A kétharmados többség bármit megtehet – kreatív jogászkodással távolíthatják el a köztársasági elnököt

Magyar Péter hétfő reggel a Sándor-palotában személyesen is lemondásra szólította fel Sulyok Tamást. A köztársasági elnök – ahogy azt már vasárnapi videójában jelezte – nem távozik önként a hivatalából, így a miniszterelnök bejelentette: haladéktalanul megkezdik az Alaptörvény módosítását. A miniszterelnök azt mondta, hogy a javaslatról már hétfőn zárt körben tárgyal a Tisza Párt parlamenti frakciója, és később benyújtják az Országgyűlésnek is.

A Telex a parlament ülése előtt tartott frakcióülés több résztvevőjétől úgy értesült, hogy Magyar Péter beszámolt a hétfő reggeli találkozóról a képviselőknek, de nem osztotta meg velük, hogy hogyan módosítanák az Alaptörvényt. A frakciónak arról kellett szavaznia, támogatják-e, hogy ezen az úton menjenek tovább, azaz hogy megoldást találjanak arra az ígéretre, hogy Sulyok Tamás helyett új köztársasági elnököt választhassanak. A frakció egyhangúlag támogatta ezt az irányt. Az egyik résztvevő szerint még csak most kezdik majd előkészíteni a javaslatot, arra számít, hogy több lehetőséget is kidolgoznak, ami közül a frakció „az emberségeset” fogja választani.

„Az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására”

– jelentette ki Magyar, miután reggel kijött a Sándor-palotából. Az egyik lehetőség a megfosztási eljárás lenne, ám azt ígérte: a köztársasági elnöki hivatal megmaradt tekintélyének védelmében nem ezt fogják választani.

A megfosztási eljárásban a jelenlegi szabályok szerint amúgy is szükség lenne az Alkotmánybíróság együttműködésére. A köztársasági elnököt csak akkor lehet elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Ha az Országgyűlés kétharmados többsége elindítja a megfosztási eljárást, a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit.

A tiszás többség kivehetné az Alkotmánybíróság szerepét a megfosztási eljárásban, de Magyar szavai szerint más megoldást fognak választani. Ennek részleteiről azonban lényegében semmit nem árult el hétfő reggel. „Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt. Nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni, mint ahogyan ezt előre próbálták jelezni és keretezni, hanem helyre fogjuk állítani sok millió magyar ember egyértelmű, erős felhatalmazása alapján a magyar jogállamot és a magyar demokráciát.” A miniszterelnök szerint csak az április 12-i választói felhatalmazást ültetik át jogalkotásba. „Egy közjogi aktussal kell visszaállítani a magyar jogállamiságot, a magyar demokráciát. Ezt hagyták jóvá soha nem látott felhatalmazással a magyar emberek április 12-én.”

Sulyok Tamás a reggeli találkozóból teljesen mást szűrt le. Ő úgy látja, hogy a kormány az Alaptörvénytől eltérő, egyoldalú politikai elvárások szerint értékeli és értelmezi a köztársasági elnöki tisztség alkotmányos szerepét. Ez ugyanakkor szerinte nem nyújt alkotmányos indokot a lemondásához, és az Alaptörvény betartására, illetve betartatására tett esküjének megfelelve nem tehet eleget a felszólításnak. „Miniszterelnök úrnak az igazságügyi miniszter asszony jelenlétében tett nyilatkozata alapján a Kormány a törvényesen betöltött tisztségemből való eltávolítás céljából személyre szabott jogalkotással tervezi módosítani az Alaptörvényt. Ezt a folyamatot az alkotmányjog politikai zsákmányszerzésnek nevezi.” A köztársasági elnök szerint ez alkotmányos válsághelyzethez vezet, amely mélyíti a társadalmi megosztottságot, és károsítja a magyar demokrácia nemzetközi megítélését, ez pedig végső soron hatással lehet a jogállamisági feltételekhez kötött uniós források lehívására is.

A Fidesz-frakció szerint csak diktatúrában szokás a köztársasági elnököt a hivatalából erőszakkal, zsarolással, fenyegetéssel eltávolítani.

„Magyar Péter törvényellenes ultimátuma alkotmányjogilag semmis. Emberileg szánalmas és nevetséges”

– reagáltak közleményben a miniszterelnök sajtótájékoztatójára.

