Megjelent a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalnak megágyazó törvénytervezet

A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvénytervezetét. Miután Magyar Péter miniszterelnök hétfőn többször is beszélt az NVVH-ról – a tervezet szerint ez lenne a hivatalos rövidítés –, a szervezet alapvető feladatairól nem derül ki sok újdonság a tervezetből.

Az NVVH-nak széles jogkörei lesznek. Az egyik csoportja, a büntetőeljárást megelőző ügycsoport kockázatelemzést fog végezni, így betekinthetnek bankszámlákba, nyilvántartásokba, hivatalos iratokba. Ehhez a rendőrség, az ügyészség és a NAV segítségét is felhasználhatják. A hivatal indíthat majd közvagyonvédelmi és büntetőeljárást is, attól függően, hogy milyen gyanú merül fel.

Az NVVH pontos tájékoztatást kap majd a NAV-tól azokról a cégekről, amelyek éves árbevételének 75 százaléka közbeszerzésekből származik, és vizsgálhatja majd többek között

• a központi költségvetésből gazdálkodó szervezeteket, intézményeket,
• az államháztartásból nyújtott támogatás vagy az államháztartásból bármely célra és bármilyen jogcímen juttatott vagyon felhasználását;
• a helyi önkormányzat, a nemzetiségi önkormányzat és ezek társulása gazdálkodását;
• az állami vagy önkormányzati tulajdonban vagy résztulajdonban volt vagy lévő, továbbá valamennyi köztulajdonban állt vagy álló gazdálkodó szervezet vagyongazdálkodását;
• és az Európai Uniótól részben vagy egészben pénzügyi támogatásban részesülő tervezett, folyamatban lévő vagy korábbi intézkedéseket vagy projekteket.

A vizsgálat során az NVVH jogosult

• a vizsgálat tárgyához kapcsolódó helyiségbe, irattárba, ügyféltérbe, szerverhelyiségbe, raktárba vagy más, nem lakás céljára szolgáló helyiségbe belépni;
• a vizsgálat tárgyához kapcsolódó iratot, nyilvántartást, szerződést, bizonylatot, döntés-előkészítő iratot, elektronikus adatállományt és adathordozót megtekinteni;
• iratról, nyilvántartásról és elektronikus adatállományról másolatot, kivonatot, tanúsítványt vagy elektronikus mentést készíteni;
• az elektronikus rendszerből a vizsgálat tárgyához kapcsolódó adatokat menteni;
• a vizsgálathoz szükséges felvilágosítást kérni, valamint
• a helyszíni vizsgálat megállapításait jegyzőkönyvben rögzíteni.

A vizsgálatról legalább öt nappal korábban értesíteniük kell az érintettet, kivéve, ha az releváns iratok, vagyonelemek megsemmisítésével vagy a vizsgálat meghiúsulásával járhat.

A hivatalnak egy elnöke lesz, akit a tervezet alapján az Országgyűlés hat évre választ, és a ciklusa lejárta után nem pályázhat újra a pozíciójára. Négy elnökhelyettese lesz, mind más-más területekért felelnek majd. Lesz

• közpénzügyi elnökhelyettes,
• nyomozati elnökhelyettes,
• vádemelésért felelős elnökhelyettes,
• valamint fellebbviteli elnökhelyettes.

Az elnök büntetlen előéletű kell, hogy legyen, és jogi, gazdasági, állam-, politika-, közgazdaságtudományi, vagy valamilyen más társadalomtudományi háttérrel kell rendelkeznie, 15 éves szakmai gyakorlattal. Sem elnök, sem elnökhelyettes nem lehet, aki a megválasztását megelőző hat évben országgyűlési-, EP, helyi önkormányzati vagy nemzetiségi képviselő, polgármester vagy főpolgármester volt. Nem lehet a kormány tagja, politikai felsővezető, kormánybiztos, miniszteri vagy miniszterelnöki biztos. Emellett egy párt tagja sem lehet.

Az elnök fizetése a bírói illetményalap hétszerese, az elnökhelyetteseké a bírói illetményalap 5,5-szerese, tehát a jelenlegi állás szerint nagyjából 5 és 4 millió forint. Az elnököt egy miniszteréhez, helyetteseit pedig egy közigazgatási államtitkárral azonos juttatások illetik meg, és az elnök évente 20, helyettesei évente 15 nap pótszabadságra jogosultak. Az elnököt és helyetteseit olyan mentelmi jog illeti meg, mint az országgyűlési képviselőket, és a megválasztásukkor és utána évente vagyonnyilatkozatot tesznek, ugyanazon szabályok alapján, amik a képviselőkre vonatkoznak. Ha ezt megtagadják, elmulasztják, vagy valótlan adatokat bemutatva teszik meg, összeférhetetlenség miatt megszüntethető a megbízatásuk.