Fontos átalakulás jön az egyetemeken, de van, aki szerint 10-15 évvel vetné vissza őket, ha újra a régi rendszer lesz
Szerda délután benyújtotta az első Alaptörvény-módosítási javaslatát a Tisza Párt. A tervezett változtatások között szerepel a közérdekű vagyonkezelő alapítványok (kekvák) átalakítása is, amelyek 21 hazai egyetem fenntartóiként működnek. Az alaptörvényt úgy módosítanák, hogy az állam visszavenné az alapítványok alapító jogait, és a kormány akár meg is szüntethetné a működésüket. Ebben az esetben az alapítványi kézbe kiszervezett vagyon visszaszállna a magyar államra. A módosítás az előterjesztők szerint „egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon”.
Mindez jelentős változásokat hozhat az egyetemek irányításában és gazdálkodásában. Az alapítványi struktúrában működő egyetemek átalakítása azután került középpontba, hogy a Tisza oktatási programjában meghirdette: visszaállítják az egyetemek autonómiáját. Ez már csak azért is alapvető kérdés, mert Magyar Péter politikájának egyik sarokpontja, az EU-s források visszaszerzése volt. Az EU-s pénzek blokkolásának egyik fő oka pedig a kekvák átláthatatlan működése volt.
A Tisza választási programjában még egyértelműen úgy fogalmaztak, hogy „visszaállítjuk az egyetemek autonómiáját, megszüntetjük a kekva-modellt”, tehát azt az eddigi gyakorlatot, hogy az egyetemek fenntartói jogát az államtól magánalapítványokba szervezték ki. Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter a parlamenti meghallgatásán ezt annyiban finomította, hogy „az állami egyetemek autonómiájának helyreállítása érdekében előkészítjük a jogszabálymódosításokat, a kuratóriumi rendszert átalakítjuk, előkészítjük a kekva rendszer átalakításának koncepcióját.” Magyar Péter miniszterelnök pedig a második kormányülés utáni sajtótájékoztatón azt mondta: még nem döntött a kormány azzal kapcsolatban, hogy megszűnjön-e teljesen a kekva-modell.
A döntés ebben az ügyben rendkívül fontos és rendkívül sürgős. Fontos, mert ha nem sikerül teljesíteni a vagyonkezelő alapítványok ügyében az Európai Unió felé tett vállalásainkat, emiatt veszhet el a legnagyobb értékű uniós támogatás: a befagyasztott 17 milliárd euró (azaz kb. 6 ezer milliárd forint) döntő részének folyósítása ugyanis összefügg ennek az ügynek a rendezésével. Mindez azért sürgős, mert a befagyasztott pénzek legnagyobb részénél (a 10,4 milliárd eurót érő helyreállítási alapnál) augusztus 31. a feltételek teljesítésének végső határideje, azaz a szükséges törvényeket legkésőbb június-júliusban lehet módosítani.
A kekva modellel szakértők szerint az a probléma, hogy az állam közjogi eszközzel (törvénnyel), állami vagyon juttatásával hozott létre magánjogi szereplőket. Ez az elméletinek tűnő probléma a gyakorlatban azzal járt, hogy a magánvagyonok kezelésére kitalált rugalmas szabályok könnyen ütközhettek az egyetemi autonómiával és szabadsággal. Különösen problémás volt, hogy az egyetemeket fenntartó alapítványok vezető testületeiben kezdetben az Orbán-kormány miniszterei, fideszes politikusok és a NER-hez kötődő nagyvállalatok vezetői is bekerültek. Az alapítványok élén álló kuratóriumok ugyanis, ha akarják, bármely egyetemet érintő döntést magukhoz vonhatnak. A kekvák miatt a hallgatók és a kutató is hátrányt szenvedtek: az Európai Unió kizárta ezeknek a magyar egyetemeknek a diákjait a külföldi egyetemi részképzésekből (Erasmus-program), az oktatókat pedig a nemzetközi kutatási programokból (Horizon Europe).
