Magyar Péter a NATO-csúcson: Ukrajna áldozat, Oroszország brutális agresszor

„Ukrajna az áldozat, Oroszország a brutális agresszor” – jelentette ki Magyar Péter az ankarai NATO-csúcstalálkozó második napján. A kormányfő közölte, Magyarország humanitárius segítséget nyújt Ukrajnának továbbra is, katonait nem, így fegyverszállítmányokat sem, ugyanakkor nem kérdés, hogy Ukrajnának minden joga megvan arra, hogy megvédje területi integritását.

A kormányfő kedden röviden beszélt az ukrán elnökkel is a csúcstalálkozó alatt és megállapodtak abban, hogy hamarosan kétoldalú találkozót tartanak.

Egy ilyen találkozó már tervben van azóta, hogy Magyarország és Ukrajna megállapodást kötött a kárpátaljai kisebbség jogainak védelméről, biztosítva a továbbiakban is a magyar nyelvű oktatást és a magyar nemzeti szimbólumok és a magyar nyelv hivatali használatát Kárpátalja magyar közösség által lakott részein.

Ennek helye és időpontja még nem tisztázott – Magyar egy beregszászi találkozót szorgalmazna, ettől az ukrán fél nem zárkózott el.

A kormányfő hasonlóan a többi NATO-tagország vezetőjéhez nyilatkozott a csúcstalálkozó helyszíne előtt a katonai szövetség jövőjéről is. Magyar kijelentette, hogy Magyarország a NATO megbízható szövetségese, amely elkötelezett a katonai szövetség vállalásának teljesítésében, azaz abban, hogy védelmi költségvetését 2035-re a GDP öt százalékára növeli.

Magyart nem, de több kormányfőt kérdeztek a csúcs előtt Donald Trumpról is, miután az Egyesült Államok elnöke korábban többször kritizálta a transzatlanti együttműködést, így a csúcstalálkozót is részben feszült várakozás előzte meg.

Mind a NATO főtitkára, mind a nyilatkozó kormányfők diplomatikusan optimisták voltak az Egyesült Államok és a többi tag kapcsolatát illetően:

Mark Rutte szerint Trump elkötelezett a NATO iránt, mert ez biztosítja a nukleáris biztonságot a transzatlanti térségben és az északi sarkvidéken is. Ugyanakkor elismerte, hogy növelni kell az európai tagországok védelmi kiadásait is, ami Washington részéről érthető követelés, a NATO erejének fenntartásához ez elkerülhetetlen. „Egymilliárd ember él a NATO országaiban. Ez egy védelmi szövetség, amely nem támad, de demokratikus berendezkedését és minden négyzetcentiméterét megvédi, ne játsszanak velünk” – üzente részben Oroszországnak is egy újságírói kérdésre.

Ruttéhez hasonlóan a kanadai miniszterelnök is úgy látta, hogy az Egyesült Államok továbbra is elkötelezett a NATO iránt. Mark Carney megjegyezte, hogy Trump előtt már Barack Obama demokrata kormányzata is elvárta, hogy a tagországok növeljék védelmi költségvetéseiket, Kanada hamarosan ezt 4 százalékra emeli.

A holland kormányfő is kitért az orosz fenyegetésre és közölte, minden tagország a védelmi költségvetése növelésén dolgozik, mert ez a kontinens és az Egyesült Államok, így az egész NATO érdeke. Rob Jetten kijelentette, hogy a védelmi ipar erősítése sem maradhat el és itt is számít az európaiak valamint az amerikaiak együttműködésére.

A dán kormányfőt Grönlandról is kérdezték, miután a világ legnagyobb szigete komoly feszültségforrása lett a NATO-n belüli konfliktusnak azután, hogy Trump lényegében bejelentette igényét a területre, és ezt megismételte a csúcs első napján is.

„Hallottam a tegnapi nyilatkozatát” – közölte Mette Frederiksen, sajnálattal konstatálva az elhangzottakat, hozzátéve, hogy a dán félnek is egyértelmű az álláspontja.

„Grönland nem eladó” – mondta hozzátéve, hogy Dánia – és így a hozzá tartozó, de széles autonómiával rendelkező Grönland – területi integritását, szuverenitását tiszteletben kell tartani.

A dán kormányfő szerint ugyanakkor erősebb NATO-ra van szükség, az ankarai csúcs célja a szövetség újratervezése is, az Egyesült Államokkal közösen. Kitért a kollektív védelmet biztosító ötös cikkely fontosságára is, megjegyezve, hogy ez a szövetség alapvetően lényeges eleme, és felhívta a figyelmet arra, hogy a NATO keleti határain túl Oroszország hibrid háborút folytat.