Nagy nap ez a mai! Ön mától szabad ember! – mondta Gulyás Gergelynek Magyar, aki a beszéde közben értesült a Fidesz-frakcióvezető lemondásáról

A Tisza frakció soraiban kisebb derültséget okozott, amikor Toroczkai László felemlegette Magyar Péter „ötkertes ügyét”, Magyar pedig valami olyasmit jelzett a kézmozdulataival, hogy a Mi Hazánk elnök „szője nyugodtan tovább a meséjét”. Az ülés elején egyébként elég meleg volt a teremben, több képviselő is a kinyomtatott napirenddel legyezte magát.

Magyar beszéde után először Toroczkai László, a Mi Hazánk elnöke szólalt fel, aki szerint Magyar Péter nem tért ki azokra a pontokra, ami leginkább érdekli az embereket, és továbbra is csak a Fideszről beszélt, pedig véget ért a kampány, és Orbán Viktor jelenleg nincs is az országban.

„Önök nem a jogállamot állítják helyre, hanem lebontják még a maradékát is” – mondta Toroczkai, aki szerint Magyar ugyanazt csinálja, mint ami a Fidesz csinált az elmúlt 16 évben, csak „megspékelve”. Toroczkai szóba hozta, hogy június elején a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség egy ételszállítási-szerződést kötött a Tisza korábbi rendezvényigazgatójának, Zelcsényi Miklósnak az érdekeltségébe tartozó catering-céggel.

Toroczkai arról is beszélt, amikor megkérdezte korábban Magyartól, hogy vizsgálni fogja-e a miniszterelnök által a Diákhitel Központ vezetőjeként kötött szerződéseket a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal, de nem volt kielégítő Magyar Péter válasza. Toroczkai szerint ha itt történtek bűncselekmények, akkor a miniszterelnöknek is felelnie kell, ha pedig nem, akkor nem érti, miről szóltak a Tisza választási szövegei.

A Mi Hazánk elnöke szerint az elszámoltatási eljárásokban kötelezni kellene a megjelenteket, hogy hazugságvizsgáló alkalmazásával legyenek meghallgatva. Úgy gondolja, ezt a lakosság körében mindenki támogatná. A pártelnök arról is beszél, hogy csak magánvádas ügyekben kéne megtartani a mentelmi jogot, közvádas ügyekben mindenkinek fel kellene függeszteni.

Toroczkai elmondta, a 12 éves mandátumkorlátozásról sem beszélt Magyar Péter, pedig emiatt a 43 évig képviselőként dolgozó Deák Ferenc sem politizálhatott volna ilyen sokáig.

Magyarország történetében először lehetőség nyílik arra, hogy olyan alkotmányt írjunk, ami minden magyar emberé – mondta Magyar. Hangsúlyozta, hogy ez nem Alaptörvény, hanem Alkotmány lesz, olyan, amit „tisztelet övez, mert a magyar emberek közös akaratából születik meg”.

Magyar szerint különleges időszakot élünk, egy nemzet tanulja újra, mit jelent a saját kezébe venni a sorsát. Azt mondta, ezt a lehetőséget soha többé ne engedjük ki a kezünkből. „Éljen a szabad és független Magyarország, éljen a haza!” – zárta felszólalását a miniszterelnök.

Magyar azt a kérdést is feltette, vajon mit üzen a vakoknak a Fidesz, amikor egy vak embert azért tesznek gúny tárgyává, mert nem az ő oldalukon áll. „Vajon mit hall meg ebből a szülő, aki egész életében azért küzd, hogy a gyermeket ne sajnálják, ne nézzék le, és ne a fogyatékosságával azonosítsák. Magyar szerint senkinek, így az ellenzék szavazóinak sem kell attól félnie, hogy a politikai véleménye miatt kevésbé tekinti őket embernek az állam.

Magyar a Fidesz szavazóihoz is szólt: nem kell, hogy szeressék a Tiszát, vagy egyetértsenek a párttal, de ígéri nekik, hogy vállalja, a döntéseik minden magyar érdekét fogják szolgálni – így az alaptörvény-módosítás is. ”Visszaadjuk mindazt a magyar embereknek, amit elvettek tőlük. A döntés következményét, az egyenlőséget és a közös állam fölötti közös ellenőrzést". Magyar szerint joggal várják el a magyarok, hogy mindenkit egyenlő méltósággal szolgáljon a magyar állam, így az alaptörvény-módosítás is ezt szolgálja.

