Sulyok és Polt azonnal távozna, 12 éves időkorlát az országgyűlési képviselőknek – Magyar Péter benyújtotta az Alaptörvény 17. módosítását

A társadalmi egyeztetés után szombat délután benyújtotta a kormány az Alaptörvény 17. módosításáról szóló javaslatát az Országgyűlésnek – közölte Magyar Péter a Facebook-oldalán. A miniszterelnök közölte, hogy „36 évvel a rendszerváltás után először történik meg Magyarországon, hogy egy alkotmánymódosítás nem zárt ajtók mögött születik meg, hanem a magyar emberekkel egyeztetett módon.”

„Megszabadítjuk Magyarországot attól a rendszertől amely évtizedeken keresztül foglyul ejtette az államot, kifosztotta a nemzetet és elfoglalta a köztársasági rendszert” – mondta a kormányfő. Magyar Péter közölte, hogy az Országgyűlésnek ma benyújtásra kerülő minden egyes rendelkezés ugyanazt a célt szolgálja, hogy a magyar államot soha többé nem ejthesse senki foglyul.

Több ponton is átírnák az Alaptörvényt:

• megszüntetnék Sulyok Tamás köztársasági elnök megbízatását.
• 70 éves felső korhatárt vezetnének be az alkotmánybíráknak, amellyel rögtön megszűnne a hetven év feletti Polt Péter és három másik alkotmánybíró megbízatása. Az Alkotmánybíróság elnökét a jövőben ismét az Alkotmánybíróság tagjai választhatják meg maguk közül.
• A bírák a jövőben nagyobb szerepet kaphatnak az Országos Bírósági Hivatal elnökének és a Kúria elnökének kiválasztásában, elszámoltathatóságában és visszahívásában.
• 12 éves (vagy három ciklusos) időkorlátot vezetnének be az országgyűlési képviselőknek.
• Megteremtenék a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal felállításának alkotmányos alapját;
• csökkentenék a kétharmados, azaz sarkalatos törvények körét;
• megszűnne az a korlátozás, amely bizonyos költségvetési és adóügyekben korlátozza az Alkotmánybíróság vizsgálati lehetőségét; valamint
• a vármegyéket visszaneveznék megyékre.
• Szerepel még a Költségvetési Tanács vétójogának eltörlése,
• a közpénz védelmének erősítése,
• az önálló Országgyűlési Őrség megszüntetése,
• egységes rendészeti igazgatás,
• és az Alkotmánybíróság hatásköreinek visszaadása.
  

Magyar Péter a múlt hétfői napirend előtti felszólalásában jelentette be, hogy Tisztítótűz művelet néven átfogó akciót indítanak, és módosítják az Alaptörvényt. A javaslat részleteit először a parlamentnek mutatta be, majd később felkerült a kormány honlapjára a tervezet, amihez öt napig lehetett észrevételeket küldeni. A kormány közlése szerint 23 ezernél is több javaslat érkezett, ezeket a mesterséges intelligencia segítségével összesítették.

A miniszterelnök a csütörtöki sajtótájékoztatóján arról beszélt, hogy a véleményezők 90 százaléka támogatta a kormány javaslatát, a maradék 10 százalék körében pedig megosztottak voltak a további szigorítást vagy erősebb jogállami garanciákat kérők, valamint az ellenzők tábora. Magyar szerint a többség azt kérte, hogy az országgyűlési képviselők mandátuma az eredetileg tervezett 12 helyett 8 évre legyen korlátozva, és ezt a szabályt terjesszék ki más közjogi pozíciókra is.

A javaslat szerint az országgyűlési képviselők választásán nem választható, aki országgyűlési képviselői megbízatást összesen legalább tizenkét évig már betöltött, vagy az, akit legalább három választáson országgyűlési képviselővé megválasztottak. Ez a javaslat szerint nem érinti a jelenlegi országgyűlés tagjait, a következő választástól kezdve lép életbe.

Magyar Péter közölte, hogy „a képviselőség nem hitbizomány, nem nemesi rang, vagy életforma”, és jelezte, hogy a magyar közéletnek jót fog tenni, ha a politikát rákényszerítik arra, hogy „mindig gondoljon a jövőre, váljon természetessé a megújulás, és nem higgye senki azt, hogy pótolhatatlan.”

A miniszterelnök csütörtökön jelentette be azt is, hogy az alkotmánybírák jelenlegi 12 éves megbízatását 6 évre korlátoznák, de az elképzelés szerint újraválaszthatóak lesznek egyszer. „Aki jó és aki megfelel a jogállami elvárásoknak, azt nyilván újra fogja választani az éppen aktuális többség, de ne legyen az, hogy valakiket 12 évre bebetonoz egy hatalom.”

A szombaton benyújtott javaslat végül kilenc évre választanák meg a 15 tagú Alkotmánybíróság tagjait, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával, és az Alkotmánybíróság tagját e tisztségre nem lehet újraválasztani. Az Alkotmánybíróság elnökét az Alkotmánybíróság a tagjai közül választja, három évre, és újraválasztható lesz. A javaslat kimondja, hogy alkotmánybírók nem lehetnek tagjai pártnak, és nem folytathatnak politikai tevékenységet, és megbízatásuk a hetvenedik életévük betöltésével megszűnik.

