A Fidesz már diktatúrában érzi magát, de épp miattuk nincs kontroll az Alaptörvény-módosítások felett

Lex Orbán, visszamenőleges, személyre szabott jogalkotás, államosítás és a keresztény kultúra védelmének eltörlése – ezekkel támadja az ellenzékbe került Fidesz-KDNP a Tisza Párt szerda este benyújtott Alaptörvény-módosítását. A javaslat két ciklusban korlátozná a miniszterelnök megbízatását, és megteremtené a lehetőséget a Szuverenitásvédelmi Hivatal és a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felszámolására.

Stánicz Péter ügyvéd, alkotmányjogász szerint senkit nem érhetett meglepetésként a benyújtott javaslatcsomag, hiszen Magyar Péter a kampány alatt is megígérte ezeket az intézkedéseket, és ez csupán a kétlépcsős alkotmányozás első fázisa. Először csak néhány rendelkezést érintően módosítják a Fidesz által megalkotott Alaptörvényt, majd később egy átfogó, akár többéves alkotmányozásba kezdenek, és az új alkotmányt a végén népszavazással erősítik meg.

Azzal, hogy ezeket a rendelkezéseket a Tisza Párt kivenné az Alaptörvényből, az alkotmányjogász szerint megteremti a lehetőséget a jogállamiság helyreállítását célzó további intézkedésekhez. „Ez tehát egy folyamat első lépése, az egész megítéléséhez látni kell majd a gyakorlati megvalósulást.”

Miniszterelnök csak két ciklusra

A módosítás egyik legvitatottabb pontja, hogy két ciklusban korlátoznák a miniszterelnök mandátumát, és a „nyolcéves időtartam számításakor az 1990. május 2. vagy azután betöltött miniszterelnöki megbízatást kell figyelembe venni”.

A Fidesz rögtön lex-Orbánról kezdett beszélni, hiszen egyetlen ember van Magyarországon, aki ez alapján soha többé nem lehet miniszterelnök: Orbán Viktor. A párt közleménye szerint ez visszamenőleges hatályú jogalkotás, amellyel „a Tisza olyan precedenst teremthet, ami az egész magyar jogrendszer számára a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság üzenetét hordozza”.

Nem ért egyet ezzel Stánicz Péter. Egyrészt az Alaptörvény nem számít jogszabálynak, így szerinte a visszaható hatályú jogalkotás tilalma eleve kérdéses, hogy egyáltalán felmerülhet-e ebben az esetben. Tartalmilag pedig a módosítás a jövőre vonatkozik, a hatályba lépése után a miniszterelnöki tisztséget betöltő személyekre lehet csak alkalmazni.

„A módosítás a jövőre vonatkozóan változtat a miniszterelnöki tisztség szabályain, ennek nincs alkotmányos akadálya.”

Az alkotmányjogász szerint akkor beszélhetnénk visszamenőleges hatályú jogalkotásról, ha valakit utólag fosztanának meg a miniszterelnöki címtől, és ezzel elvesztené az abból eredő juttatásait, jogait. A módosítás ezzel szemben beépít egy plusz okot a miniszterelnöki megbízatás megszűnésére, a jövőre vonatkozóan.

A Fidesz szüntette meg az Alaptörvény-módosítások tartalmi kontrollját

Stánicz arra is felhívta a figyelmet, hogy a visszaható hatály tartalmi kérdés, és épp a fideszes képviselők írták bele az Alaptörvénybe 2013-ban, hogy az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatja, hogy az Alaptörvény-módosítás során sérültek-e az eljárási feltételek. Ezzel megszűnt a tartalmi kontroll az Alaptörvény-módosítások felett.

A köztársasági elnök csak eljárási hibára hivatkozva küldheti meg az Alkotmánybíróságnak a megszavazott módosítást. Ha ilyen nem volt, akkor köteles aláírni, nincs mérlegelési lehetősége. Az Alaptörvény-módosításnál nincs olyan lehetősége sem a köztársasági elnöknek, hogy azt visszaküldje az Országgyűlésnek megfontolásra.

„Pont a Fidesz iktatta ki, hogy az Alkotmánybíróság tartalmilag vizsgálhassa az Alaptörvény módosítását”

– fogalmazott Stánicz, aki nem lát alkotmányossági problémát a módosító javaslatban.

Mindeközben Orbán Balázs fideszes országgyűlési képviselő már azon aggódik, hogy a módosítással elvennék a magyar emberektől a demokratikus döntés jogát. „Ez a parlamentarizmus és a demokrácia adminisztratív eszközökkel történő korlátozása. Külön megmosolyogtató, hogy 141-en vannak, most nyertek egy hatalmasat, mégis úgy félnek Orbán Viktortól, mint ördög a tömjénfüsttől” – írta Facebook-oldalán a Fidesz volt kampányfőnöke.

Az önazonosság és a keresztény kultúra védelme

A Tisza Párt javaslata kivenné az Alaptörvényből a következő mondatot: „Magyarország alkotmányos önazonosságának és keresztény kultúrájának védelme az állam minden szervének kötelessége. Az alkotmányos önazonosság védelme érdekében sarkalatos törvénnyel létrehozott, független szerv működik.”

