Jóváhagyták Magyarország csatlakozását az Európai Ügyészséghez
Az Európai Bizottság jóváhagyta, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez – közölte pénteken az uniós testület. A hírt Magyar Péter miniszterelnök is bejelentette Facebookon.
A bizottsági közlemény alapján visszamenőleg
2021 júniusa, az Európai Ügyészség létrehozása óta elkövetett, uniós forrásokat érintő ügyeket vizsgálhat, és vádat emelhet miattuk.
A közlemény szerint Ursula von der Leyen bizottsági elnök úgy nyilatkozott: „a mai nap jó híreket hoz Magyarországnak.
Ez egy üdvözlendő lépés a csalás és a korrupció elleni küzdelemben. A magyaroknak mostantól biztosítékuk van rá, hogy az uniós források az érdekeiket szolgálják. Magyarország: üdv az Európai Ügyészségben.”
Guillaume Mercier bizottsági szóvivő hangsúlyozta: a csatlakozással „Magyarországon lesz egy állandó szerv, amely az EU forrásait védi a pénzügyi bűncselekményektől. A mai döntés egy erősebb Európát és egy erősebb Magyarországot jelent.”
Mi jön most?
A bizottsági közlemény alapján a mai döntés húsz nappal azután lép életbe, hogy kihirdetik az EU hivatalos lapjában.
A magyar hatóságoknak három jelöltet kell megnevezniük, akik közül a tagállami miniszterek Tanácsa jelöli Magyarország képviselőjét az Európai Ügyészségben, róla egy független bizottság fog dönteni egy meghallgatás után. Húsz nappal a tanácsi jelölést követően az európai vádhatóság megkezdheti a munkát Magyarországon.
A magyar hatóságoknak minden szükséges lépést meg kell tenniük, hogy az Európai Ügyészség teljesen működőképes legyen Magyarországon, így biztosítaniuk kell a megfelelő anyagi és emberi erőforrásokat.
Az Euronews kérdésére Mercier felhívta rá a figyelmet, hogy a magyar törvényhozásnak is lehet még dolga, hogy a nemzeti jogszabályokat összhangba hozza az Európai Ügyészséget létrehozó uniós rendelettel. Megerősítette, hogy a 2021. júniusi visszamenőlegességet a kormány kérte.
Magyar korábban úgy saccolta, jövőre kezdhet dolgozni az Európai Ügyészség Magyarországon
Magyar Péter május végén személyesen adta be a kérelmet Ursula von der Leyennek. Ekkor állapodtak meg arról is, hogyan tudnak 16,4 milliárd euró befagyasztott forrást felszabadítani, de a feltételeknek hivatalosan nem része a csatlakozás az uniós vádhatósághoz.
Magyar Péter a csatlakozási kérelem beadása után közvetlenül úgy látta, hogy az Európai Ügyészség már 2027 elején megkezdheti a működését Magyarországon. Laura Codruța Kövesi európai főügyész májusban arról beszélt, hogy magyarországi jelenlét esetén önálló irodát nyitnának, élén egy európai ügyésszel, aki a magyar és az uniós politikától is független. A tényleges nyomozásokat a meghatározott feltételek alapján kiválasztott Magyarországon aktív ügyészek végeznék a magyar jog alapján, együttműködve a hazai rendőrséggel és hatóságokkal.
Már minden EU-tag benne lesz, amelynek nincs igazságügyi kivétele
Az előző magyar kormány – kétharmados többséggel a háta mögött – részben a szuverenitásra és az alkotmányos berendezkedésre, részben az eddigi kimaradókra mutogatott, miközben lassan szinte már csak az igazságügy alól általános kivételt kapott Dánia nem része a szervezetnek. Magyarország a 27 tagállamból a 25. csatlakozó. (A másik kimaradó, a hasonló igazságügyi kivételt kapott Írország belügyminisztere, Jim O'Callaghan épp néhány napja erősítette meg, hogy várhatóan 2027-re végeznek a jogszabállyal, amellyel részt vehetnek az Európai Ügyészségben.)
Az Európai Ügyészséget a tagállamok kisebb csoportjára szabott megerősített együttműködéssel hozták létre, amelynél választható és nem kötelező a részvétel. A pénteki bizottsági közlemény felhívta rá a figyelmet, hogy ha egy ilyen jogszabályba minden uniós ország beszáll, már a közös jog része lesz. Mivel már csak a két igazságügyi kivételt kapott ország nincs benne, az Európai Ügyészséget létrehozó jogszabállyal is ez a helyzet.
