Az Országgyűlés hétfő este megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását, amely megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök, Sulyok Tamás megbízatását. A módosítás azonban csak akkor lép hatályba, ha a köztársasági elnök aláírja azt, és a Magyar Közlönyben kihirdetik. Magyar Péter már a hétvégén felszólította a köztársasági elnököt, hogy a szavazás után írja alá a törvényt, mert ha nem teszi meg, akkor megindítják ellene a megfosztási eljárást.
Sulyok az elmúlt hetekben többször, több fórumon is kritizálta az elmozdítását célzó kezdeményezést, szerinte a javaslat „számos elemében sérti a jogállamiság, a demokrácia és a hatalommegosztás elvét”. A hétfő esti szavazás után öt napja van az Országgyűlés elnökének, Forsthoffer Ágnesnek, hogy aláírja, és elküldje a köztársasági elnöknek a módosítást.
„A köztársasági elnök jogköreit és lehetőségeit az Alaptörvény szabályozza, az államfő – ahogy eddig is – ennek megfelelően jár el” – válaszolta a Sándor-palota hétfő este arra a kérdésünkre, hogy Sulyok Tamás aláírja-e a módosítást, vagy milyen lépést tesz.
Több forgatókönyv is elképzelhető, de Sulyok egyikkel se jár túl jól:
1. Öt napon belül aláírja a módosítást, de egy közleményben jelzi, hogy nem ért vele egyet. A kihirdetést követő napon hatályba lép a módosítás, és megszűnik a mandátuma.
2. Nem írja alá, de tiltakozásképp lemond magától. Ennek a forgatókönyvnek ugyanakkor ellentmond, hogy Sulyok nemrég úgy fogalmazott egy interjúban, hogy nincs oka a lemondásra, és szerinte a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolítására. A Fidesz nevében pedig Havasi Bertalan szólította fel a múlt csütörtöki tüntetésen, hogy ne mondjon le.
3. Nem írja alá, és elküldi az Alkotmánybíróságnak. Ezt ugyan megteheti, de az Alkotmánybíróság csak azt vizsgálhatja, hogy sérültek-e az Alaptörvény-módosítás eljárási feltételei (pl. kétharmad szavazott-e róla), a tartalmi kontrollt pont a fideszes képviselők szüntették meg 2013-ban.
Magyar Péter szerint erre készül Sulyok Tamás a Fidesz kézi irányításával. A miniszterelnök arról írt Facebook-oldalán, hogy múlt hét közepén a Fidesz megtiltotta a köztársasági elnöknek az aláírást, és Gulyás Gergely vezetésével előre legyártották az alkotmánybírósági beadványt, amit Sulyok a kihirdetés előtt benyújthat. Magyar szerint a cél az, hogy ellehetetlenítsék a módosítás hatályba lépését és „így az orbáni maffia letörését”.
„Legyen mindenki számára teljesen világos, aki ebben a sötét, alkotmányellenes akcióban részt vesz, és ezzel megakadályozná a demokratikus népakarat érvényesülését, hogy ezért később vállalnia kell a felelősséget”
– üzente a miniszterelnök, majd a napirend előtti felszólalásában ismét felszólította Sulyokot, hogy írja alá a módosítást.
„A miniszterelnök kipihenten sem képes igazat mondani” – reagált Gulyás Gergely, és Facebook-bejegyzésében Magyar Péter valamennyi állítását valótlannak nevezte. „Miközben ma a Tisza az elmúlt 36 év leggyalázatosabb parlamenti döntésére készül, a miniszterelnök minden alapot nélkülöző vádakat fogalmaz meg azokkal szemben, akiket éppen közjogi eszközökkel akar kiiktatni a demokratikus versenyből.”
A Fidesz kommunikációs igazgatója, Havasi Bertalan egy hosszú mondattal reagált a Telexnek a miniszterelnök posztjára. „Ha már Magyar Péter alkotmányos válsághelyzetet idézett elő, az önkényuralom útját választotta, amely nem tűri a kritikát, és nem tűri a kontrollt maga felett, olyan eszközöket akar a kezébe, amivel bárkinek az állását kinézhetik és bárkinek a vállalkozását elvehetik, akkor Magyar Péter most már próbáljon meg uralkodni magán, és szépen, türelmesen várja ki, hogy mi fog ezután történni!”
Sulyok a hétfői közleményében méltatlannak nevezte és visszautasította Magyar valótlan állításait. „A hamis tartalmú tényközlés nyilvánvaló célja a közvélemény manipulálása, valamint nyomásgyakorlás a köztársasági elnök autonóm döntését illetően az alaptörvény-módosítással szembeni alkotmánybírósági normakontroll kezdeményezés tárgyában” – írta a köztársasági elnök, és felhívta a figyelmet, hogy
„hamis manipulációval, fenyegetéssel, vagy bármilyen eszközzel a köztársasági elnök hatáskörébe történő beavatkozási kísérlet a végrehajtó hatalom képviselői részéről kirívóan sérti az alkotmányos rendet”.
