Jó oka van rá a Tisza Pártnak, hogy az egyik első lépése a vagyonkezelő alapítványokról szól
Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A változtatások között az állam visszavenné a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) alapítói jogait, és a kormány ezeket akár meg is szüntetheti. Ilyenkor az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra.
A kekvák ügye mostanra (az igazságügyi csomag hivatalos kipipálása óta) a legnagyobb értékű megoldatlan feltétel az uniós pénzekért, és eleve a legsürgetőbb lett volna. Ahogy arról korábban írtunk, 2023 májusa óta fokozatosan egyre nagyobb gondokat okoz, már 2023 nyarán eurómilliós károkra panaszkodtak miatta modellváltó egyetemekről.
Utóbbiakat – magukkal az alapítványokkal és az egyéb, általuk fenntartott intézményekkel együtt – minden friss támogatásról szóló kötelezettségvállalástól eltiltották a tagállami kormányok szinte egyhangú döntésével 2022-ben. A határozatot a kekvák átláthatósági és összeférhetetlenségi problémáival indokolták.
Így a kekva-hátterű egyetemek többek között a Horizont Európa kutatási együttműködésekből sem kaphatnak uniós pénzt, 2024 ősze óta pedig egyik modellváltó egyetemről sem lehet Erasmus oktatási cserékre menni. A helyzet ennél nagyobb gondokat okoz, és nem csak a magyar felsőoktatás egy részéről szól.
Egy osztrák egyetemet is érint a tulajdonos MCC-vel együtt – utóbbi alapítványának kuratóriumi elnöke Orbán Balázs volt miniszterelnöki politikai igazgató és a Fidesz ex-kampányfőnöke. Kekvaként működik többek között a nemrég több mint 1300 ingatlannal megdobott Jövő Nemzedék Földje Alapítvány (kuratóriumi elnöke Lázár János volt miniszter), a több mint 260 milliárd forintos támogatási szerződésével hírekbe került Élvonal Csúcskutatási és Tehetséggondozó Alapítvány, valamint a Mol – Új Európa Alapítvány. Néhány hete kiderült, hogy az Európai Bizottság még legalább egy, a Mollal kötött megállapodást is vizsgál az ügy miatt.
A kekvák helyzetének rendezése egy abból a 27 előfeltételből, amelyeket augusztus végéig mind teljesíteni kell, hogy be lehessen adni rendes kifizetési kérelmeket a 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alapra, és ne kelljen visszafizetni egy majdnem egymilliárd eurós potyaelőleget. Ezekről az előfeltételekről a közeli határidők miatt a héten is Budapesten tárgyal egy európai bizottsági küldöttség.
A kekva-ügy a feltételességi eljárásnak is része, amely miatt nagyjából kétmilliárd euró már végleg elúszott, és 4,2 milliárd euró még mindig be van fagyasztva a felzárkóztatási (kohéziós) támogatásokból.
A megoldás ahhoz is kell, hogy hozzá lehessen férni a tudományos élet szabadságának problémái miatt külön blokkolt kétmilliárd euróhoz.
A tagállami kormányok 2022-es döntése kimondta: a magyar kormány kötelezettséget vállalt, hogy 2022 októberére biztosítja az átláthatóságot a kekvák uniós támogatásainak felhasználásánál. A szabályokon ugyan módosítottak, de ez – az Európai Bizottság „többszöri kérése ellenére – még mindig nem akadályozza meg, hogy magas rangú tisztviselők, köztük az Országgyűlés és a magyar autonóm szervek politikai felsővezetői bekerüljenek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok vezetőtestületeibe”. 2022 novemberétől ráadásul újra bevezették azt a lehetőséget (az általános tilalom alóli kivételként), hogy a politikai vezetők más, javadalmazással járó tisztséget is betölthessenek – például a kekvák vezetőtestületeiben.
Az Orbán-kormány 2024 elején jelentette be, hogy zátonyra futottak az egyeztetések. Utána változtatott a kekvákról szóló jogszabályon, de gyakorlatilag csak a saját álláspontját foglalta törvénybe, és a módosítás lényegében életbe se lépett. Cserébe az Európai Bizottság is terítette a lapjait, és tucatnyi pontban sorolta fel a hiányosságokat, amikor elégtelennek minősítette a kormány próbálkozását, ugyanakkor nem kérte, hogy szüntessék meg a kekvákat.
A Tisza Párt a programjában azt ígérte, hogy erasmusozhatna minden magyar diák, és „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”.
