Fontos tisztázni, mit venne és mit nem venne el a vagyonkezelő alapítványoktól a Tisza Alaptörvény-módosítása

Magyar Péter bemutatta a Tisza-kormány első Alaptörvény-módosító javaslatát, ami többek között az Orbán-kormányok egyik kedvenc közpénz-magánosító intézményeinek, a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) kérdését is rendezni kezdi. Ezek azok az alapítványok, amelyek 2020 óta sorra átvették majdnem minden magyar felsőoktatási intézmény fenntartását és irányítását, és számos más közérdekűnek kikiáltott feladatot láttak el. De ami a feladatuknál valószínűleg fontosabb volt, az az, hogy elképesztő mennyiségű közvagyont kaptak az államtól.

Az alkotmánymódosítás egyelőre csak a lehetőségét teremtené meg annak, hogy ezt a vagyont az állam visszavegye, de hogy pontosan mit jelentene az alapítványok számára a tervezet, arról már most félrevezető dolgok jelennek meg a Fidesz közeléből.

Rendezni kell!

A kekvák kérdésének rendezése prioritás az új magyar kormány számára. Ahogy korábban megírtuk, ezt a kérdést rendezni kell ahhoz, hogy Magyarország augusztus végére hozzájuthasson az uniós Helyreállítási Alap több mint 10 milliárd eurójához. A tervezett módosítás pont ezt teszi, vagy ezt készíti elő, ha a vagyonkezelő alapítványok kérdését nem is rendezi még teljesen, hiszen egy bekezdésben nem lehet rendezni egy ilyen bonyolult kérdést.

A kekvák jogi kérdéseivel foglalkozó Varga Tamás ügyvéd szerint a legfontosabb, hogy a módosítással az állam visszavenné az alapítói jogokat az alapítványok kuratóriumaitól, így sokkal nagyobb beleszólása lenne abba, hogy kik és hogyan vezetik a közpénzmilliárdokból felhalmozott vagyonon ülő alapítványok kuratóriumait. A kekva-rendszerben ugyanis az állam létrehozta az alapítványokat, elképesztő vagyonokat ruházott rájuk részvények, ingatlanok, földek és egyebek formájában, majd az alapítói jogokat átruházta a kuratóriumra, ezzel teljesen lemondva bármiféle kontrollról az alapítványok felett.

A parlament 2021-ben hozott törvényt a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, azóta 36 ilyen alapítvány jött létre Magyarországon. Bár a kekvák a köztudatban az felsőoktatási modellváltással forrtak össze, valójában nemcsak egyetemek körül bukkantak fel ilyenek: jelenleg 21 felsőoktatási kekva működik, de emellett van 15, aminek nincs közvetlen köze a felsőoktatáshoz, nem egyetemek fenntartására jöttek létre.

Ilyen például:

• a Lázár János vezette Jövő Nemzedék Földje Alapítvány,
• a többek között Schmidt Mária véleménycikkeiért fizető Mol – Új Európa Alapítvány,
• a ZalaZONE cégeiben tulajdonos ZalaZONE Alapítvány,
• a kormány egyik kedvenc pénzosztó helyévé avanzsált Batthyány Lajos Alapítvány,
• vagy a Fidesz elitképzőjeként is emlegetett Mathias Corvinus Collegium (MCC) alapítványa.

A kekvák elég változatos mennyiségben, de kaptak állami vagyont is. Néhány esetben ez nem volt sokkal több az egyetem épületeinél, de például az MCC és a Budapesti Corvinus Egyetem alapítványa elég jelentős Mol- és Richter-részvénycsomagot kapott az államtól, a Jövő Nemzedék Földje Alapítványnak több mint ezer ingatlan, rengeteg föld és több állami cég jutott, a Demeter Szilárd vezette Magyar Kultúráért Alapítvány pedig számos kastély, palota és egyéb műemlék mellett megkapta a Hajógyári-sziget harmadát.

Magyar Péterék Alaptörvény-módosítása nem közvetlenül a vagyont venné vissza az alapítványoktól, hanem a vagyon feletti irányítást azzal, hogy az alapítói jogokat visszavenné a NER-közeli potentátokkal, miniszterekkel, ex-miniszterekkel és kormányközeli emberekkel megtöltött kuratóriumoktól. Az alapítványok megszüntetésének lehetőségével pedig annak a lehetőségét is felveti, hogy tényleg visszaszerezze az államnak, ami valaha az államé volt.

Magánvagyonokra is lecsapnak?

