Ismét Brüsszelben panaszkodtak fideszes politikusok az Alaptörvény-módosításra
Kedden a magyar uniós pénzek felszabadításáról rendeztek meghallgatást az Európai Parlament (EP) brüsszeli épületében.
Ahogy arról korábban többször írtunk, 2022 vége óta egy bonyolult jogállamisági rendszer blokkolta a források túlnyomó részét. Ez több eljárásból, eszközből áll egymást általában részben-egészben fedő elvárásokkal, amelyekről az Európai és az Orbán-kormány előzőleg hosszan egyeztetett. Az EP egyik eljárás értékelésében sem vesz részt közvetlenül, az Európai Bizottság viszont igen, és a meghallgatásra a testület három biztosát is meghívták.
Júniusban 16,4 milliárd euróról (mostani árfolyamon több mint 5,9 billió forintról) állapodott meg Ursula von der Leyen bizottsági elnök és Magyar Péter kormányfő. Raffaele Fitto, az Európai Bizottság biztosa a hétfői meghallgatáson hangsúlyozta, hogy a politikai egyezségnél tiszteletben tartották a szabályokat, és szigorúan értékelni fogják, teljesült-e az összes szükséges feltétel az eljárásokban.
Hat hét maradt a 10 milliárd eurós helyreállítási alap feltételeinek teljesítésére
A megállapodásban a jogállamisági előfeltételek teljesítési módja mellett nagy vonalakban megállapodtak arról is, hogyan változtat az új kormány az egyszeri, Magyarországnak jelenleg 10 milliárd eurót (nagyjából 3,6 billió forintot) érő helyreállítási alapra beadott terven. Itt több mint száz további célt, reformot és beruházást kell teljesíteni a pénzért, de az Orbán-kormány csak a pénz negyedének megfelelő „mérföldkövekkel” haladt úgy, hogy a közeli határidőre, augusztus végére be is lehessen azokat fejezni. A lemaradás miatt az Orbán-kormány is tervezett egy módosítást, de azt be se adta.
A terv módosítását bizottsági jóváhagyás után pénteken fogadták el a tagállami kormányok. Raffaele Fitto, az Európai Bizottság biztosa a hétfői meghallgatáson hangsúlyozta, hogy Magyarország nem kapott különleges bánásmódot, más tagállamok kormányai is módosították a terveiket. A magyar kormánynak (a mostanit leszámítva) hat hete maradt, hogy teljesítse a tervet – figyelmeztetett a szoros határidőre. Fitto szerint az új terv mutatja a magyar kormány magas szintű elkötelezettségét az uniós források védelme és a jogállamiság mellett például a közbeszerzési szabályok szigorításával.
A helyreállítási alapra szeptember végéig lehet kifizetési kérelmet beadni, pénzt év végéig adhatnak belőle. Az országgyűlés júniusban már elfogadott egy 110 oldalas jogszabályt, amely a feltételek teljesítéséhez kell.
A 4,2 milliárd eurós feltételességi eljárásnál év vége előtt kell elkerülni az újabb forrásvesztést
A biztos kiemelte, hogy a helyreállítási alap előfeltételeinek teljesítésével 4,2 milliárd euró is felszabadul a felzárkóztatási támogatásokból. (Ahogy arról korábban írtunk, ezek mind megfeleltethetőek a helyreállítási alapnál elvárt 27 előfeltételből 21-nek.)
A feltételességi eljárástól 2022 végén szinte egyhangú igennel döntöttek a tagállami kormányok. Piotr Serafin költségvetési biztos kiemelte: ezt a feltételességi eljárást eddig csak egyszer, 2022 végén aktiválták. (Nem tette hozzá, de a tagállami kormányok a bizottsági javaslat összegén csökkentve, szinte egyhangúlag szavazták meg.) Az Európai Bizottság és a kormányok Tanácsa azért tett így, mert
„megalapozott aggodalmaik voltak, hogy az európai adófizetők pénzét többé már nem lehet megfelelően megvédeni Magyarországon a korrupciótól, a csalástól és az összeférhetetlenségtől”.
A döntés óta „mindannyian vártuk a magyar kormány tetteit” az európai adófizetők mellett a magyar kedvezményezettek érdekében is. Kiemelte, hogy
a feltételek nem változtak, és nem is fognak, ami viszont változott, az a magyar kormány hajlandósága, hogy teljesítse ezeket az elvárásokat.
