Megszavazták az Alaptörvény-módosítást, amely megszünteti Sulyok Tamás és Polt Péter mandátumát

Az Országgyűlés hétfő este 139 igen és 6 nem szavazat mellett elfogadta az Alaptörvény 17. módosítását, amit a Tisztítótűz művelet néven mutatott be Magyar Péter három héttel ezelőtt. A Fidesz és a KDNP frakciója bojkottálta a hétfői ülésnapot és a szavazást, Gulyás Gergely pedig tiltakozásul lemondott a frakcióvezetői tisztségéről. A Mi Hazánk frakciója nemet nyomott a szavazásnál, amely után a Tisza Párt képviselői állva tapsoltak. A szavazás után Magyar Péter sajtótájékoztatót tart.

Ha a köztársasági elnök aláírja a módosítást, megszűnik az ő és négy alkotmánybíró – köztük Polt Péter – megbízatása, a következő országgyűlési választáson pedig nem indulhat az, aki már legalább tizenkét évig volt képviselő.

„A magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnánk ehhez az Alaptörvényhez, hiszen ez a Fidesz–KDNP által felépített Cosa Nostra alapdokumentuma”

– jelentette ki a miniszterelnök hétfőn a parlamentben. Szerinte a Tisza Párt április 12-én ennek a rendszernek a lebontására kapott „világos, soha nem látott kétharmados felhatalmazást”, és a most elfogadott Alaptörvény-módosítás „lezárja a fideszes rombolás korszakát”, hogy aztán az ígérete szerint elinduljon az új Alkotmány megalkotása, amelybe minden magyar embert szeretnének bevonni.

„Az alkotmányos demokrácia vége és az önkényuralom kezdete Magyarországon” – reagált a Fidesz a módosításra, és múlt csütörtökön a jogállam védelmében, az önkény ellen tüntettek a Sándor-palotánál. Gulyás Gergely szerint a tiszás többség politikai megfontolásból leváltja a köztársasági elnököt, lefejezi az Alkotmánybíróságot, és korlátozza a demokratikus választást azzal, hogy a jelenlegi ellenzéki képviselők több mint fele nem lesz többé választható Magyarországon. „Mindez nem egyszerű határátlépés. Ha ezt meg lehet tenni az államfővel, az Alkotmánybírósággal, a parlamenti ellenzékkel, akkor mostantól bárkivel bármit meg lehet tenni Magyarországon.”

A most elfogadott indítvány legfontosabb és talán legvitatottabb pontja, hogy

a hatályba lépését követő napon megszűnik Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatása, és az utódját az Országgyűlés választja meg harminc napon belül.

Magyar Péter valójában nem árult zsákbamacskát, már a választási kampányban azt ígérte, hogy leváltják az általa orbáni báboknak nevezett közjogi méltóságokat, és első miniszterelnöki beszédében is lemondásra szólította fel a köztársasági elnököt. Szerinte erre azért van szükség, mert Sulyok nem fejezi ki a nemzet egységét, bábként mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt, és nem állt ki fontos társadalmi ügyekben a nyilvánosság elé.

Sulyok nem mondott le a május 31-ére megszabott határidőre, és ellentámadásba lendült: az elmúlt hetekben többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait. Az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért, közleményben és interjúkban tiltakozott a tervezett módosítás ellen.

A Fidesz a jogállam és jogbiztonság lebontásáról, diktatúráról beszél, Magyar Péter szerint ugyanakkor ez a módosítás nem arra ad felhatalmazást, hogy minden új parlamenti többség kedve szerint eltávolítsa a neki nem tetsző vezetőket, és a saját emberét ültesse a régi pártkatonák helyére. „A mai döntés arra ad felhatalmazást, hogy egyszer és világosan lezárjunk egy egyszeri, súlyos és tarthatatlan helyzetet, mert mi nem azért kaptunk kétharmadot, hogy új urakat adjunk Magyarországnak.”

Az alkotmánybíráknál visszaállítják a 70 éves felső korhatárt, amellyel a módosítás hatálybalépése után két hónappal megszűnik a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. A 15 tagú Alkotmánybíróság elnökét a jövőben az Országgyűlés helyett ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül három évre, és az alkotmánybírák megbízatása a mostani 12 helyett csak 9 évre szól majd. A 70 éves korhatárt a Fidesz 2013-ban törölte el, mert különben több, általuk megválasztott alkotmánybíró megbízatása megszűnt volna. Később a többi alkotmánybíró megbízatása is megszűnik, ha betöltik a hetvenedik életévüket.

Az elfogadott javaslat visszaállítja az Alkotmánybíróság felülvizsgálati jogát egyes költségvetési és adóügyekben. Ezt a korlátozást a Fidesz 2011-ben bosszúként vezette be, miután az Alkotmánybíróság megszüntette a 98 százalékos különadóról szóló, visszamenőleges hatályú rendelkezésüket.