Ezt a részt az Alaptörvény 12. módosításakor építették be 2023-ban. Stánicz Péter szerint már akkor nagyon vitatott volt ez, mert az alkotmányos önazonosság és keresztény kultúra védelme nem egy jól definiált fogalom. „Nem tudjuk, mit jelent az alkotmányos önazonosság, és hogy ezt ki ítélheti meg. Nincs ilyen bevett alkotmányjogi fogalom, nincs alkotmánybírósági gyakorlata, nagyon tág értelmezési mozgásteret ad, és igazából bármi ráfogható, ami mindig az önkényesség lehetőségét hordozza.”

Úgy látja, a Fidesz élt is a lehetőséggel: később erre az alaptörvényi rendelkezésre egyfajta általános felhatalmazásként hivatkoztak, amikor törvényt hoztak vagy szembementek például az uniós joggal vagy egyes sérülékeny társadalmi csoportokat kirekesztő intézkedéseket tettek. Erre a pontra hivatkoztak a Szuverenitásvédelmi Hivatal felállításakor is. A mostani módosítás célja, hogy később fel tudják számolni a hivatalt, mint azt Magyar Péter többször is megígérte ez elmúlt hónapokban.

A Fidesz teljesen mást olvasott ki a módosításból. Szerintük ez az eddigi szigorú migrációs politika felszámolását célozza, és azt a következtetést vonták le, hogy a Tisza-kormány el akarja fogadni az uniós migrációs paktumot, amit a korábbi kormány elutasított. „Semmi mással nem magyarázható e mondat törlésének javaslata, csak azzal, hogy a Tisza Párt azért akarja ezt a mondatot kiiktatni az Alaptörvényből, hogy fellazítsa az ország szigorú migrációs politikáját és megkezdje a migrációs paktum végrehajtását” - írta Gulyás Gergely.

Magyar Péter – ha nem is erre reagálva – de épp az illegális migráció elleni erősebb uniós fellépésről és a külső határok védelméről beszélt a napokban az APA osztrák hírügynökségnek. A paktum egyik rendelkezése szerint erős migrációs nyomás, tömeges bevándorlás esetén az államoknak vagy be kell fogadniuk menedékkérőket, vagy pedig fizetniük kell. „Magyarország ezt természetesen nem fogadhatja el, de úgy vélem, ebben sem vagyunk egyedül” – jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte megvan a lehetőség arra is, hogy más uniós államoknak segítséget nyújtsanak a külső határok védelmében. „Ez számunkra teljességgel elképzelhető, és Magyarország már eddig is ezt tette” – mondta erről.

A nemzeti vagyon visszaszerzése

Az Alaptörvény-módosítás harmadik pontja kimondja, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány (kekva) vagyona nemzeti vagyon, és ezen szervezetek alapítói jogait a kormány gyakorolja. A szöveg szerint ezeket a kormány akár meg is szüntetheti. „A megszüntetett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítvány egyetemes jogutódja az állam” – áll a javaslatban.

Orbán Balázs szerint a módosítás „egy jogállamban megdöbbentő módon olyan alapítványok államosítására is kísérletet tesz, amelyeket nem az állam alapított, hanem több évtizede magánalapítványi formában jöttek létre”. Ilyen kekva-modellben működik most a fideszes politikus által vezetett, és az elmúlt években rengeteg közpénzzel kitömött MCC is egyébként. Orbán Balázs erre utalva arról írt, hogy ezeknek az alapítványoknak olyan vagyona is van, amely soha nem volt az államé, és amelyet nem is az államtól kaptak. „Ezek államosítása még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik.”

Stánicz Péter szerint ebből a módosításból önmagában még nem sok mindent lehet leszűrni, látni kell hozzá majd a gyakorlati megvalósulást. Az alkotmányjogász úgy látja:

„a tulajdonhoz való alkotmányos jog nem korlátozhatatlan, így például közérdekből is sor kerülhet szükséges és arányos korlátozására”.

Az ő értelmezése szerint a módosítás célja, hogy a kormány megteremtse a lehetőséget a kampány során megígért vagyonvisszaszerzésre, az pedig majd a további intézkedésekből és törvényekből látszik, hogy pontosan milyen vagyonelemeket, milyen formában terveznek visszavenni, és jár-e ezekért például kompenzáció. „Akkor fogjuk tudni megmondani, hogy helyes-e így, ha látjuk majd a konkrét lépéseket. Ez csak a legelső pontja a folyamatnak, ami szükséges ahhoz, hogy a jogállamiság helyreállítása megkezdődhessen.”

Az biztos, hogy a kekvák kérdésének rendezése prioritás az új magyar kormány számára az augusztus 31-i sürgető határidőig, ez ugyanis fontos feltétel a 6 ezer milliárd forintos uniós támogatások nagy részéhez. Korábbi cikkeinkben írtunk a kekvák rendezésének jogi lehetőségeiről, és arról, hogy milyen változásokat hozhat ez az alapítványok által fenntartott 21 hazai egyetemen.