Videót tett ki Sulyok Tamás köztársasági elnök május 31-én vasárnap, a napon, amikor lejárt a lemondására a kormány által kitűzött határidő. Ebben többek közt elmondta, nem mond le a posztjáról, hanem megvárja a Velencei Bizottság állásfoglalását, illetve jelezte, hogy alkotmányos úton kell eljárni az ügyében. Emellett ugyanakkor továbbra is együtt akar működni a kormánnyal, és segíti az uniós források lehívásához szükséges jogalkotást is.
Magyar Péter miniszterelnök tömören reagált a köztársasági elnök videójára: „Sulyok Tamás soha nem állt ki sem az elesettekért, sem a megtámadottak mellett, sem a jogállam védelmében. Gyereknapon is csak a havi 6,3 milliós fizetését védi. Bocsánatkérés helyett.”
Sulyok szerint a választások után világos politikai igény fogalmazódott meg az elnöki poszt újraértelmezésére, ami egy kormány legitim joga. Neki a hatályos alkotmánynak megfelelően kell ellátnia feladatait, és az államfő megválasztására vonatkozó szabályok „1990 óta lényegében nem változtak”. A fékek és ellensúlyok miatt különbözik az elnök hivatali ideje a kormányétól – magyarázta.
Szerinte a hatályos alkotmányos rend szerint a köztársasági elnöknek együtt kell működnie a mindenkori kormánnyal, a kormánynak pedig az előző parlament által megválasztott elnökkel.
A miniszterelnöki nyilatkozatok „az állami szervek között szokatlan stílusban egyoldalú követeléseket, utasításokat fogalmaztak meg” az ő irányába, „beleértve a tisztségről való lemondásra való felszólítást is” – mondta. Ez súlyosan ellentmondásos, a köztársasági elnöki intézmény alkotmányos tekintélyét és működését hátrányosan érinti. A lemondás lehetősége nem adna megoldást az intézményi konfliktus alkotmányos rendezésére szerinte. A megoldásban hatékony segítséget adhat az Európa Tanács mellett működő Velencei Bizottság szakértői közreműködése, amit ő maga kezdeményezett.
„Az államfői megbízatás méltósága helytállást követel meg tőlem. A jogszeretet állhatatosságot. A Haza hűséget. A nemzet tiszteletet” – mondta.
Sulyok szerint az alaptörvényre tett esküje köti az egész politikai nemzethez, a többséghez és kisebbséghez is. Ez alapján a hatalmi ágakkal együttműködésben „továbbra is betöltöm köztársasági elnöki tisztségemet, és gyakorlom az Alaptörvényben és a jogszabályokban meghatározott hatásköreimet” – mondta. Végül azzal zárt, hogy becsüljük meg mindazt, ami összeköt bennünket.
Magyar Péter vasárnap arról írt a Facebook-oldalán, hétfőn reggel 8-kor felmegy a Sándor-palotába az igazságügyi miniszterrel, hogy beszéljen Sulyokkal a távozásáról. Magyar május 31-ig adott határidőt a köztársasági elnöknek, a legfőbb ügyésznek és hat másik közjogi tisztségviselőnek, hogy távozzanak a hivatalukból. A miniszterelnök szerint a választók április 12-én rendszerváltásra szavaztak, és ennek része a régi rendszer által kinevezett „Orbán-bábok” eltávolítása is. Magyar Péter először a kampányhajrában, a március 23-i nyíregyházi fórumán jelentette be, hogy ha kétharmados felhatalmazást kapnak a választáson, módosítják az Alaptörvényt, majd leváltják a Fidesz által kinevezett „bábokat”. Már akkor név szerint felsorolta, hogy kormányváltás esetén kiknek lesz veszélyben a pozíciójuk:
- Sulyok Tamás köztársasági elnök;
- Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész;
- Polt Péter, az Alkotmánybíróság elnöke és a testület másik 14 tagja;
- Varga Zs. András, a Kúria elnöke;
- Senyei György Barna, az Országos Bírói Hivatal elnöke;
- Windisch László, az Állami Számvevőszék elnöke;
- Rigó Csaba Balázs, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke; és
- Koltay András, a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság elnöke.
A Tisza Párt április 12-én bőven kétharmados többséget szerzett, Magyar pedig rögtön a választás éjszakáján lemondásra szólította fel a fenti személyeket, és ezt megismételte másnap, a nemzetközi sajtótájékoztatóján is. Az érintett hivatalok akkor elég kitérő válaszokat küldtek a kérdéseinkre, többségében a hatályos jogszabályokra hivatkoztak, amelyek alapján még évekig tart a megbízatásuk.