Arra azonban szerinte nem ad felhatalmazást a mai alaptörvény-módosítás, hogy minden parlamenti többség kedve szerint eltávolítsa a neki nem tetsző vezetőket, és arra sem, hogy a köztársasági elnöki tisztséget a mindenkori kormány alárendelt hivatalává tegye. „Nem ad felhatalmazás arra, hogy saját emberünket ültessük a régi pártkatonák helyére”. A miniszterelnök úgy gondolja, hogy ez arra ad felhatalmazást, hogy egyszer és világosan lezárjanak egy súlyos és tarthatatlan helyzetet. Magyar szerint ez az Alaptörvény-módosítás lezárja az előző korszakot, és ősztől fontos munka kezdődik: az új magyar alkotmány közös kidolgozása.

Az önök fizetett propagandistája, Ábrahám Róbert a vaksága miatt gúnyolták ki Kátai-Németh Vilmos minisztert – mondta Magyar Péter. Felidézte a tiszás miniszter életútját, hogy harcművészként fekete övet szerzett, önvédelmi kurzusokat szervezett, családot alapított. Magyar azt mondta, egy teljes élet küzdelme áll mögötte, de ebből a fideszesek csak azt fogták fel hogy vak. „Minden fideszes képviselő, minden KDNP-s képviselő tekintse elismerésnek, hogy Kátai-Németh Vilmossal ülhet együtt a parlamentben.”

A miniszterelnök elérzékenyülve köszönte meg Kátai-Németh munkáját. „Köszönjük, köszönjük, köszönjük!” – mondta Magyar, amelyre álló tapssal reagáltak a tiszás képviselők.

Magyar szerint minden el lesz rendezve: minden közpénz és minden elhallgatott ügy, tisztességes eljárásban, bíróságok előtt. „Ez nem fenyegetés, ez a jogállam ígérete. Ugyanis a jogállam az ártatlant védi, a felelőst megnevezi, a jogellenesen elvett vagyon pedig visszaszerzi, ilyen egyszerű ez”. Magyar szerint az alaptörvény módosításáról szóló vita számára is számos komoly és jelentős tanulsággal szolgált. Megköszönte a szakmai szervezeteknek és a magyaroknak a javaslatokat.

Magyar arról is beszélt, hogy arra kéri az ellenzéket, hogy még sok olyan sikeres demonstrációt szervezzenek, mint a múlt csütörtöki demonstráció, mivel „a magyar embereknek szüksége van a derűre az ilyen történelmi időszakokban”. A miniszterelnök a Fidesz-KDNP képviselőinek azt a kérdést is feltette, hogy azt gondolták-e, a választás után maradhat Sulyok a Sándor-palotában, vagy hogy azért váltották le őket, hogy minden maradjon úgy a régiben, ahogy előtte. „Tényleg azt gondolták, hogy a Fidesz kormányozhat, amikor nyer, és tovább uralkodhat a körülbástyázott intézményeiben, amikor veszít?” – kérdezte Magyar. „Hogy majd Orbán Viktor eldönti, mit jelent a magyar emberek akarata?”

Magyar szerint lehet a parlamentben vitatkozni, és tüntetést szervezni, de ez nem nagy bátorság. Arra kérte Gulyást, hogy menjen el vele, és látogassák meg azt a roma polgárt, akik elvesztette a közmunkáját, mert nem a Fidesznek gyűjtött ajánlásokat. Magyar azt is felajánlotta, hogy meglátogassák azt a matematika-tanárt, akinek két évtizedes pályafutása tört kerékbe, amiért polgári engedetlenségből nem tartott meg egy tanórát. „Nézzen az ő szemükbe, és beszélgessen el velük az önkényről.”

Magyar beszéd közben értesült arról, hogy Gulyás Gergely lemondott a frakcióvezetői posztról. Nagy nap ez a mai, frakcióvezető úr! Ön mától szabad ember – üzente neki Magyar.

A magyar nemzet elárulása lenne, ha nem nyúlnának a fideszes Alaptörvényhez – mondta Magyar Péter napirend előtt. Ez az alkotmány ugyanis „a Fidesz-KDNP által felépített magyar Cosa Nostra alapdokumentuma”. Az Orbán-kormányok alatt szerinte mindent egy ember akaratának, politikai túlélésének rendeltek alá. Megint elmondta, hogy Magyarország április 12-én erre a rendszerre mondott nemet, ennek a rendszernek a lebontására kapott a Tisza soha nem látott felhatalmazást.