A modellváltásnak viszont kétségkívül voltak pozitív hozadékai is: az egyik ilyen a rugalmas gazdálkodás az által, hogy az intézmények megszabadultak a szigorú állami költségvetési szabályoktól, így saját belátásuk szerint csoportosíthattak át forrásokat. A modellváltott egyetemek oktatói magasabb bérezést kaptak, mert lehetőség nyílt egyedi béralkukra és teljesítményalapú javadalmazás bevezetésére. Volt forrás fejlesztésekre, könnyebb és közvetlenebb lett az együttműködés a vállalkozói szférával.
Több lehetséges út van a helyzet rendezésére
Joggal merülhet fel tehát számos kritika ezzel a működési modellel kapcsolatban, de ennek megszüntetése nem olyan egyszerű. A Telex tematikus gazdasági blogjában is foglalkoztunk a kekva modellek jövőjével. A külsős elemzők, szakértők szerint alapvetően három megoldási lehetőség van a kekvák kezelésére.
Az első lehetőség, hogy visszatérünk a 2019 előtti modellhez, amiben jelenleg is működik például az ELTE vagy a Magyar Képzőművészeti Egyetem. Ez azt jelenti, hogy az egyetemek ismét költségvetési szervvé válnak, és ezzel együtt gazdálkodásuk rugalmatlan lesz és visszaáll a közalkalmazotti jogviszony.
A második lehetőség valamilyen teljesen új konstrukció kialakítása és bevezetése. Például a 2008-ban lehetővé tett, majd a Fidesz hatalomba lépése után megszüntetett vállalkozó közintézet, vagy az önfenntartó egyetem. Ezekkel az a probléma, hogy nincsenek kialakult javaslatok, és az időnyomás miatt ezek kidolgozására valószínűleg nem is lenne lehetőség.
A harmadik út (és úgy néz ki, most ez tűnik a legreálisabb forgatókönyvnek) az, ha két lépésben kezelik a problémát. Az első lépésben a kekvákat vagyonkezelési funkció nélküli, kizárólag egyetem-fenntartói feladatokat ellátó alapítványokká alakítják. Ezzel együtt újraszabályozzák az alapítvány és egyetem hatásköreit. Biztosítják az egyetemek autonómiáját, így kielégítve az EU-s támogatásokhoz való hozzáférés feltételeit. A második lépésben (a következő 1–2 évben) az egyetemek bevonásával lehet majd az új intézményirányítási modellt kidolgozni.
Javaslat a Corvinuson: a kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület vegye át
A helyzet nem fekete-fehér, és szerettük volna megismerni az érintett egyetemek álláspontját is. Még az alaptörvény-módosításának bejelentése előtt kerestünk meg több alapítványi modellben működő egyetemet, hogy ők mit szólnának az átalakításokhoz. Rákérdeztünk arra is, hogyan képzelik el a jövőjüket, szerintük milyen hatással lenne a felsőoktatás egészére a kekva megszűnése, és elindultak-e már belső egyeztetések a fenntartóváltásról.
A válaszaikból az látszik: több nagy alapítványi fenntartású egyetem is egyetért azzal, hogy meg kell felelni az EU elvárásainak, és üdvözölnék, ha az egyetemeken folytatódhatna az Erasmus-program. Van, ahol már elindultak belső egyeztetések a kekva-modell átalakításáról, ugyanakkor a modellváltott egyetemek szeretnék megőrizni az alapítványi fenntartás pozitív eredményeit.
Az egyetemek közül először a Corvinus oktatói emelték fel a hangjukat. Ez volt az az egyetem, ahol 2019-ben először bevezették ezt a modellt, most a Corvinus 150 oktatója követelte az alapítványi működés megszüntetését. A Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete Budapesti Corvinus Egyetemi Intézményi Szervezete szerint az elmúlt hét év folyamatos, gyakran egymással is ellentétes irányú stratégiai irányváltásai és átalakításai kifárasztották, és az új modellekkel szemben gyanakvóvá tették az egyetemi közösséget.