Törvénymódosítással távolítaná el Magyar az Orbán-bábokat
A rendszerváltás óta még soha nem fordult elő olyan, hogy a köztársasági elnököt megfosztották volna a hivatalától. Ketten mondtak le a megbízatásuk vége előtt: Schmitt Pál 2012-ben a plágiumbotrány miatt, Novák Katalin 2024-ben pedig a kegyelmi ügy után távozott, és az Országgyűlés mindkét esetben csak tudomásul vette a döntést.
Sulyok Tamás mandátuma 2029. március 4-ig tart. Az Alaptörvény szerint a köztársasági elnököt akkor lehet csak idő előtt elmozdítani a helyéről, ha nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. Ebben az esetben az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti a megfosztási eljárást, ennek megindításához pedig már kétharmadra van szükség. Innentől kezdve a köztársasági elnök már nem gyakorolhatja a jogköreit, a végső döntés azonban az Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit. „Nagyon fontos jogállami garanciánk, hogy az Alkotmánybíróság mint független szereplő egy védőbástya legyen ebben az eljárásban, hogy a köztársasági elnököt ne lehessen az Országgyűlés kénye-kedve szerint rángatni, elmozdítani” – fogalmazott Stánicz Péter alkotmányjogász a Telex áprilisi élő műsorában.
Magyar Péter az Alkotmánybíróság elnökét, Polt Pétert, és tagjait is távozásra szólította fel ugyan, ám őket a jelenlegi szabályok alapján nem tudja az Országgyűlés kétharmados többsége csak úgy elmozdítani. Az Alkotmánybíróság egy-egy tagját csak a 15 tagú Alkotmánybíróság válthatja le szavazással. Van arra technikai lehetősége a tiszás többségű Országgyűlésnek, hogy átvegye az irányítást az Alkotmánybíróságban. Az Alaptörvény módosításával bővíthetik a testület létszámát, és ha többségbe kerülnek az új parlament által megválasztott tagok, akkor ők egyesével el tudják mozdítani az elmúlt 16 évben kinevezett alkotmánybírákat.
A másik, ennél egyszerűbb és gyorsabb lehetőség, ha az új Országgyűlés kétharmados többsége az Alaptörvényben egészen egyszerűen átírja a köztársasági elnök megfosztásának feltételeit vagy az eljárását. Ebben az esetben az Alkotmánybíróság az új Alaptörvény rendelkezését lenne köteles alkalmazni. Ilyen módosítás azonban nehezen lenne összeegyeztethető a jogállamisággal Stánicz Péter alkotmányjogász szerint.
„Az Alaptörvény-módosításnak általánosnak kell lennie. Nem elfogadható egy olyan törvénymódosítás, amelynek kifejezetten egy egyedi döntés a célja”
– mondta a Telexnek.
Magyar Péter az első kormányülés után tartott sajtótájékoztatón a 444 kérdésére arról beszélt: ha Sulyokék nem mondanak le önként, akkor Alaptörvény-módosítással rendkívül egyszerűen el lehet őket távolítani alkotmányos és jogállami keretek között. Azt még nem tudni, hogy ez technikailag hogy fog kinézni. Magyar a Telexnek adott hétfői interjúban azt mondta, hogy az alkotmányjogászaik több megoldási lehetőséget is kidolgoztak, és ezek egyeztetése zajlik még.
Szerinte azért van szükség Sulyok Tamás eltávolítására, mert nem fejezi ki a nemzet egységét, bábként mindenben kiszolgálta az Orbán-kormányt, és nem állt ki például nyilvánosan a gyermekvédelem áldozatai mellett. A miniszterelnök szerint április 12-én a rendszerváltásra szavaztak az emberek, és része az is, hogy leváltják az Orbán-bábjait. „Itt nem Sulyok Tamás személyéről van szó, hanem a köztársasági elnök által tett vagy meg nem tett dolgokról” – fogalmazott Magyar a lapunknak adott interjúban, és a szavai alapján praktikus oka is van a május végi határidőnek. A miniszterelnök azt szeretné megakadályozni, hogy Sulyok a vétójogával élve megakadályozza azoknak a törvényeknek a gyors kihirdetését, amelyek a Magyarországnak járó uniós források felszabadításához szükségesek.
Sulyok videójában határozottan visszautasította ezt a feltételezést. „Kiemelten tiszteletben tartom a hazánk nemzeti érdekeinek és nemzetközi tekintélyének védelmét szolgáló kormányzati törekvéseket” – mondta. Ezért is írta alá haladéktalanul a nemzetközi büntetőbírósághoz való csatlakozást helyreállító törvényt, mondta, és emlékeztetett, hogy hivatalba lépése napján, 2024 március 5-én azonnal aláírta a svéd NATO-csatlakozásról szóló jogszabályt is, „aminek ellenjegyzése régóta húzódott”. Bízik a kormánnyal való józan alkotmányos együttműködésben, ahogy abban is, hogy az erős felhatalmazás az alkotmány és az EU alapértékeinek tiszteletben tartásával párosul.
