„Uraim, önök mindent rosszul csinálnak” – átadták Európa legnagyobb Mercedes-gyárát Kecskeméten

Tíz évvel az erről szóló tárgyalások megkezdése és négy évvel az építkezés megindítása után július 13-án, hétfőn hivatalosan átadták a Mercedes kecskeméti gyárának második gyáregységét. A bővítéssel az üzem kapacitása kétszeresére nőtt, így ez lett a világon a második legnagyobb, Európában a legnagyobb Mercedes-gyár.

Az üzemben több különböző modellt gyártanak majd, például az A osztályt és a GLB-t. A legfontosabb azonban az elektromos C osztály, ami a Mercedes egyik legnépszerűbb autója, és amit valamennyi átállás után kizárólag itt, Kecskeméten gyártanak majd.

Az eseményen Magyar Péter miniszterelnök, Kapitány István gazdasági miniszter,
Zolnay Judit külgazdasági államtitkár, a Tisza helyi parlamenti képviselői, valamint a Mercedes vezetői vettek részt. Köztük Ola Källenius, a Mercedes globális vezérigazgatója is, akivel Magyar az átadás előtt már kipróbálta az egyik itt gyártott autót. Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester nem volt ott az eseményen.

Az átadó elején az újságírókat és vendégeket a gyár egyik épületének fekete függönyökkel elzárt részére terelték be, így eleinte szinte semmi nem látszott abból, mi vesz körül minket. Csak az átadó után emelkedtek fel a függönyök, és tárult fel előttünk, hogy egy hatalmas gyártócsarnok közepén vagyunk.

Magyar Péter: A magyar munkásokat meg kell becsülni

„Sehr geehrte Damen und Herren” – kezdte beszédét Magyar Péter németül, a jelen lévő hölgyeket és urakat üdvözölve. Ezután rövid ideig még németül folytatta, kiemelve a német és a magyar gazdaság közötti szoros kapcsolatot és a német cégek kiemelt szerepét a magyar gazdaságban.

Magyar ezután egy anekdotával folytatta, amely szerint Barényi Béla magyar mérnök a Mercedesnél lévő állásinterjúját azzal kezdte, hogy „uraim, önök mindent rosszul csinálnak”. Ezután a legenda szerint hosszan magyarázta, mi minden rossz a Mercedes akkori modelljeiben. Barényit ezután azonnal felvették a céghez, és elkezdték megvalósítani az elsősorban utasbiztonságot érintő javaslatait.

Magyar beszédében kiemelte, hogy a Mercedes egymilliárd eurót költött ennek a gyárnak a bővítésére, amellyel annak kapacitása duplájára nő. Ezzel a bővítéssel a kecskeméti lesz a világon a második, Európában pedig az első legnagyobb Mercedes-gyár.

Magyar szerint ez a bővítés bizonyítja, hogy Magyarország képes stratégiai jelentőségű ipari beruházások befogadására. Hazánk készen áll arra, hogy kiszámítható környezetet nyújtson az itt befektető külföldi cégeknek – mondta, hosszan sorolva, hogy ehhez elsősorban versenyképes adórendszerrel, képzett munkaerővel és az innovációt támogató környezettel tudnak hozzájárulni. Hozzátette viszont, hogy ennek van egy másik oldala is: „Az új magyar kormány mindenkitől elvárja a szabályok betartását és a magyar munkaerő megbecsülését.”

„Olyan környezetet fogunk létrehozni, amely mindenkinek megéri” – mondta Magyar. Szerinte a cél, hogy a magyar kis- és középvállalatok fejlődni tudjanak, és ezzel egyre magasabb szintű beszállítói tudjanak lenni az olyan külföldi cégeknek, mint a Mercedes. Magyar szerint a külföldi cégek Magyarországi jelenléte elsősorban azért fontos, hogy a magyarok tanulni tudjanak tőlük, akár szaktudást, akár menedzsmenttudást, akár a kapcsolatok bővítését.

A miniszterelnök szerint elképzelhető, hogy a következő Barényi Béla már ott van a magyar felsőoktatásban, és csak fel kell venni, hogy hatalmas technológiai előrelépéseket tudjon elérni a cégnél. Arra biztatta ezért a Mercedest, hogy minél több magyar fiatalt vegyen fel a gyár most megnyíló második egységébe.

A Mercedes vezetői a rugalmasságot emelték ki

Az eseményen Ola Källenius svéd vezérigazgató megköszönte minden magyarországi partnernek a sikeres együttműködést. Elmondása szerint a mai átadó előzménye, hogy a Mercedes és Magyarország között az első gyár megnyitása óta nagyon komoly bizalom alakult ki. Källenius kitért rá, hogy ez a bizalom Magyar Péterrel is fennáll, aki az átadás előtt már kipróbálta az egyik Kecskeméten gyártott autójukat.

A most átadott gyáregységben elsősorban elektromos C osztályt gyártanak majd, a gyártósorok azonban átállíthatók lesznek hibrid járművek gyártására. Källenius beszédében kiemelte, abban, hogy ennek a fontos és népszerű modellnek a gyártását Magyarországra helyezik, szerepe volt annak, hogy a hozzávalók egy részét – például az akkumulátorokat – szintén itt gyártják. Bár nem mondta ki, korábban megjelent információk szerint a most átadott gyárban elsősorban a kínai központú CATL Debrecenben gyártott akkujait használják majd.

Källenius szerint a világon az elmúlt években egyre hevesebb piaci verseny alakult ki, amelyben a technológiai fejlődés, a gyártási költségek és a flexibilitás egyre inkább számítanak. Szerinte ebben a helyzetben Magyarország nagyon jó gyártási helyszínnek számít, azt ugyanakkor nem tette hozzá, hogy ennek elsősorban az az oka, hogy itt alacsonyabbak a bérek és rugalmasabbak a munkaszabályok, mint Németországban.

Szintén a flexibilitást emelte ki beszédében Michael Schiebe, a globális Mercedes igazgatósági tagja, felhozva, hogy a Magyarországot nagyon jól jellemzi a „fából vaskarika” mondás. Ezt azt takarja, hogy a magyarok sokszor elsőre megoldhatatlannak tűnő problémákat is meg tudnak oldani. Szintén beszélt arról, hogy komolyan veszik a helyi közösség szerepét: együttműködnek a Neumann János Egyetemmel, a saját dolgozóik gyerekeinek pedig külön óvodát működtetnek.

A Mercedes első kecskeméti gyáregységét 2012-ben nyitották meg, és már néhány évvel később elindultak a tárgyalások a cég és a gyár között annak bővítéséről. A bővítést végül 2018-ban jelentették be, de akkor az új gyáregységek építése akkor még nem kezdődött el. A projektet a koronavírus-járvány alatt egy időre parkolópályára helyezték és újratervezték úgy, hogy az új egység belső égésű modellek helyett elektromos és hibrid autókat tudjon gyártani. Az új gyártócsarnokokat 2022 és 2025 között építették fel, a termelés idén indul el.