Felhozta azt is, hogy amikor Polt Péter volt a legfőbb ügyész, nem indult meg a nyomozás az MNB-ből eltűnt százmilliárdok ügyében. Szerinte ez pont ugyanúgy semennyire nem érdekelte Poltot, mint az alkotmány védelme, amivel most, az Alkotmánybíróság elnökeként kéne foglalkoznia.

Magyar Péter szerint amikor az Aranybulla megszületett, az állam ereje abban mutatkozott meg, hogy képes volt korlátot állítani a hatalomnak, és szabályok közé terelni az országot feszítő konfliktusokat. Magyar Péter a Werbőczy-féle Tripartitumról is beszél, ami szerinte megvédte az állami rend folytonosságát a széthúzástól. „Amikor a Pragmatika Sanctio az ország kérdésére válaszolt, az ország a bizonytalanság közepette is törvényes megoldást keresett, mert tudta, hogy az állam jövőjét nem lehet rendezetlenül hagyni” – mondta Magyar.

Amikor megszülettek az áprilisi törvények, Magyar szerint az ország már nem elégedett meg a túléléssel, mert polgári és alkotmányos Magyarországot akartak. Majd a kiegyezés létrejöttekor vissza kellett szerezni az ország cselekvőképességét, és ismét lehetőséget teremteni a nemzet fejlődésére. A kiegyezés szerinte visszaszerezte és megvédte Magyarország alkotmányos cselekvőképességét.

Ezek a törvények pedig egymástól nagyon eltérő körökben születtek, üzenetük mégis világos: a magyar állam minden nagy történelmi próbatétel idején képes volt felismerni, mi fenyegeti az országot, és törvénybe foglalni a maga válaszát, megvédeni közösen Magyarország jövőjét. „Ez a magyar alkotmányos hagyomány lényege.” Magyar szerint amikor veszélybe kerül az ország megmaradása és a szabadság, a törvény feladata megvédeni.

„Tisztelt képviselőtársaim, ez ma is az alkotmányos feladat: megvédeni az országot a külső fenyegetésektől, megvédeni a magyar polgárokat a hatalmi önkénytől, megvédeni a közös vagyont a kifosztástól, megvédeni a választások szabadságát az állami és titkosszolgálati beavatkozásoktól, megvédeni az állam gondjaira bízott gyerekeket a bántalmazóiktól, és megvédeni az állam intézményeit attól, hogy egy választáson megbukott párt a saját hatalmának átmentésére használja őket” – mondta Magyar. Szerinte az Orbán-rendszer 16 éven keresztül ennek ellenkezőjét tette.

„Egyetlen közjogi tisztségviselő sem írhatja felül a demokratikus népakaratot” – üzente Sulyoknak és a fideszeseknek Magyar Péter. Szerinte aki ebben részt vesz, annak később vállalnia kell a felelősséget. „A végső hatalom forrása ugyanis mindig a magyar nép.”

Ha Sulyok nem írja alá a módosítást, a parlament kénytelen lesz elindítani ellene a megfosztási eljárást. Ha ez megtörténik, akkor az Országgyűlés elnöke írja majd alá az Alaptörvény-módosítást.

„A köztársasági elnöki intézmény iránti legmélyebb tisztelettel” kérte Sulyok Tamást, hogy ne oktassa ki a magyar embereket alkotmányosságból, mert minden magyar ember, fideszes és tiszás, szavazó és nem szavazó, idős és fiatal érti, hogy mire vannak a magyar törvények. Szerinte többek között arra, hogy megteremtsék, megőrizzék a szabad Magyarországot, megvédjék a külső támadásoktól.

Performanszra készül a Fidesz-frakció, egységesen fekete ruhába öltözve vonultak be a sajtótájékoztatóra. Gulyás Gergely bejelentette, hogy lemond a frakcióvezetésről.

Minden jel arra mutat, hogy a Fidesz kézi irányításra próbál áttérni a Sándor-palotában Magyar Péter szerint, mivel a választást elveszítette, és most menekülőutat keres. „De az alaptörvény szabálya világos: a köztársasági elnöknek a kézhez vételtől számítva öt napja marad az elfogadott jogszabály aláírására”, és annak tartalmát sem vizsgálhatja a köztársasági elnök.