Arra számított, hogy a kormány „a következő hónapokban” értékelést kér, és beküldi a bizonyítékokat is, hogy teljesítette a feltételeket. A rendes eljárást alkalmazzák majd: először az Európai Bizottságnak egy hónapja lesz az értékelésre, majd a Tanács dönt újabb egy hónapon belül minősített többséggel.
Serafin hangsúlyozta, hogy itt kulcsfontosságú még év vége előtt a döntés, nehogy újabb egymilliárd euró vesszen el.
Nem tette hozzá, de az Orbán kormány kétszer, 2024 és 2025 végén dobott el így egy-egymilliárd eurót. Közben csak egyetlen feltételre kért értékelést, arra is úgy, hogy bevallottan nem teljesített minden bizottsági elvárást, és az értékelésnél megállapított tucatnyi problémát soha nem orvosolta.
Szeretnék, ha a következő akadémiai évtől minden magyar egyetemről erasmusozhatnának
Ehhez a feltételhez, a közérdekű vagyonkezelő alapítványokhoz (kekvákhoz) kapcsolódik a júniusi megállapodás harmadik eleme, az akadémiai szabadság. Ez 2,2 milliárd eurót blokkol a felzárkóztatási támogatásokból. (Így jött ki a 10 milliárd eurós helyreállítási alappal és a 4,2 milliárd eurós feltételességi eljárással együtt összesen 16,4 milliárd euró felszabadítása.) A kivezetésüket már meg is szavazta az Országgyűlés, de az uniós intézmények ezt nem várták el, csak az összeférhetetlenségi és átláthatósági szabályok szigorítását, ezeket közben a nem első körben megszüntetett kekváknál is bevezetik.
Raffaele Fitto hétfőn hangsúlyozta: az akadémiai szabadságnál a probléma középpontjában a kekvák állnak. Fitto szerint a kért változtatásokat ezt október végéig kellene megvalósítani az egyetemi kekváknál, utána értékelheti az Európai Bizottság, hogy teljesültek-e a feltételek.
A feltételességi eljárásban a kekvákat külön minden uniós pénzügyi kötelezettségvállalástól eltiltották. Ennek az egyik következménye, hogy 2024 ősze óta egyetlen kekvahátterű modellváltó egyetemről sem lehet Erasmus+ oktatási cserékre menni. Serafin kiemelte: szeretnék, ha az ilyen egyetemek a következő akadémiai évtől bekapcsolódhatnának a programba, az oktatásért felelős biztos felügyelete alatt már egyeztetnek az Erasmus magyar programirodájával.
Az EP ugyan közvetlenül nem vesz részt a támogatásokat blokkoló feltételek értékelésében, de a „hetes cikkes” jogállamisági eljárás közvetetten kapcsolódik ezekhez is. Az eljárást 2018-ban kezdeményezte az EP, de azóta se előre, se hátra nem haladt a tagállami Tanácsban. Egy későbbi ágában, egyhangú döntés után bizonyos uniós tagságból fakadó jogokat, például a tanácsi szavazati jogot lehetne vele felfüggeszteni.
Michael McGrath igazságügyi biztos emlékeztette rá az EP uniós költségvetésért és annak ellenőrzéséért felelős testületeinek tagjait, hogy júniusban a Tanács meghallgatta az új magyar kormányt a hetes cikkes eljárásban. Itt szerinte a többi kormány üdvözölte, hogy Magyarországon jó irányba mutattak a fejlemények. McGrath Budapesten is járt (ebből az alkalomból interjút is készítettünk a biztossal), úgy látta, két hónap alatt sokat haladtak a hetes cikkes eljárással betartatott értékeknél. Például csökkent a nyomás a médián és a civileken, végleg lekerült a napirendről az ellehetetlenítési törvényjavaslat, Magyarország pedig csatlakozik az Európai Ügyészséghez.
A hétfőn elfogadott Alaptörvény-módosítás a 27 feltétel elvárásain felül megerősíti az igazságszolgáltatás szerepét a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal elnökének kijelölésénél és eltávolításánál, valamint a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal (NVVH) szerepét is kiemelte. A hamarosan elfogadott éves jogállamisági jelentésében négy területre, az igazságügyre, a korrupció elleni harcra, a média sokszínűségére, valamint az intézményi fékekre és ellensúlyokra fognak összpontosítani.
