Benyújtották a jegybanktörvény módosítását, hogy az MNB veszteségeit ne kelljen a költségvetésből kifizetni

Benyújtotta a kormány a jegybanktörvény módosításáról szóló törvényjavaslatot.

Még júliusban írtunk arról, hogy január elsejei hatállyal módosítaná a kormány a nemzeti bankról szóló törvényt, hogy annak a veszteségeit ne kelljen a költségvetésből fedezni.

A jegybank tavaly 402 milliárd, idén az első félévben 999 milliárd forint veszteséget könyvelt el, az év egészére pedig 2000 milliárd forint körüli mínuszt várnak.

A módosítás lényege, hogy a jegybank veszteségét – nemzetközi példák alapján – nem az adóbevételekből kell majd pótolni, hanem a jegybank középtávon várható nyereségéből. Szeptember elején az Európai Központi Bank is elfogadta a kormány javaslatát a magyar jegybanktörvény módosítására.

A módosításra azért van szükség, hogy a magyar gazdaságot ne bénítsa meg a több ezermilliárd forintos MNB-veszteség, amit a jelenlegi szabályok szerint ha korábban nem is, de öt évre elosztva vissza kellene pótolnia a büdzsének. A kormány indoklása szerint az MNB tőkepótlására vonatkozó „merev szabály helyett indokolt egy, a gazdaságpolitikai szempontból rugalmasabb szabály felállítása”. A kormány szerint az új szabályozás „flexibilis megközelítést tesz lehetővé, és egyúttal hatékonyabb is azáltal, hogy nem a tőkepótlás konkrét módját, hanem az Európai Központi Bank által meghatározott kívánt állapot elérését tűzi ki célul”.

A jövőben a kormánytól független Költségvetési Tanács szerepe is jelentősebbé válik a költségvetés kialakítása során. A Költségvetési Tanács a központi költségvetésről szóló törvény tervezete kapcsán nyomon követné az MNB saját tőkéjének megfelelő szintjét, és így a feltőkésítési szabályozásnak való megfelelést is.

A Költségvetési Tanács december 8-ig nyilvánít véleményt arról, hogy az MNB megfelelő tőkeellátottsága érdekében szükséges-e 2024-ben a központi költségvetés terhére térítést nyújtani.

A Költségvetési Tanács véleményezési jogkörével biztosítaná azt is, hogy a központi költségvetés eleget tegyen az uniós kötelezettségeknek. A testület véleményezési feladatának kiterjesztése a kormány indoklása szerint egybecseng az uniós tendenciával.

Amennyiben az MNB saját tőkéje hosszabb ideig a jegyzett tőke szintje alatt van, vagy akár negatív, a központi költségvetés terhére közvetlenül az eredménytartalék javára történő térítéssel biztosítani kell, hogy elfogadható időn belül legalább a jegyzett tőke mértékének megfelelő mértékű saját tőke álljon az MNB rendelkezésére.

„Ezt a veszteséget el fogják határolni, látható, hogy egy jogszabály-módosítás fog bekövetkezni, és öt évre szét fogják teríteni. Nagyon remélem, hogy az öt év alatt egyetlen haváriahelyzet sem lesz, amikor megint csak veszteséget kell kezelni” – nyilatkozta a jogszabály-módosítás kapcsán Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A Pénzügyminisztérium kedd reggel közölte, hogy 3,9 százalékról 5,2 százalékra nő az éves államháztartási hiánycél GDP-arányosan. Mivel az eredeti tervben 3400 milliárd forintos hiánycél szerepelt, ebből az következik, hogy nagyjából 1100 milliárd forinttal lehet nagyobb a hiány idén, mint ahogyan azt korábban tervezték. Június végén már közel 2900 milliárd forint volt a költségvetési hiány, ami az éves hiánycél 85 százaléka.

A Pénzügyminisztérium szerint „a nemzetközi helyzet rendkívüli terhet ró” a magyar költségvetésre, a rezsivédelem magas költségein túl megnövekedett kiadást jelent, hogy a magyar honvédelmi kiadások már az idei évben is elérik a GDP 2 százalékát.

Orbán Viktor miniszterelnök múlt héten, az Országgyűlés ülésén úgy fogalmazott, hogy a kormány átvette az infláció elleni küzdelem feladatát és felelősségét, miután az energiaárak és a brüsszeli szankciók olyan mértékűvé emelték azt, hogy a jegybank már nem tud megbirkózni vele. A Matolcsy–Orbán-konfliktus régre nyúlik vissza – az előzményeket és a várható következményeket ebben a cikkben foglaltuk össze.