Magyar szerint az Alaptörvény-módosítás egyszeri felhatalmazást ad egy tarthatatlan helyzet lezárására

Magyar azt a kérdést is feltette, vajon mit üzen a vakoknak a Fidesz, amikor egy vak embert azért tesznek gúny tárgyává, mert nem az ő oldalukon áll. „Vajon mit hall meg ebből a szülő, aki egész életében azért küzd, hogy a gyermekét ne sajnálják, ne nézzék le, és ne a fogyatékosságával azonosítsák?” Magyar szerint senkinek, így az ellenzék szavazóinak sem kell attól félniük, hogy a politikai véleményük miatt kevésbé tekinti őket embernek az állam.

Magyar a Fidesz szavazóihoz is szólt: nem kell, hogy szeressék a Tiszát, vagy egyetértsenek a párttal, de ígéri nekik, hogy vállalja, a döntéseik minden magyar érdekét fogják szolgálni – így az Alaptörvény-módosítás is. „Visszaadjuk mindazt a magyar embereknek, amit elvettek tőlük. A döntés következményét, az egyenlőséget és a közös állam fölötti közös ellenőrzést.” Magyar szerint joggal várják el a magyarok, hogy mindenkit egyenlő méltósággal szolgáljon a magyar állam, így az Alaptörvény-módosítás is ezt szolgálja.

Arra azonban szerinte nem ad felhatalmazást a mai Alaptörvény-módosítás, hogy minden parlamenti többség kedve szerint eltávolítsa a neki nem tetsző vezetőket, és arra sem, hogy a köztársasági elnöki tisztséget a mindenkori kormány alárendelt hivatalává tegye. „Nem ad felhatalmazás arra, hogy saját emberünket ültessük a régi pártkatonák helyére.” A miniszterelnök úgy gondolja, hogy ez arra ad felhatalmazást, hogy egyszer és világosan lezárjanak egy súlyos és tarthatatlan helyzetet. Magyar szerint ez az Alaptörvény-módosítás lezárja az előző korszakot, és ősztől fontos munka kezdődik: az új magyar alkotmány közös kidolgozása.