Magyar arról beszélt, hogy nagyjából egy hónap lesz az Alaptörvény módosítása, amit a jelenlegi házszabály alapján nem lehet kivételes eljárásban, néhány nap alatt áttolni a parlamenten, hanem végig kell vinni a rendes törvényalkotási folyamatot. A miniszterelnök szerint ugyanakkor haladéktalanul meg kell kezdeni az eljárást, mert ez egy sürgős helyzet, ugyanis „a volt kormánypárt, a szétesés szélén álló Fidesz felhasználva a köztársasági elnököt igyekszik egy alkotmányos válságot, alkotmányos krízist kirobbantani”.

A jelenlegi Alaptörvény szerint akkor szűnik meg a köztársasági elnök megbízatása, ha

• lejár a megbízatási ideje (Sulyok mandátuma 2029. március 4-ig tart);
• meghal;
• kilencven napot meghaladó időn át képtelen a feladatainak ellátására;
• már nem állnak fenn a megválasztásához szükséges feltételek;
• kimondják az összeférhetetlenségét;
• lemond; vagy
• megfosztják a tisztségétől.

Ezek közül jelenleg egyik sem áll fenn. Sulyok a vasárnapi videójában jelezte: nincs olyan alkotmányos ok, mely alapján indokoltnak látná a lemondását, így a köztársasági elnöki feladatait és hatásköreit esküjének megfelelően továbbra is ellátja. A megválasztásához szükséges feltételek továbbra is érvényesek, hiszen az Alaptörvény szerint bármely, 35 évesnél idősebb magyar állampolgár megválasztható köztársasági elnöknek. Sulyok esetében az összeférhetetlenség sem merül fel. Elképzelhető, hogy az Országgyűlés kétharmados többsége egészen egyszerűen átírja vagy kiegészíti ezt a részt egy olyan plusz okkal, amelynek már nem tud megfelelni Sulyok.

Magyar ugyanakkor azt is mondta újságírói kérdésre, hogy egy közjogi aktussal fogják eltávolítani az összes, lemondásra felszólított közjogi méltóságot (Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész; Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja; Varga Zs. András, a Kúria elnöke; Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke; Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke; Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke). Ez alapján tehát várhatóan nemcsak azt a részt írják át, amely csak a köztársasági elnök megbízatásának feltételeit szabályozza, hanem egy általánosabb, szélesebb módosításra készülnek, amely azért is fontos, mert ezzel igyekeznek a személyre szabott jogalkotást elkerülni.

Az Alaptörvény 1. cikke alapján az Országgyűlés választja meg a köztársasági elnököt, az Alkotmánybíróság tagjait és elnökét, a Kúria elnökét, az Országos Bírósági Hivatal elnökét, a legfőbb ügyészt, az alapvető jogok biztosát és helyetteseit, valamint az Állami Számvevőszék elnökét. Elképzelhető, hogy ezt a részt fogják kiegészíteni egy olyan mondattal, amely alapján a kétharmados többség visszahívhatja a parlament által választott tisztségviselőket. Kérdés persze, hogy milyen indoklást fognak találni, amely jogállami keretek között értelmezhető. Egy ilyen módosítást ráadásul jó pár másik jogszabályba is át kell vezetni, amely a közjogi tisztségviselők megválasztását szabályozza.

Technikai akadálya nincs, a kétharmados többség lényegében bármit megtehet, hiszen az Alaptörvény-módosítás felett nincs tartalmi kontroll. Az Alkotmánybíróság egy 2013-ban elfogadott módosítás alapján csak azt vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény-módosítás során sérültek-e az eljárási feltételek. Ha ilyen nincs, a köztársasági elnök köteles aláírni az elfogadott előterjesztést, nincs mérlegelési lehetősége.

Ha megszüntetnék Sulyok megbízatását, akkor a köztársasági elnök jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke, Forsthoffer Ágnes gyakorolná. Az új köztársasági elnököt a jelenlegi szabályok szerint a parlament kétharmados többsége választja meg. Magyar a Telexnek azt mondta: még nincs kiszemeltjük a pozícióra, de az biztos, hogy nem egy pártpolitikust fognak jelölni, hanem keresnek valaki olyat, aki vissza tudja állítani a köztársasági elnöki tisztség nimbuszát.