Az Országos Bírósági Hivatal elnökét a bírák közül hat évre a köztársasági elnök javaslatára az Országgyűlés választja, az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával. A javaslat szerint a köztársasági elnök a bírák által jelölt legfeljebb három személy egyikét javasolja az Országos Bírósági Hivatal elnökének. Megbízatását bírói kezdeményezésre, visszahívással is meg lehet majd szüntetni.

A Kúria elnökét hasonló módon választják, hat évre, és nem választható újra. Magyar Péter szerint „ez világos üzenet, egyrészt nem egy másik hatalmi ág fog dönteni a bírói csúcsvezetők jelöléséről, és fontos az is, hogy többé senki sem állíthat magának évtizedekre közjogi őrhelyeket a magyar államban, ahogy azt Orbán Viktor tette”.

A korábbi tervezethez képest bekerült az Országgyűlés elé terjesztett javaslatba, hogy a vármegyéket négy év után visszanevezik megyékre, a főispánokból pedig ismét kormánymegbízottak lesznek. „Magyarországon a 21. században nem földesurakra, nem főispánokra, nem oligarchákra, hanem egy modern európai államra van szükség” – indokolta a döntést a miniszterelnök. Az előző Országgyűlés 2022-ben vezette be a vármegye és főispán kifejezéseket.

A javaslat szerint a megyére történő visszaállást nem kell kötelezően azonnal végrehajtani, és a vármegye kifejezés „használható mindaddig, amíg az Alaptörvény szerinti megnevezés használatára való áttérés a felelős gazdálkodás elvei szerint meg nem valósítható.” A visszaállást nehezíti, hogy nincsenek már meg a régi megyetáblák.

A Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásával kapcsolatban Magyar Péter üzent az „Orbán rendszer janicsárjainak, akik számára Magyarország közös vagyona egy hadizsákmány volt”. A miniszterelnök közölte, hogy aki „azt hiszik elég gyorsan el tudják rejteni, ki tudják menekíteni, vagy strómanok és céghálók mögé tudják bújtatni mindazt, amit a magyar emberektől elvettek, azoknak innen is üzenem, hogy tévednek. Amit a nemzettől elloptak, azt az állam vissza fogja venni.”

Az Alaptörvény-módosítás legfontosabb pontja, hogy megszüntetik Sulyok Tamás megbízatását. „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik” – áll a javaslatban, amit többek között az Amnesty International Magyarország is bírált. Bár magát a célt nem vitatják, szerintük a kormány megoldása nincs rendben, mert a módosítás „figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges”.

Ha Sulyok Tamás a szavazás után nem írja alá a módosítást, akkor szembemegy az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal, mondta a miniszterelnök a múlt hétfői sajtótájékoztatóján. Ebben az esetben szerinte „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”. Ilyenkor az Alaptörvény szerint már nem gyakorolhatja a jogait, a jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást.

Magyar úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás, és „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”. Azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van, de Magyar ígérete szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök.

A javaslat szerint a hivatalban levő köztársasági elnök megbízatásának megszűnését követően az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra köztársasági elnököt választ.

„A köztársasági elnök egyelőre nem kommentálja a javaslatot. Mindazonáltal ismételten felhívja a figyelmet a jogállamiság elvének tiszteletben tartására és óva int a közhatalom önkényes gyakorlásától, valamint a kétharmados parlamenti többség adta lehetőségek korlátok nélküli érvényesítésétől” – reagált múlt héten Sándor-palota. Sulyok Tamás korábban többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait, az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért. A bizottság háromfős delegációja a héten járt Budapesten, a kormánnyal és a köztársasági elnökkel is tárgyaltak.

A másik vitatott pont a képviselői mandátum korlátozása volt. Mások mellett a TASZ is azt kérte, hogy ezt vegyék ki a mostani Alaptörvény-módosításból. „A kérdés nem igényel sürgős beavatkozást, ezért nem a mostani alaptörvény-módosítás részeként, hanem egy későbbi, alapos alkotmányozási folyamat keretében lenne szabad dönteni róla. Emellett a javaslat a választójog korlátozását jelenti, azonban a módosítás indokolásában lévő célok könnyen lehet, hogy enyhébb eszközökkel is elérhetőek” – írta a jogvédő szervezet.

Magyar ugyanakkor az elmúlt hetekben többször is hangsúlyozta, hogy a mostani módosítás csak átmeneti, és a következő hónapokban egy átfogó alkotmányozási folyamatra készülnek széles körű társadalmi egyeztetéssel, amely végén akár a közvetlen államfőválasztást is bevezethetik. A miniszterelnök közölte, hogy ősztől kezdődik az új magyar alkotmány közös kidolgozása, amiben megírásában mindenki részt vehet. „Alkotmányt, nem Alaptörvény alkotunk” – közölte Magyar Péter.