A kormány június végéig meghosszabbította a kötelező akciózást
2023. november 22. – 18:19
A kormány 2024. június végéig meghosszabbítja a kötelező akciózást – közölte a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) szerdán. Az intézkedést az infláció további visszaszorításával indokolták.
A minisztérium közleménye szerint kormány mindent megtesz a gazdasági növekedés helyreállítása érdekében. „A szankciók és a multik árspekulációja az egekbe lökte az inflációt, és olyan mértéket ért el, amely túlmutatott a jegybank eszköztárán. A családok, a munkahelyek és a gazdaság megvédése érdekében a kormány átvette a jegybanktól az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét” – írta a GFM.
Kiemelték, hogy a kormány 2023. június 1-től bevezette a kötelező akciózást, majd annak mértékét augusztustól 15 százalékra emelte, és bővítette a kötelező akciózásra kijelölt termékek körét is. A kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében legalább 15 százalékra emelkedett, a kötelező akciózási szabályok továbbra is kiterjednek a korábbi 8 árstopos termékfajtára is úgy, hogy heti rendszerességgel legalább 2 termékfajtában kell valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kínálni.
„Az infláció további visszaszorítása érdekében a kormány arról döntött, hogy a kötelező akciózást 2024. június végéig meghosszabbítja.”
– áll a minisztérium közleményében.
A kormány várakozása szerint ez az intézkedés hozzájárul, hogy „a szankciós élelmiszer-infláció” tovább csökkenjen, ezzel is segítve a fizetések vásárlóerejének megőrzését és a fogyasztás bővülését. A GFM szerint a növekvő kereslet, az emelkedő reálbérek hozzájárulhatnak a gazdasági növekedés helyreállításához.
A GFM a közlemény végén odaszúrt egyet a jegybanknak. Azt írták, hogy a magas, inflációt meghaladó jegybanki kamat jelentősen akadályozza a gazdasági növekedés helyreállítását. „A magas kamatok egyrészt visszatartják a lakosságot a fogyasztástól, másrészt visszatartják a vállalkozókat, hogy beruházzanak és fejlesszenek, mindez pedig súlyosan roncsolja a versenyképességet és a teljesítményt is” – írta a Gazdaságfejlesztési Minisztérium.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa 75 bázisponttal, 11,50 százalékra csökkentette az alapkamatot a keddi kamatdöntő ülésén, és a kamatfolyosó két szélét is ugyanilyen mértékben mérsékelte.
Az MNB 2021-ben kezdte el emelni az alapkamatot, ami tavaly elérte a 13 százalékot. Az emelésre azért volt szükség, mert Magyarországon brutálisan magas volt az infláció, miközben a forint nagy mértékben veszített az értékéből az euróhoz és a dollárhoz képest. (Aki már elfelejtette: tavaly egy ponton 434 forintba került egy euró).
Mostanra viszont javult a gazdasági helyzet: októberben már csak 9,9 százalék volt az éves alapon számolt infláció mértéke, és az euró árfolyama is 380 forint körül stabilizálódott. Ráadásul egy körülbelül egy évig tartó recesszió után idén harmadik negyedévben megint minimálisan nőtt a gazdaság teljesítménye, jövőre pedig érdemleges növekedés várható.