Az Alaptörvény szerint az Alkotmánybíróság „soron kívül, de legkésőbb harminc napon belül” határoz a köztársasági elnök indítványáról. Ha azt állapítják meg, hogy a módosítás nem felelt meg az eljárási követelményeknek, akkor visszaküldik az Országgyűlésnek. Az Alaptörvény-módosítás kihirdetését követő harminc napon belül a kormány, az országgyűlési képviselők negyede, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa is kezdeményezheti az Alkotmánybíróság vizsgálatát. Ez azonban szintén „csak a megalkotására és kihirdetésére vonatkozó, az Alaptörvényben foglalt eljárási” követelményekre terjedhet ki.
Sulyok már előre megpróbálta elgáncsolni az Alaptörvény-módosítást, és június 11-én az Alkotmánybírósághoz fordult a tervezett módosítás miatt. Beadványában arról írt, hogy a tiszás parlamenti többség olyan alkotmánymódosításokkal próbálkozhat a jövőben, amik „általános jellegű szabályozás helyett egyedi helyzetek rendezésére irányulnak”, és szerinte tisztázni kell, hogy az ilyen, „egyedi helyzetek rendezését” célzó alkotmánymódosítások valóban alkotmánymódosításnak minősülnek-e. Ha ugyanis nem számítanak alkotmánymódosításnak, akkor az ő értelmezése szerint az Alkotmánybíróság tartalmilag is felülvizsgálhatná ezeket. Ebben az esetben szélesebb jogkörei lennének az Alkotmánybíróságnak, és visszadobhatnák a módosítást az Országgyűlésnek.
A beadvány komoly feszültséget okozott az Alkotmánybíróságon belül, és hét alkotmánybíró kizáratta magát az ügyből, ezzel pedig ellehetetlenült az ülés összehívása. Polt Péter ezért levette a napirendről a beadvány tárgyalását, és itt elbukott a köztársasági elnök próbálkozása.
Sulyok akár beadhatja szó szerint ugyanazt a beadványt, és nagy kérdés, hogy most, a szavazás után mit reagálnak az alkotmánybírák. Mikor veszi egyáltalán napirendre Polt Péter, és határozatképes lesz-e a testület, vagy ugyanúgy kizáratja magát több alkotmánybíró? Ha helyt adnak a beadványnak, akkor még messze nem zárul le a köztársasági elnök elmozdítását célzó jogászkodás. Ezzel könnyen megdőlhetne Magyar terve, hogy már augusztus 20-ára új köztársasági elnöke legyen az országnak.
4. Magyar Péter épp ezért igyekezett egyértelművé tenni, hogy a köztársasági elnök legfeljebb az időt tudja húzni, mert ha öt napon belül nem írja alá a módosítást, akkor megfosztási eljárást indítanak vele szemben.
Az Alaptörvény szerint a megfosztási eljárást az országgyűlési képviselők ötöde kezdeményezheti, ha úgy ítélik meg, hogy a köztársasági elnök nem tartja be az Alaptörvényt, a tisztsége gyakorlásával összefüggésben valamely törvényt szándékosan megsért, vagy szándékos bűncselekményt követ el. A megfosztási eljárás megindításához már az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatára van szükség, de a végső szó az Alkotmánybíróságé. Ők foszthatják meg a köztársasági elnököt a tisztségétől, ha úgy ítélik meg, hogy valóban megsértette az Alaptörvény rendelkezéseit.
Magyarék úgy számolnak, hogy ezt meg se kell várniuk, ugyanis a megfosztási eljárás elindításától kezdve a köztársasági elnök nem gyakorolhatja a jogait. A jogköreit ilyenkor ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást, amit ő maga is megszavazott.
Ha a Tisza Párt megvárja az öt napot, akkor várhatóan a hétvégén benyújtják a megfosztási kezdeményezést, és hétfőn már szavaz is róla az Országgyűlés.
Ha a házelnök még aznap aláírja a törvényt és kihirdetik a Magyar Közlönyben, akkor keddtől már nem Sulyok Tamás Magyarország köztársasági elnöke.
Magyar azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van. A köztársasági elnököt az Országgyűlés kétharmados többsége választja titkos szavazással. A most elfogadott Alaptörvény-módosítás alapján az új köztársasági elnök mandátuma az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tart. A miniszterelnök azt mondta: olyan személyt szeretnének javasolni, aki valóban megtestesíti a nemzet egységét, és akit az ellenzéki képviselők is meg tudnak szavazni. Konkrét nevet ugyanakkor még nem említett.
Cikkünk frissült a Sándor-palota válaszával.