Így a fenntartóváltás hátrányai egyértelműen meghaladták az előnyöket.
Erre válaszul a Budapesti Corvinus Egyetem is megszólalt az ügyben. Állásfoglalásukban azt írták: egyeztetést indítottak az egyetemi közösség meghatározó szereplőivel, hogy a Corvinus közösen alakítsa ki álláspontját. A Corvinus célja, hogy az egyetem irányítási modellje megfeleljen az európai uniós elvárásoknak, megőrizze és tovább erősítse az egyetem hazai és nemzetközi eredményeit, illetve pénzügyi stabilitását.
Az egyetem által közzétett vitaanyag azt javasolja, hogy a Corvinus tartsa meg az alapítványi fenntartású irányítási struktúrát, ugyanakkor azt teljes mértékben igazítsa az európai normákhoz. Emellett kezelje az akadémiai szabadsággal, valamint az egyetemi autonómiával összefüggő aggályokat. A javaslat szerint a jelenlegi kuratórium helyét egy öttagú Egyetemi Fenntartói Testület venné át.
A Semmelweis Egyetem az osztrák modellt látja hosszú távon működőképesnek
Nemzetközi példák mutatják, hogy az alapítványi működés számos formában tud megvalósulni, meg kell vizsgálni, hogy az új stratégiához melyik modell illeszthető a legjobban, írta kérdésünkre a Pécsi Tudományegyetem (PTE), amely az ágazat irányító minisztériummal folyamatos párbeszédre fog törekedni. Arra a kérdésre, hogy továbbra is alapítványi fenntartásban képzelik-e el a jövőt, azt válaszolták: „A Pécsi Tudományegyetem üdvözöl minden olyan átalakítást, amely kedvez az egyetem fejlődésének, és az autonómia kibontakozásának.” Megemlítették, hogy a belső egyeztetések folyamatosak a fenntartó alapítvány és az egyetem között, illetve már az egyetemi dolgozókkal is egyeztetnek.
A Semmelweis Egyetem vezetése a Telexnek küldött válaszában azt hangsúlyozta: olyan megoldást tartanak célszerűnek, amely megfelel az Európai Unió kekvával szemben állított követelményeinek. Vagyis rendezi a kuratóriumi tagok választásának kereteit, valamint az összeférhetetlenségi szabályait. Hangsúlyozták, hogy a Semmelweis Egyetemet fenntartóNemzeti Egészségügyi és Orvosképzésért Alapítvány kuratóriumában soha nem volt politikus.
Az egyetem vezetősége leginkább az Ausztriában működő, úgynevezett osztrák modellt látja hosszú távon működőképesnek. Ebben a modellben az egyetemnek nincs külső fenntartója, hanem az egyetem saját szervezetén belül létezik egy fenntartói testület. Ez a fenntartói testület stratégiai döntéseket hoz, ellenőrzi a működést, és képviseli az egyetemet az állammal fennálló hosszú távú finanszírozási szerződésekről szóló tárgyalásokon.
A Budapesti Gazdaságtudományi Egyetem a Telexnek küldött válaszában egyelőre azt írta: kevés még a konkrétum, figyelik a folyamatokat, és ha „pontosabb információk állnak rendelkezésre, azokról természetesen tájékoztatjuk egyetemi közösségünket, megvitatjuk azokat, és igyekszünk majd egyetemi állásfoglalásokat is kialakítani.”
A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemnek (BME) sajátos helyzete van. Az új modellben a BME fenntartói joga a BME Fenntartó Zrt.-hez került, amelyben 2025 júniusától a Mol Nyrt. szerzett többségi tulajdont 50 milliárd forintos „stratégiai befektetéssel”. Mivel az intézmény nem a közérdekű vagyonkezelő alapítványi modellben működik, így az Erasmus-Horizon-probléma nem érinti, de a kekva-egyetemekhez hasonló kihívásokkal küzd: az egyetemi autonómiával, az oktatás és kutatás szabadságával, valamint az intézményi kiszolgáltatottsággal. A MOJ Műegyetemiek az Oktatás Jövőéért csoport szerint az egyetem működésében megjelent a vállalatirányítási logika: a piaci, iparstratégiai és megtérülési szempontok egyre hangsúlyosabban formálják az intézményt. Ez a konstrukció pedig több szempontból is kockázatot jelent az egyetem egészére nézve. A BME vezetése nem reagált megkeresésünkre.
