Magyar Péter: Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt, nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni

“Sulyok Tamás cserbenhagyta a Magyar Köztársaságot. A köztársasági elnök intézménye fontosabb és erősebb minden egyes köztársasági elnöknél. Magyarország érdeke pedig az, hogy ez az intézmény visszanyerje azt a tekintélyt, melyet az elmúlt évek hallgatásai és mulasztásai megtépáztak” -mondta Magyar Péter hétfőn reggel, a Sándor-palota épülete előtt, miután Sulyok Tamás köztársasági elnökkel és az igazságügyi miniszterrel tárgyalt.

"Tájékoztattam (…), hogy amennyiben nem mond le önként, akkor én a mai napon erről a döntéséről tájékoztatom a Tisza képviselőit, tájékoztatom a javaslatainkról őket és haladéktalanul megkezdjük a szükséges eljárásokat. (…) Az Alaptörvény szerint több lehetőség is van a köztársasági elnök leváltására" – mondta Magyar. A megfosztási lehetőségről azt mondta, a köztársasági elnöki státusz megmaradt tekintélyének érdekében nem ezt fogják alkalmazni.

"Módosítani fogjuk a szükséges módon az Alaptörvényt, nem személyre szabott jogalkotással fogunk élni", hanem “helyre fogjuk állítani (…) a magyar jogállamot és a magyar demokráciát" – fogalmazott.

A sajtótájékoztatót bekiabálók is megzavarták, erre Magyar többször reagált, azt mondta, megvárja, amíg a bekiabálók befejezik, a szervezőket pedig felszólította, hogy biztosítsák a rendezvényt.

“Körülbelül egy hónapig fog tartani ez a folyamat, igyekszünk minél gyorsabban elfogadni a szükséges jogszabályt, és igen, minden bábnak az eltávolításáról szó lesz” – mondta Magyar.

Kérdésként elhangzott, hogy mi a terv a többi lemondásra felszólított vezetővel, amire azt mondta Magyar, hogy egy jogi aktussal “kell visszaállítani a demokráciát.” Újságírói kérdésre válaszolva azt mondta, a köztársasági elnök megválasztásánál is szeretné erősíteni a részvételiséget – ennek a pontos módját meg kell vitatni, ezt meg kell beszélniük még.

Magyar Péter azt mondta, megkérdezte Sulyoktól, miért nem mond le, miért nem távozik. “Erre annyit tudott válaszolni, hogy neki nincs célja ezzel, ő csak így itt van.”

A miniszterelnök a Sándor-palotából Varga Mihályhoz ment tárgyalni, majd közölte, hogy a héten Berlinbe és Franciaországba repül.

A hétfő reggeli sajtótájékoztatót egyébként azzal kezdte, hogy elmondta, "azt kell elmondanom először is, hogy a magyar köztársaság nem Sulyok Tamásé, a magyar köztársaság nem Orbán Viktoré. A magyar köztársaságot generációk építették, generációk védték” – mondta Magyar Péter hétfőn reggel, a Sándor-palota előtt tartott sajtótájékoztatóján. Azt mondta, azért ment el Sulyokhoz, hogy beszéljenek a felelősségéről, „mert a Magyar Köztársaság egyik legfontosabb intézményének tekintélyét” szeretnék helyreállítani.

Magyar azt mondta, több a feladata a köztársasági elnöknek annál, hogy protokolleseményeken jelenjen meg és törvényeket írjon alá. "Sulyok Tamás elnökségének története semmi másról nem szól, minthogy amikor a nemzet egysége sérül, veszélybe kerül, amikor a demokratikus intézménybe vetett bizalom megrendült (…)" a köztársasági elnök, Sulyok Tamás minden esetben, kivétel nélkül a hallgatást választotta."

