Sulyok Tamás szerint nincs összhangban a jogállamisággal az ő eltávolítását célzó Alaptörvény-módosítás

Semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni az Alaptörvény tizenhetedik módosításáról szóló javaslatot – mondta Sulyok Tamás a Do Rzeczy lengyel hetilap honlapján vasárnap megjelent interjúban az MTI összefoglalója szerint.

Sulyok arról beszélt, hogy Magyarországon az elnök jogállását az alaptörvény határozza meg.

„Nincs okom a lemondásra, és a miniszterelnök eddig nem talált közjogi indokot az eltávolításomra.”

Az Országgyűlésnek szombat délután benyújtott Alaptörvény-módosítási javaslatban „csupán egy mondattal »intézi el« a hivatalból való eltávolítás kérdését”, és mivel a szöveg a „jelenlegi köztársasági elnökre”, nem pedig általában az elnöki tisztségre vonatkozik, nem értelmezhető Sulyok szerint ez másként, mint „egy konkrét személyre szabott jogszabályként, amit semmiképpen sem lehet a jogállamisággal összhangban lévő megoldásnak nevezni”.

A javaslat meglehetősen egyszerűen fogalmaz: „Az Alaptörvény tizenhetedik módosításának hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik.” Ezt többek között az Amnesty International Magyarország is bírálta. Bár magát a célt nem vitatják, szerintük a kormány megoldása nincs rendben, mert a módosítás „figyelmen kívül hagyja, hogy Sulyok Tamásnak is joga van a tisztességes eljáráshoz, és az elmozdítása csak megfelelő törvényi garanciák mellett lehetséges”.

Sulyok korábban többször, több fórumon is kifejezte az alkotmányos aggályait, az Alkotmánybírósághoz, valamint az Európa Tanács alkotmányjogi tanácsadó testületéhez, a Velencei Bizottsághoz fordult segítségért. A bizottság háromfős delegációja a héten járt Budapesten, a kormánnyal és a köztársasági elnökkel is tárgyaltak.

Magyar Péter arról beszélt múlt héten, hogy Sulyok Tamás szembemegy az Alaptörvénnyel és a jogszabályokkal, ha a szavazás után nem írja alá a módosítást. Ebben az esetben a miniszterelnök szerint „okkal és alappal megindítható ellene a megfosztási eljárás”. Ilyenkor az Alaptörvény szerint már nem gyakorolhatja a jogait, a jogköreit ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át, Forsthoffer Ágnes pedig nyilván aláírja az elfogadott módosítást.

Magyar úgy számol, hogy nagyjából egy hónap múlva léphet hatályba a módosítás, és „Sulyok Tamás július 20-a körül már bizonyosan nem lesz Magyarország köztársasági elnöke”. Azt ígérte, hogy utána igyekeznek hamar egy új köztársasági elnököt választani. Erre az Alaptörvény szerint harminc napjuk van, de Magyar ígérete szerint augusztus 20-a előtt már biztosan lesz új köztársasági elnök.

A javaslat szerint az új köztársasági elnököt az Országgyűlés az új Alkotmány hatálybalépéséig, de legfeljebb öt évig tartó időtartamra választja majd meg.