Szegedi Tudományegyetem: Meg kell felelni az EU elvárásainak
A Szegedi Tudományegyetem lapunknak küldött válaszában azt írta: az egyetemek 2021 telén csak azt tudhatták az akkori fenntartó tájékoztatása alapján, hogy rájuk nézve mit jelenthet ez az átalakulás. Az egyetem garanciát kapott a minisztertől arra, hogy nem változik a Szenátus és a Hallgatói Önkormányzat hatásköre, autonómiája.
A később megalakuló Szegedi Tudományegyetemért Alapítvány Kuratóriuma mint fenntartó ezt tiszteletben tartotta, a jogkörök nem változtak, a Szenátus döntését soha nem változtatták meg. Ugyanakkor Lannert Judit szavaira reagálva azt írták:
„Egyértelmű, hogy meg kell felelni az EU elvárásainak, és mivel az egyetem számára az EU-s direktíva igencsak hátrányos volt, üdvözöljük a bejelentést.”
Megkérdeztük azt is, hogy elindult-e valamilyen belső egyeztetés az ügyben. Erre azt írták, hogy nem, de feltehetőleg nem fog fennakadást okozni az egyetem életében a változás. Szerintük meg kellene őrizni a teljesítményelv, a normatív finanszírozás, az 5 éves szerződés jelentett kiszámíthatóságot, valamint a rugalmasabb működést.
A Debreceni Egyetem közössége és vezetése is egyetért abban, hogy az EU által is jelzett hibák kijavításával szükséges a rendszert jobbá tenni, hogy ne „egyes kuratóriumok önkorlátozásán vagy túlterjeszkedésén múljon az egyetem autonómiája” – írta kérdésünkre a Debreceni Egyetem. Az intézmény bízik az alapítványi működési modell további lehetőségében, szerintük a visszatérés az államháztartási törvény hatálya alá, „mintegy 10-15 évvel vetné vissza az egyetem fejlődését”.
Kaptunk választ a Széchenyi István Egyetemtől is. Ők a kekva-rendszer módosítását szükséges iránynak tartják. Kiemelten fontosnak tartják, hogy a magyar egyetemek és az akadémiai szféra visszakapcsolódjon az európai hálózatokba. Illetve azt is, hogy hallgatóik és oktatóik ismét részt vehessenek az európai uniós mobilitási és kutatási programokban.
Ők is hangsúlyozták a vagyonkezelői alapítványi forma pozitívumait: hogy az oktatói, kutatói és tudományos tartalmi autonómia megmaradt, és új lehetőségek nyíltak a kiszámítható, tervezhető gazdálkodás területén.
Arra a kérdésre, hogy szerintük milyen hatással lenne az egyetem és a felsőoktatás jövőjére, ha megszűnne a kekva, azt válaszolták: ez újabb kihívást jelenthetne. „Kérdésessé válna a többéves, kiszámítható gazdálkodás tervezhetősége, valamint lassulhatnának a már elindult ipari és nemzetközi együttműködési projektek.”
Az Óbudai Egyetem szerint egyetértés van abban, hogy a jelenlegi kekva működési modell és jogi szabályozás korrekciója, továbbfejlesztése indokolt. Úgy látják, hogy a struktúraváltás sok lehetőséget teremtett. Kiemelték, hogy a több évre szóló finanszírozási keretrendszer kiszámíthatóbb működési környezetet biztosít. Ezzel szemben az államháztartási működés olyan kötöttségeket jelenthetne, amelyek az intézményi rugalmasságot és a fejlesztési lehetőségeket korlátozhatják.