A jövőben nagyobb szerepet kapnak a bírák az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és visszahívásában. Az OBH és a Kúria elnökét a jelenlegi kilenc helyett csak hat évre választja az Országgyűlés, és bekerül az Alaptörvénybe, hogy nem választhatóak újra. A módosítás alapján az OBH és a Kúria elnökének megbízatása bírói kezdeményezésre is megszüntethető lesz.

Tizenkét éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnek be az országgyűlési képviselőknek. A jövőben nem indulhat el a választáson, aki már legalább három ciklusban volt képviselő. Ez az ellenzéket érinti: a Fidesz–KDNP-frakció nagy része és a Mi Hazánk több képviselője sem lehet többé országgyűlési képviselő.

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője hétfőn bejelentette, hogy a módosítás miatt lemond a tisztségéről, mert szerinte a legnagyobb ellenzéki párt frakcióját olyannak kell vezetnie, akinek a választhatósága nem korlátozott.

„Az ellenzék többségét a politikai versenyből kizárják. Mostantól nem a választók, hanem a hatalom dönti el, hogy kire lehet szavazni”

– írta Gulyás a Facebook-oldalán. A Fidesz hétfőn lemondott frakcióvezetője szerint az elmúlt 16 évben az Orbán-kormányt vádoltak a demokrácia és a jogállam leépítésével, de soha meg sem kíséreltek hasonlót. „Ezzel a módosítással eltiltanak a magyar emberek képviseletétől. Nem vagyok többé megválasztható parlamenti képviselőnek.”

A kormány szerint a képviselői mandátum időbeli korlátozása hozzájárul ahhoz, hogy „a politikai döntéshozatalban szélesebb körben jelenjenek meg új társadalmi tapasztalatok és szemléletmódok, így erősödjön a képviseleti rendszer demokratikus, plurális karaktere”. A szabályozás a kormány szerint alkalmas arra is, hogy „mérsékelje a hosszú idő alatt kialakuló, megmerevedő politikai struktúrák fennmaradását, és hogy elősegítse a közéleti intézményrendszer és a demokratikus párbeszéd folyamatos megújulását”.

Az Alaptörvény-módosításban csökkentették a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét, és megteremtették a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját. Az új hivatal feladata az Alaptörvény-módosítás szerint „a közvagyon védelme, valamint a jogellenesen kezelt vagy felhasznált közvagyon felkutatásának és visszaszerzésének elősegítése” lesz, és ennek érdekében nyomozati, ügyészségi jogköröket is kap. Az új hivatal elnökét és elnökhelyetteseit az Országgyűlés kétharmada választja meg hat évre. Az Alaptörvény azt is kimondja, hogy a hivatal személyi állományának tagjai nem lehetnek párttagok, és nem folytathatnak politikai tevékenységet.

Megszűnik az Országgyűlési Őrség, a személyvédelmi feladatai az átalakított TEK-hez kerülnek, az objektumvédelem pedig a Készenléti Rendőrséghez. Eltörölték továbbá a Költségvetési Tanács (KT) vétóját, hogy ne tudják akadályozni a jövő évi költségvetés elfogadását a testület fideszes parlament által megválasztott tagjai: Horváth Gábor (KT elnök), Varga Mihály (MNB), Windisch László (ÁSZ). Szimbolikus változás, hogy

október 1-jétől a vármegyéket ismét megyéknek kell nevezni.

Az előző, fideszes többségű Országgyűlés 2022-ben vezette be a vármegye és főispán kifejezéseket a történelmi hagyományokra hivatkozva. „Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség” – indokolta a mostani döntést Magyar Péter.

A törvényalkotási bizottság múlt csütörtöki ülésén kiszedték a javaslatból azt a vitatott részt, amivel törölték volna az úgynevezett önálló szabályozó szervekre vonatkozó fejezetet az Alaptörvényből. Önálló szabályozó szervnek minősül jelenleg például a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH), a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) vagy a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH). Az ilyen, kormánytól független szervek sarkalatos törvényben hozhatók létre, és a végrehajtó hatalom körébe tartozó feladatokat és hatásköröket láthatnak el. A fejezet törlése miatt az Európai Bizottság szinte borítékolhatóan kötelességszegési eljárást indított volna. A tiszás képviselők szerint az új Alkotmány előkészítése során majd részletesen meg kell vizsgálni az önálló szabályozó szervek önálló alkotmányos jogállását.

A miniszterelnök a június 22-i napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették.

Az Alaptörvény csak akkor lép hatályba, ha a köztársasági elnök aláírja azt. Sulyok Tamásnak erre öt napja lesz. Elküldheti az Alkotmánybíróságnak, de ők csak azt vizsgálhatják, hogy sérültek-e az Alaptörvény-módosítás eljárási feltételei, a tartalmi kontrollt pont a fideszes képviselők szüntették meg 2013-ban.