A fideszesek ismét az Alaptörvény-módosításra panaszkodtak
Kollár Kinga, a Tisza Párt képviselője szerint az Orbán-kormány célja egy ponton túl csak a dőzsölés volt állami forrásból, az állami vagyon átjátszása magánzsebekbe, és az uniós források megsarcolása, amíg lehetett. Magyarországról a legfelsőbb szintről, rendszerszinten irányították a korrupciót, jelentette ki. Úgy vélte, ennek a forrása is megszűnt a kormány leváltásával, a jogállamisági feltételek teljesítésével, valamint az NVVH-val az uniós források védelme szintet lépett, és talán a legerősebb lesz Európában.
Deutsch Tamás, a Fidesz delegációvezetője közölte: „a Tisza-kormány Európában példátlan módon leváltotta a hivatalban lévő köztársasági elnököt személyre szabott jogalkotás keretében egy egymondatos jogszabály-módosítással. Lefejezte a magyar Alkotmánybíróságot ugyancsak személyre szabott jogalkotás keretében, visszaható hatályú jogszabály-módosítással” – utalt arra, hogy az alkotmánybíráknál visszaállítják a 70 éves felső korhatárt, amellyel a módosítás hatálybalépése után két hónappal megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. A kormány „korlátozta a magyar polgárok választójogát”, mondta a 12 éves parlamenti mandátumkorlátozásról, „és bírósági jogorvoslat lehetősége nélkül működő politikai rendőrséget kíván létrehozni” – jelentette ki az NVVH-ról. Úgy látta, a tiszás parlamenti többség döntései önkényesek, a hatalom kizárólagos gyakorlására törekednek. Azt kérdezte az Európai Bizottságtól, rendben vannak-e ezek a „statáriális” döntések.
A szintén fideszes Dömötör Csaba a kétciklusos miniszterelnöki korlátot is felemlegette, amellyel
„megakadályozzák, hogy az ellenzék vezetője újra miniszterelnök-jelölt lehessen”. A legfeljebb 12 évnyi parlamenti képviselőséggel „az ismert ellenzéki politikusok jelentős részét egész egyszerűen kiírják a politikai életből”,
ha ilyen lenne az EP-ben, így több mint 160 EP-képviselő nem indulhatna.
McGrath annyival válaszolt, hogy az Alaptörvény-módosítást hétfőn szavazták meg, és csak azután lép életbe, hogy hivatalosan kihirdették, figyelemmel fogják kísérni a fejleményeket.
„Közel félszáz patrióta, konzervatív és szuverenista” EP-képviselővel sürgős írásbeli kérdést küldtek az Európai Bizottságnak, közölte még hétfőn Deutsch és több másik fideszes képviselő. A másfél órás keddi ülésen a fideszes képviselőkön és egy, a Mi Hazánkkal egy frakcióban ülő németen kívül a zöldpárti Tineke Strik, a hetes cikkes eljárás jelentéstevője emlegette fel az Alaptörvény-módosítást. Szerinte
a Kúria és az Alkotmánybíróság elnökének elmozdítása „nem oldja meg az összes problémát az igazságszolgáltatás függetlenségével kapcsolatban, sőt, talán épp mélyítik a válságot”.
Többen felemlegették a szinte minden befagyasztott forrást érintő pert
Strik és többen mások is utaltak arra, hogy az EU bíróságán egy előzetes, de az ítéletet általában megelőlegező vélemény azt javasolta, semmisítsék meg a bizottsági jóváhagyást az Orbán-kormány által 2023-ban kipipáltatott négy igazságügyi feltételnél. Ezek nem csak a helyreállítási alap 27 feltétele között vannak ott, hanem szinte teljesen blokkolták a mostanra körülbelül 20 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásokat. (Ebből szabadítana fel a feltételességi eljárás 4,2 milliárdot, valamint az akadémiai szabadság 2,2 milliárdot, ha közben más okból nem fagy be a pénz. Orbán Viktor 2023-ban alig burkoltan utalt rá, hogy a döntést az uniós költségvetés félidős emeléséért cserébe zsarolná ki, és ez a jogszerűség határának is a szélén jár.)
Többen is azt próbálták megtudni az Európai Bizottság tagjaitól, újraértékelnék-e a feltételeket, kell-e itt még valamit tennie a magyar kormánynak. Serafin szerint helyesen döntöttek 2023-ban, nem kommentálnak folyamatban lévő bírósági ügyeket.
