztük Rácz Andrással ebben a cikkünkben.

Lengyelország 18 önjáró löveget adományozott Ukrajnának, írja a Guardian a lengyel közrádió jelentésére hivatkozva. A 155 milliméteres AHS Krab típusű lövegek normál hatótávolsága 30 kilométer, de maximális értéke a 40-et is elérheti.

Csehország pedig már több mint 3,5 milliárd korona (átszámítva 56 milliárd forint) értékben hadianyagot küldött Ukrajnának, írja Jana Černochová cseh védelmi miniszter nyilatkozata alapján az MTI. A közeljövőben újabb 600-700 millió korona (azaz 9,6-11,2 milliárd forint) értékben dönthetnek fegyverszállításokról Ukrajna felé. „A lényeg, hogy a segítségnyújtás folyamatos legyen” – mondta a cseh köztévében Černochová.

Megérti az orosz ortodox egyház vezetője, Kirill pátriárka, hogy az egyház ukrán ága megszakít minden kapcsolatot a moszkvai vezetéssel, írja a Guardian. Ahogy arról beszámoltunk, pénteken az önálló ukrán ortodox egyház után a moszkvai patriarchátus alá tartozó szárny is „teljes függetlenséget” hirdetett Oroszországtól.

„Teljes mértékben megértjük, hogy az ukrán ortodox egyház ma szenved. Megértjük, hogy Őboldogsága Onufrij metropolitának és a püspöki karnak ma a lehető legbölcsebben kell cselekednie, hogy ne nehezítsék meg a híveik életét”

– mondta Kirill pátriárka vasárnap a moszkvai Megváltó Krisztus székesegyházban. Hozzátette: a „gonosz szellemei” akarják megosztani Oroszország és Ukrajna ortodox népét, de „ez nem fog nekik sikerülni”.

Bár 2019-ben az ukrán ortodox egyház megkapta az önálló státuszt, egyesek továbbra is a moszkvai szárny és Kirill pátriárka hívei maradtak Onufrij kijevi metropolita vezetésével – utóbbi tagja az orosz ortodox egyház vezető testületének is. Kirill pátriárka támogatja Putyin invázióját Ukrajna ellen, az orosz állam és az egyház kapcsolatáról itt írtunk bővebben.

Az orosz védelmi minisztérium közleménye szerint megsemmisítették az ukrán hadsereg egyik nagyobb arzenálját Krivij Rihben, írja a Guardian a Reuters jelentésére hivatkozva.

Az MTI részletesen is ír az oroszok közleményéről: eszerint felszámoltak három vezetési pontot, 25 élőerő- és hadfelszerelési központot, két tüzérségi üteget, egy Osza-AKM légvédelmi rakétaindítót, egy légi célfelderítő és -követő radarállomást, valamint öt lőszerraktárat. A támadások következtében több mint 300 ukrán védő halt meg az orosz jelentés szerint, és mintegy 50 haditechnikai eszközt tettek üzemképtelenné.

A Guardian a TASZSZ orosz állami hírügynökségre hivatkozva beszámolt arról is, hogy orosz légvédelmi rendszerek lőttek le egy Szu-25-ös ukrán felségjelzésű repülőgépet Dnyipróban.

Mindenben felmondta a Kreml hivatalos álláspontját Oroszország londoni nagykövete, Andrej Kelin a BBC vasárnap reggeli műsorában. A nagykövet tagadta, hogy az oroszok civilekre támadnának, az orosz katonák által elkövetett, többszáz halálos áldozattal járó bucsai mészárlásra pedig Kelin azt mondta: kitaláció az egész.

„Ezt arra használták fel, hogy megakasszák a tárgyalásokat. A konfliktus elején nagyon jó tárgyalásokat folytattunk. Konstruktív volt az ukránok pozíciója, ami megváltozott – valaki felhasználta ezt a helyzetet arra, hogy elvágja a tárgyalásokat, ami most patthelyzetbe került”

– mondta Kelin az interjúban. Hozzátette: Oroszország egyébként sem áll háborúban Ukrajnával, hiszen csak egy „limitált műveletet” végeznek, amellyel az ukrán harcképességet akarják csökkenteni. „Ahogy Putyin elnök mondta, nem volt más választásunk.”

Az interjúról, amiben Mariupol földig rombolásáról a nagykövet „járulékos veszteségként” beszél, itt olvashat bővebben.

Folyamatosan támadja az ellenség Szeverodonyeck térségét, írja a CNN Szerhij Hajdaj nyilatkozata alapján. Luhanszk megye ukrán katonai közigazgatásának vezetője szerint a helyzet egyre nehezebb, ezt pedig megerősítette az ukrán fegyveres erők vezérkarának vasárnapi jelentése is.

Hajdaj nyilatkozata szerint a térségben 60 lakóház semmisült meg, és eddig két holttestet találtak a romok között – közülük egyet Liszicsanszkban, ahol egy lány lett egy orosz gránát áldozata. Rajta kívül a támadásban négyen sérültek meg.

Az ukrán hadsereg szerint a Szeverodonyecktől 60 kilométerre, nyugatra fekvő Szlovjanszk közelében is intenzív légicsapásokat mértek az oroszok a civil infrastruktúrára. Ezen kívül orosz támadásokról számoltak be Harkivból, az orosz határ közelében fekvő településekről, valamint dél-ukrajnai tengerparti városokból is.