„A múlt hét közepéig úgy tűnt, hogy Sulyok Tamás ezt maga is érti”, és aláírja a módosítást, amivel tudomásul veszi a saját megbizatásának lezárultát. De Magyar szerint aztán másfajta történetek kezdtek el terjedni: Magyar szerint a Fidesz jogászai előre megírták azt az alkotmánybírósági beadványt, amit később a köztársasági elnöknek saját indítványaként kéne benyújtania a Polt Péter-vezette alkotmánybíróságon.

Magyar arról is beszélt, hogy ha Gulyás jelen lenne az ülésen, megkérdezné, hogy részt vett-e olyan egyeztetésen, aminek célja az alaptörvény élebe lépésének késleltetése. A miniszterelnök azt is megkérdezné, hogy tudja-e arról tájékoztatni a magyar nyilvánosságot Gulyás, hogy visszajön-e még Orbán Magyarországra, miután kiment a foci vb-re az Egyesült Államokba.

Magyar Péter szerint Sulyok Tamás a pozícióját „egyszer sem foglalta el annak érdekében, hogy a magyar emberekért kiálljon”. Mindig a Fidesz érdekeit tartotta szem előtt az alkotmányosság helyett. „Semmi mást nem véd, csak a saját, Fidesztől kapott pozícióját.” A miniszterelnök szerint Sulyoknak haladéktalanul, de legkésőbb öt napon belül alá kell írnia az elmozdításáról szóló Alaptörvény-módosítást. Ugyanakkor Magyar azt mondta, Sulyok Orbán Viktortól kapott utasítást, hogy ezt ne tegye.

„Vajon Sulyok Tamás megkérdezte a magyar kormánytól, hány vezető tudott ezekről a felvételekről, és miért nem távolították el a bántalmazót?” – kérdezte Magyar Péter a Szőlő utcai ügy kapcsán napvilágra került felvételekre reagálva. Magyar szerint Sulyok azzal védekezett, hogy az alkotmányos jogkörei nem adtak lehetősége a gyermekvédelmi rendszer aktív befolyásolására, pedig senki nem közigazgatási intézkedést várt el tőle, csak erkölcsi kiállást és világos mondatokat. „Sajnos Sulyok Tamás a Fideszhez való lojalitást választotta a gyermekek védelme helyett.”

Sulyok 2026 márciusában sem jelent meg, amikor a nyilvánosság megismerte a Direkt36 által feltárt Gundalf-ügy részleteit. „Vajon megkérdezte Sulyok Tamás Rogán Antaltól vagy Orbán Viktortól, hogy kinek is dolgozott a magyar szolgálat?” – tette fel a kérdést magyar. Magyar szerint koholt vádakkal próbáltak meg beleavatkozni a választási küzdelembe.

„Sulyok Tamás nem szólalt meg akkor sem, amikor a napnál világosabbá vált, hogy az állam legtitkosabb és legerősebb szervezeteit a Fidesz egy demokratikus ellenzéki közösség ellen fordította” – tette hozzá Magyar. „Az a szabály, hogy a titkosszolgálat a magyar államot védi, és soha nem válhat a kormányzópárt pribékseregévé.”

A miniszterelnök azt mondta, Sulyok Tamás nem volt ott a parlamentben, amikor korábban Orbán Viktor „eltaposandó kártevőknek” nevezett magyar állampolgárokat. Ahogy akkor sem szólalt fel, amikor a fideszes többségű parlament a Nemzetközi Büntetőbíróságból való kilépéséről szavazott. „Akkor is Orbán Viktort választotta a magyar nemzet helyett” – mondta Magyar.

Fideszes politikust nemcsak az ülésteremben, egyelőre az épület más részein sem lehet látni, Gulyás Gergely is lassan negyedórája késik az 1 órára meghirdetett sajtótájékoztatójáról.

„Ma, amikor a megbízatásáról kellene számot adnia, ugyanazt teszi, amit az elnöksége legfontosabb pillanataiban tett: távol marad és hallgat” – mondta Magyar Péter Sulyok Tamásról, és arról beszélt, hogy az alkotmánybíróság elnökeként 2020-ban a magyar bíróságok függetlenségének alkotmányos garanciáit leépítette. „Egy év alatt Varga Zs. András kedvéért több jogszabályt is módosítottak” – mondta.