A kekvákra vonatkozó alkotmánymódosítási javaslat után egyesek hamar magánvagyonok állami einstandját vizionálták, ez azonban több szempontból is indokolatlannak tűnik. Miről is van szó? Orbán Balázs, Orbán Viktor korábbi miniszterelnök korábbi politikai igazgatója és a 2026-os bukott kampány vezetője a Tisza Alaptörvény-módosító javaslatának megjelenése után nem sokkal aggodalmának adott hangot, külön kitérve a közérdekű vagyonkezelő alapítványokra is. Nem is véletlen, hiszen Orbán Balázs egy érintett kekva, a Mathias Corvinus Collegium Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Orbán Balázs a kekvákat érintő módosításról ezt írja Facebook-oldalán: „A módosítás ráadásul egy jogállamban megdöbbentő módon olyan alapítványok államosítására is kísérletet tesz, amelyeket nem az állam alapított, hanem több évtizede magánalapítványi formában jöttek létre. Ezeknek saját vagyonuk van: olyan vagyon, amely soha nem volt az államé, és nem is az államtól kapták. Ezek államosítása még egy puha diktatúrában is az elfogadhatatlan kategóriába tartozik.”

A volt miniszterelnök volt politikai éceszgéberének abban igaza van, hogy vannak olyan kekvák, amelyeket nem kekvaként hoztak létre, és amelyeknek az államtól kapott közpénzmilliárdokon kívül is van vagyona.

Abban viszont Orbánnak egyáltalán nincs igaza, hogy a módosítás ennek a vagyonnak az államosítását jelentené.

Amikor 2021-ben megszületett a törvény a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról, az két kategóriába osztotta az ilyen alapítványokat. A 36 kekva közül 32-t az állam alapított, ezek tehát korábban nem léteztek, négy viszont „az állam mint csatlakozó részvételével” működik. Ebből egy, a ZalaZONE Alapítvány a Széchenyi István Egyetemért Alapítványból vált ki, három másik, az MCC, a Batthyány Lajos Alapítvány és a Kék Bolygó Alapítvány viszont már korábban is működött, magánalapítványi formában. Mint ilyen magánalapítványok, volt valamennyi saját pénzük, így nem csak az államtól kapott vagyonból gazdálkodnak.

A kormány egyik kedvenc pénzosztó intézményeként működő Batthyány Lajos Alapítvány például már 1991 óta működik, bár az igazán nagy vagyonelemeket, mint a Karmelita mellett álló, tízmilliárd forint értékű Lónyay–Hatvany-villát már kekvává alakulása után kapta. A Kék Bolygó Alapítvány, Áder János klímatudatosító projektje egy magánhagyatékból alapult, amelyet az alapítvány weboldala szerint a 2013-ban elhunyt Balázs Miklós elektromérnök hagyományozott Áder Jánosra, hogy „fordítsa a pénzt a magyarok javára”. Az MCC pedig 2020-ig a Tombor András Fideszhez köthető milliárdos és Tombor Balázs által 1996-ban alapított Tihanyi Alapítványhoz tartozott, és ennek vagyonát is vitte magával tovább. De vannak más kekvák is, amelyek az állam mellett magánszereplőktől is kaptak vagyonjuttatást, a Mol – Új Európa Alapítvány például az államtól és a Moltól is kapott Mol részvényeket.

Varga Tamás ügyvéd szerint viszont ezek a nem állami vagyonelemek akkor sem szállnának át az államra, ha a kormány úgy döntene, hogy megszünteti ezeket az alapítványokat. Varga szerint kekvákat létrehozó 2021-es törvény lehetővé teszi, hogy – ahogy az állam is csatlakozhat és hozhat létre ilyen alapítványokat – magánszereplők is csatlakozhassanak az állam által létrehozott kekvákhoz, és tehessenek bele vagyonelemeket. A törvény viszont azt is kimondja, hogy ha az alapítvány megszűnik, akkor az alapító és a csatlakozó vagy csatlakozók elosztják egymás között az alapítvány vagyonát, olyan arányban, amilyen arányban betették.

A törvény pontosan így fogalmaz: „Az alapítvány jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők kielégítése után megmaradó vagyon az alapítót illeti meg abban az esetben is, ha a vagyon az alapítói juttatás mértékét meghaladja. A csatlakozó a megmaradó vagyonnak a juttatásával arányos részére tarthat igényt.” Igaz, a Tisza Alaptörvény-módosításában az szerepel, hogy ha a kormány megszüntetné az alapítványokat, akkor a jogutód az állam lenne, de az valószínű, hogy ez esetben nem jönne létre egy újabb alapítvány a megszüntetett jogutódjaként.

Vagyis ha az Alaptörvény módosítását ebben a formában elfogadják, az sem jelenti azt, hogy a kekva-időszak előtti alapítványi vagyont államosítani lehetne, ahogy Orbán Balázs inszinuálja. Varga Tamás szerint annyi történne, hogy elindulna egy végelszámolási eljárás, amely után az állam és a magánszereplők is kapnának az alapítvány vagyonából, olyan arányban, amilyen arányban átruházták.