Több mint 11 ezren érkeztek Magyarországra Ukrajnából szombaton, írja az Országos Rendőr-főkapitányság közleményére hivatkozva az MTI. Többségük, 5886 fő közvetlenül az ukrán-magyar határról jött át, míg 5617-en Románián keresztül érkeztek hazánkba.

Csak töredékük, 667 ember jött vonattal Ukrajnából Budapestre a közlemény szerint, köztük 285 gyermek.

Összességében pedig alig kérelmeztek ideiglenes tartózkodási igazolást: csak 289 embernek állított ki erre jogosító okmányt a rendőrség.

A Gazprom megerősítette, hogy Oroszország továbbra is szállít gázt az Európai Unióba Ukrajnán keresztül, írja a Guardian.

Vasárnap a szállítási kapacitásuk 44,1 millió köbméteren állt a nyugat-oroszországi szudzsai belépési ponton. Bár ez valamivel magasabb a szombaton mért adatnál, így is alacsonyabb, mint május elején, amikor még 95,8 millió köbméter volt ez a mennyiség. Ezután nem sokkal viszont Ukrajna leállította az egyik Kijeven keresztül húzódó gázútvonalat.

Azóta pedig Ukrajna elutasított egy gázszállításra vonatkozó kérelmet egy másik belépési ponton, Szohranovkán keresztül, jelentette a Reuters.

Oroszország a saját politikai céljaira használná a globális élelmiszerválságot – állítja a brit védelmi minisztérium vasárnap reggeli jelentése.

Felidézik ezzel kapcsolatban Andrej Rudenko orosz külügyminiszter-helyettes nyilatkozatát, aki azt mondta május 25-én, hogy készek humanitárius folyosót biztosítani a Fekete-tengeren keresztül az élelmiszereket szállító hajók számára. Cserébe viszont a nyugati országoknak fel kellene oldaniuk a szankciókat – ráadásul aknamentesítenie kellene Ukrajnának az odesszai kikötő körüli területet, hogy lehetővé tegye a hajók áthaladását.

A brit hírszerzés jelentése viszont kiemeli, hogy Odessza köré az oroszok fenyegetése miatt telepítettek tengeri aknákat az ukránok.

A londoni védelmi minisztérium szerint Moszkva ebben a helyzetben próbál észszerű szereplőként feltűnni a világ előtt, és a nyugati országokat hibáztatja egy élelmiszerválság kibontakozásáért. Holott a szankciók emlegetése is azt mutatja a britek szerint, hogy Oroszország számára komoly gondot okoz a nemzetközi elszigetelődés.

Az ukrán kormány közleménye szerint február 24. óta 242 gyermek halt meg az ukrajnai harcokban, 440 kiskorú pedig megsebesült, írja a Guardian. Hozzátették azonban, hogy a számok nem véglegesek, hiszen az aktív harcok helyszínéről nehezen jutnak csak hozzá megerősített információkhoz.

A legtöbb gyermek Donyeckben (153-an), Kijevben (116-an) és Harkivban (108-an) sebesült vagy halt meg.

A krími orosz hatóságok arra kötelezik a kórházakat a Krím-félszigeten, hogy utasítsák el a betegek fogadását, ezzel is felszabadítva ágyakat a sebesült katonák ellátására – írja az ukrán fegyveres erőkre hivatkozva a Kyiv Independent.

A közlemény szerint az oroszok „intenzíven” gyűjtenek vért is donoroktól a Krím-félszigeten.

Továbbra is heves harcok folynak Szeverodonyeckben az ukrán fegyveres erők vezérkarának közleménye szerint, írja a Guardian. Az oroszok tüzérséggel támadnak Luhanszk megye egyik utolsó ukrán kézen lévő városára.

Az ukrán védők vasárnap reggeli közleményükben hozzátették, szerintük „fennáll a veszélye annak, hogy Belarusz területéről rakéta- és légicsapásokat mérnek ukrán infrastrukturális objektumokra” is.

Röviden összefoglaltuk, mi történt a háború 94. napján:

• A luhanszki terület kormányzója szerint az ukránok visszavonulásra kényszerülhetnek a régió egy részéből. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esti beszédében kiemelte, leírhatatlanul nehéz a helyzet a Donbaszban, ahol Liman városát állítólag teljesen elfoglalták, Szeverodonyeckbe pedig betörtek az oroszok.
• Az orosz hadsereg sikeresen tesztelte a Zircon hiperszonikus rakétát, amivel egy ezer kilométerre lévő célpontot találtak el.
• Litván civilek gyűjtenek egy drónra valót az ukrán hadseregnek.
• Zelenszkij a kialakuló élelmiszerválságról beszélt Boris Johnson brit miniszterelnökkel.
• Emmanuel Macron és Olaf Scholz német kancellár 80 percen keresztül telefonált Vlagyimir Putyinnal többek között az ukrán tengeri gabonaexport újraindításáról. Erről az orosz elnök állítólag hajlandó is lenne tárgyalni.
• Az orosz hadsereg által megszállt Herszon tartomány egy magas rangú képviselője azt nyilatkozta, a régió Oroszországhoz csatlakozása jövő év felé esedékes. Korábbiaktól eltérően elismerte, elképzelhető egy népszavazás kiírása is a döntésről.

Az előző, 94. nap legfontosabb eseményeiről szóló tudósításunkat itt olvashatja.