Benyújtotta lemondását a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője

„Dr. Fürcht Pál főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője benyújtotta a lemondását a Legfőbb Ügyészségnek, amelyet a közte és a Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolt” – írja közleményében az ügyészség.

A közlemény szerint a Központi Nyomozó Főügyészség (KNYF) vezetője a június 8-án benyújtott lemondását elsődlegesen az úgynevezett „aranykonvoj”, azaz az ukrán pénzszállítók ügyében közte és a KNYF nyomozásának felügyeletét ellátó Legfőbb Ügyészség illetékes szakfőosztálya közötti szakmai nézetkülönbségekkel indokolta. Az ügyészség szerint Fürcht Pál főügyész vezetői beosztásáról való lemondása egyoldalú nyilatkozat, ami a jogszabály alapján hat hónapon belül lép hatályba. „A főügyész úrnak nyomozás felügyeleti területen egy legfőbb ügyészségi ügyészi álláshely lett felajánlva” – írták.

A HVG azt írja, hogy a büntető igazságszolgáltatás egyik legmagasabb szintű vezetőjének a felügyelete alatt az elmúlt hetekben-hónapokban olyan nyomozások folytak, mint a jegybanki alapítványoknak a Matolcsy családot is érintő ügye, az önkormányzati korrupciós hálózatok felgöngyölítése vagy az ukrán pénzszállítón való rajtaütés vizsgálata.

Az ügyészség emlékeztetett, hogy az ukrán pénzszállítók elfogása kapcsán a Fővárosi Nyomozó Ügyészségen jogellenes fogvatartás bűntette és más bűncselekmények miatt van folyamatban eljárás. Az ügyészség szerint ebben az ügyben „egyes nyomozástaktikai” kérdésekben (bizonyos nyomozati cselekmények és a gyanúsítottként potenciálisan szóba jöhető személyek kihallgatásának sorrendje miatt) szakmai vita alakult ki a KNYF és a szakfőosztály vezetője között.

„A Legfőbb Ügyészség szakfőosztályának szakmai álláspontja szerint egyes magas beosztású érintettek kapcsán már most megfogalmazódott bűncselekmény megalapozott gyanúja, míg a nyomozó ügyészség az eljárási cselekmények más sorrendjét preferálta” – írja az ügyészség. Közölték, hogy a konfliktushelyzet feloldásaként dr. Nagy Gábor Bálint legfőbb ügyész – az illetékes szakfőosztály vezetőjének javaslatára, az elfogultság látszatát is kerülendő, az említett és egy további ügyben – a Legfőbb Ügyészség másik szakmai szervezeti egységét jelölte ki a nyomozás további felügyeletére.

„A legfőbb ügyész többször kinyilvánította és írásos utasításba is adta, hogy a nyomozó ügyészségnek az ügy minden szálát ki kell vizsgálnia, függetlenül attól, hogy kit és mely szervezeteket érint. A kérdéses nyomozásban a közeljövőben érdemi eredményekre lehet számítani” – zárja a közleményt az ügyészség.

A TEK kommandósai március 5-én fogtak el hét ukrán állampolgárt, és lefoglalták a furgonjaikban lévő, több mint 27 milliárd forintnak megfelelő aranyat és valutát. Az ügyészség szerint egy feljelentés nyomán cselekedtek így. Az ukrán pénzszállítók ügyvédje később egy sajtótájékoztatón arról számolt be, hogy tudomásuk szerint a rajtaütésen – a jegyzőkönyvvel szemben – csak a Terrorelhárítási Központ (TEK) kommandósai voltak jelen, a NAV csak később indított eljárást az ügyben.

Az ukránok ügyvédje és a pénz fogadója, az ukrán takarékbank, az Oscsadbank jogásza, illetve a pénzt küldő osztrák Raiffeisen szerint semmi szokatlan nem volt a szállítmányban, amit Ausztriából Ukrajnába akartak eljuttatni a pénzszállítók. Ennek ellenére az Orbán-kormány és propagandája azt kezdte kommunikálni, hogy gond volt a szállítmánnyal, pénzmosás történhetett, és hogy a Tisza Párt finanszírozásához is köze lehet a pénznek – de ezekre a vádakra és sejtetésekre ez idáig semmilyen bizonyítékot nem mutattak be. Március 10-én rendelet is született arról, hogy „a helyszínen nem volt tisztázható az ukrán pénzszállító autókban lefoglalt vagyon jogcíme”.

Volodimir Zelenszkij május elején jelentette be, hogy Ukrajna visszakapta a Magyarországon lefoglalt pénzszállítmányt. „Hálás vagyok Magyarországnak a konstruktív hozzáállásáért és a civilizált lépésért” – mondta az ukrán elnök. Andrij Szibiha ukrán külügyminiszter szerint a pénzszállítmány visszaadása az új kormány konstruktivitását jelzi.

A Telexen írtuk meg először, hogy Orbán Viktor döntött arról, hogy le kell csapni az ukrán „aranykonvojra”, de még a rajtaütés időpontja is a kormányzattól jött. A rajtaütést szakmailag semmi nem indokolta – árulták el a Telexnek az „aranykonvoj” elleni művelet részleteit ismerő források.