“Én felszólítottam a mai napon is Sulyok Tamást”, hogy adja vissza a magyar embereknek a lehetőséget, hogy újra lehessen valódi vezetője a Magyar Köztársaságnak. Magyar azt mondta, azért ment el, hogy mondják el mindketten az álláspontjukat.

Megkérdezte pontonként Sulyok Tamást, többek között Orbán Viktor poloskázásáról is. Magyar szerint erre Sulyok Tamás azt mondta, hogy “szerinte ez egy politikai vélemény, és a köztársasági elnöknek nem kell kiállnia a megfenyegetett bírók, művészek, civilek mellett vagy éppen újságírók mellett, mi és a magyar emberek többsége teljesen mást gondol erről, elnök úr” – mondta Magyar, aki megkérdezte a gyülekezési jog korlátozásáról Sulyokot. A miniszterelnök szerint Sulyok azt mondta, neki erről sem kellett semmit sem mondania.

Magyar sorban felemlegette, mely helyzetekben nem szólalt meg Sulyok Tamás, itt példaként hozta Lázár vécépucolós megjegyzését is. “Azt mondta Sulyok Tamás, hogy azért nem szólalt meg, mert ezt a választási kampány részének tekintette” – mondta Magyar Péter.

A miniszterelnök szerint a köztársasági elnöknek fel kellett volna szólalnia az uszítás ellen vagy felvidéki magyarokat érintő fenyegetés ellen, és a Benes-dekrétumokkal kapcsolatban is.

A Sándor-palotába háromnegyed nyolc körül érkezett meg Sulyok Tamás, őt Magyar Péter nyolc órakor követte az igazságügyi miniszter társaságában. Szondi Vanda kormányszóvivő a helyszínen tartózkodó kollégánknak azt mondta, hogy a tárgyalás fél óráig tart.

Érkezésekor Magyar Pétert taps, éljenzés fogadta, a helyszínen szimpatizánsok és ellentüntetők is felsorakoztak, összesen kb. kéttucatnyian. Ők elszórtan ide-oda kiabáltak egymásnak, fel-felhangzott némi hazaárulózás is. A sajtótájékoztató kezdetekor is voltak bekiabálások, erre azt mondta Magyar, kicsit csalódott, "hogy csak négy-öt fizetett trollt sikerült ideküldeni”.

A magyar miniszterelnök előző nap délután a Facebookon emlékeztetett, hogy vasárnap éjfélkor lejár az az időpont, amit Sulyok Tamás számára megjelölt az önkéntes lemondás határidejeként. „Hétfő reggel 8 órakor meglátogatom az igazságügyi miniszter társaságában Sulyok Tamás köztársasági elnököt” – írta még akkor.

Ezután Sulyok Tamás a közösségi médiában üzente meg, hogy nem mond le, és videójában többek közt elmondta azt is, hogy nem mond le a posztjáról, hanem megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, illetve jelezte, hogy alkotmányos úton kell eljárni az ügyében. Emellett ugyanakkor továbbra is együtt akar működni a kormánnyal, és segíti az uniós források lehívásához szükséges jogalkotást is.

Magyar Péter miniszterelnök később tömören reagált a köztársasági elnök videójára: „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett.”

A miniszterelnök szerint a választók április 12-én rendszerváltásra szavaztak, és ennek része a régi rendszer által kinevezett „Orbán-bábok” eltávolítása is. Magyar Péter először a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán jelentette be, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, majd leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint felsorolta, hogy kormányváltás esetén kiknek lesz veszélyben a pozíciójuk:

• Sulyok Tamás köztársasági elnök;
• Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
• Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
• Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
• Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
• Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
• Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
• Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.

A Tisza Párt április 12-én bő kétharmados többséget szerzett, Magyar pedig rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a fenti személyeket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Az érintett hivatalok akkor elég kitérő válaszokat küldtek a kérdéseinkre, többségében a hatályos jogszabályokra hivatkoztak, amelyek alapján még évekig tart a megbízatásuk.

A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést.

Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el.