Szerinte Sulyok Tamás egyáltalán nem szólalt fel, a „Fideszt választotta a magyar alkotmányosság védelme helyett”, és akkor sem jelent meg, amikor 2025-ben elfogadták a gyülekezési jog korlátozásáról szóló törvényt, ami lehetővé tette rendezvények betiltását, és pénzbírságot helyezett kilátásba az események résztvevőivel szemben.

„Jó újra itt, a hangulat is más, talán még jobb” – mondta a parlamentbe visszatérő Magyar Péter napirend előtt, valószínűleg arra utalva, hogy a Fidesz és a KDNP képviselői nem mentek be az ülésterembe. Magyar azt mondta, úgy tudja, Gulyás Gergely azt javasolta a Fidesz-frakciónak, adják vissza a képviselői mandátumaikat, de a javaslatát leszavazták.

A miniszterelnök szerint jelentős ez a nap, mert arról dönt az Országgyűlés, lezárjuk-e azt a korszakot, amiben a bukott állampárt a saját működési szabályzatává tette az Alaptörvényt. „Meggyőződésem, hogy ezen a napon, ebben a vitában helye lett volna Sulyok Tamás részvételének is” – mondta a miniszterelnök a köztársasági elnökről, akinek az elmozdításáról dönthet ma a parlament. „Ő mégsem jött el” – mondta Magyar.

Ahogy az május óta már megszokott, a parlament hétfői ülése Magyar Péter napirend előtti felszólalásával indul majd. Tabula rasa címmel mond beszédet, ami latinul tiszta lapot jelent. Ezzel minden bizonnyal arra utal, hogy a parlament ma megszavazhatja az Alaptörvény 17. módosítását.

„Milyen árat fizetünk a támogatásért?” – Toroczkai László, a Mi Hazánk frakcióvezetője ezzel a címmel jelentkezett napirend előtti felszólalásra. Se a Fidesz, se a KDNP frakcióvezetői nem jelentkeztek napirend előtti felszólalásra. Panyi Miklós fideszes parlamenti képviselő a 17. Alaptörvény-módosítás általános vitáján azt mondta, a korábbi kormánypártok bojkottálni fogják a módosításról szóló részletes vitát és a szavazást is.

Orbán Viktor korábbi miniszterelnök, a Fidesz elnöke nem sokkal a hétfői parlamenti ülés előtt, a Facebookon jelentette be, hogy Gulyás Gergely egytől sajtótájékoztatót tart. Vagyis Gulyás pont a parlament hétfői ülésének kezdetével egy időben fog beszélni.

Július 9-én Stop önkény címmel tartott tüntetést a Fidesz a budai Várban, a Sándor-palotánál. A tüntetés többek között arról is szólt, hogy a korábbi kormánypárt támogatói tiltakozzanak Sulyok Tamás köztársasági elnök elmozdítása ellen. Felszólalt Áder János korábbi köztársasági elnök is, Orbán Viktor viszont nem vett részt a demonstráción. Mind a rigmusokban, mind a hangulatban a tüntetés az Orbán-kormányok alatti, egyébként nem sok sikert elérő ellenzéki tüntetéseket idézte.

A hétfői ülésen megszavazhatja a tiszás kétharmaddal működő Országgyűlés az Alaptörvény 17. módosítását. Több ponton is átírnák az Alaptörvényt, elmozdítanák Sulyok Tamás köztársasági elnököt, 70 éves korhatárt szabnának az alkotmánybíróknak, hogy megszűnjön Polt Péter megbízatása.

Fontos rendelkezés lenne még a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal felállítása és az is, hogy 12 éves (vagy háromciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.

A miniszterelnök egy hétig nem volt a parlamentben, de a hétfői ülésre visszatért. Sűrű napja van, délelőtt átadta a Mercedes kecskeméti gyárának második gyáregységét.

Múlt héten Törökországban volt, előbb az ankarai NATO-csúcstalálkozón vett részt, aztán a fiaival nyaralt, de válaszolt rengeteg kérdésre a Redditen is.

Elkezdtek megérkezni a Tisza és a Mi Hazánk politikusai a Parlament üléstermébe. A KDNP és a Fidesz képviselői azonban egyelőre nem jelentek meg.