Magyar Péter: Sulyok Tamás egy hónap múlva már nem lesz Magyarország köztársasági elnöke

Már közel ezer vélemény érkezett magyar emberektől a társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosításról, mondta a hétfő délutáni sajtótájékoztatóján Magyar Péter a Parlamentben. Sok olyan visszajelzést kaptak, hogy milyen jó, hogy nem milliárdokba kerülő nemzeti konzultációt indított a kormány felesleges kérdésekről, hanem valódi, az ország működését is meghatározó kérdésekről kérik ki az emberek véleményét.

Már érkezett olyan visszajelzés is, hogy ne 12 évben korlátozzák az országgyűlési képviselők mandátumát, hanem 8 évben, mint a korábbi Alaptörvény-módosításban a miniszterelnökét. „Lehet még rajta szigorítani” – jegyezte meg Magyar, és egyértelművé tette, hogy a módosítás a jövőre szólna, azaz a következő választáson nem indulhat el olyan jelölt, aki már 12 évig képviselő volt.

A miniszterelnök arról beszélt, hogy nagyon sok fájdalmas hasonlóság van az olasz maffia és az Orbán-kormány között, például az olasz maffia is uniós forrásokból gazdagodott meg a kilencvenes években. Azt ígérte, hogy kormány mindent megtesz azért, hogy a maffia felszámolása során itthon ne történhessenek olyan tragikus gyilkosságok, mint Olaszországban. Kifogásolta, hogy az ellenzéki képviselők valamiért nem tartották fontosnak, hogy az ország valaha volt legnagyobb közjogi törvénycsomagjáról és Európa legszigorúbb korrupcióellenes hivataláról beszéljenek az Országgyűlésben.

A társadalmi egyeztetés után a jövő héten terjesztik az Országgyűlés elé az Alaptörvény 17. módosítását. Ha a szavazás után Sulyok Tamás nem írja alá a módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal, mondta Magyar. A Fidesz korábban kiiktatta az Alaptörvény tartalmi kontrollját, a köztársasági elnök kizárólag eljárási hibára hivatkozva küldheti meg az Alkotmánybíróságnak az indítványt. Ha Sulyok mégis megtagadja a módosítás kihirdetését, akkor a miniszterelnök szerint „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”. Ezt korábban a köztársasági elnöki intézmény védelmében el akarta kerülni a Tisza Párt, ezért más megoldást választottak az Alaptörvény-módosítási tervezetben.

Ha azonban nem írja alá a törvényt a köztársasági elnök, azaz nem tesz eleget a törvényes kötelezettségének, akkor Magyar ígérete szerint elindítják a megfosztási eljárást vele szemben, és ilyenkor az Alaptörvény szerint már nem gyakorolhatja a jogait. A jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást.

Magyar úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás., és

„Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”.

Azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van, de augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök, ígérte Magyar, és olyan személyt szeretnének javasolni, aki valóban megtestesíti az ellenzék egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni. A mostani Alaptörvény-módosítás csak ideiglenes helyzetet hoz létre, és könnyen lehet, hogy az új, népszavazással megerősített Alaptörvényben már közvetlen államfőválasztásra térnek át.

A kérdező újságírók jelezték, hogy a társadalmi egyeztetésre bocsátott javaslatban nincs szó a legfőbb ügyész, az Állami Számvevőszék, a Gazdasági Versenyhivatal és Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság vezetőjének eltávolításáról, pedig ezeket is ígérte Magyar. Erre azt mondta, hogy

a rendelkezésére álló információk szerint a legfőbb ügyésznek „rövidesen le kell mondania, és arra számítunk, hogy le fog mondani”.

Ha ez nem történik meg, akkor visszatérnek erre a kérdésre. „Összefügghet” – válaszolta később tömören arra a kérdésre, hogy Nagy Bálint Gábor esetleges távozása összefügghet-e az ukrán aranykonvoj ügyével, amelybe Fürcht Pál, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője már belebukott.

A többi közjogi tisztségviselő eltávolítására pedig Magyar ígérete szerint később térnek majd vissza. „Abban maradtunk a frakcióval, hogy először túl leszünk ezen, és utána megvizsgáljuk azokat a szervezeteket.” Azt is mondta, hogy a Kúria és az Országos Bírói Hivatal elnökét sem távolítja el ez a javaslat, hanem odaadja ezt a jogot a bíráknak. Arról pedig nem tehet a kormány szerinte, hogy Polt Péter már betöltötte a 70. életévét, így a tervezett módosítás után távoznia kell az Alkotmánybíróság éléről.

A miniszterelnök biztos benne, hogy a társadalom többsége támogatja a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt, amely többek között a jogalap nélküli gazdagodást is vizsgálni fogja. A hivatal elnökét hat évre választja meg az Országgyűlés nyílt pályáztatás után. A cél, hogy a hivatal mihamarabb el tudjon kezdeni dolgozni, és a legjobb szakembereket szeretnék leigazolni. „Óriási büszkeség lesz ennél a hivatalnál dolgozni” – mondta Magyar, és jelezte: ha szükséges, módosítják a büntető törvénykönyvet a hatékonyabb működés érdekében, és minden költségvetési forrást biztosítanak a hivatalnak.

A Szuverenitásvédelmi Hivatalra idén már 6 milliárd forintot terveztek be. Ez az összeg egy az egyben megy a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalhoz, és Magyar úgy számol, hogy nagyjából évi 10 milliárd forint lesz az új hivatal működése. A Telex kérdésére arról is beszélt, hogy a hivatal elnöke körülbelül annyit fog keresni, mint a miniszterek, és nagyon szűkre szabják az elmozdításának lehetőségeit.

Tisztítótűz-művelet

Magyar Péter a hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy a Tisztítótűz-műveletet indítanak, amely részeként többek között kezdeményezik a köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatásának megszüntetését, és felállítják a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatalt. A tervezett Alaptörvény-módosításban tizenkét évben korlátoznák az országgyűlési képviselői mandátumot; 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak; a bírák pedig nagyobb szerepet kapnának az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában és elszámoltathatóságában.

A már hétfőn társadalmi egyeztetésre bocsátott Alaptörvény-módosítási tervezet elég egyszerűen fogalmaz Sulyok Tamás elmozdításáról: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” A tervezet szerint „a hivatalban levő köztársaság elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ”.