A német Werner Herzog egész élete tele van jó sztorikkal, bár a kérdés mindig az, hogy mi a teljesen igaz az angolul egyedi akcentussal beszélő filmrendező mendemondáiból. Első emléke kétévesen az volt, hogy a szövetségesek bombázzák Németországot a második világháború utolsó évében, az anyja pedig egy plédbe csavarva menekül vele. Gyerekkorában a testvére leszúrta. Fiatalként rodeós bohócként dolgozott. Amikor egy barátja és mentora, Lotte Eisner, Párizsban kórházba került, Herzog elindult gyalog Münchenből a francia fővárosba. Életének egy adott pontján ki akarta ásni a hírhedt sorozatgyilkos, Ed Gein anyjának a sírját.
Egyszer megfőzte és megette a cipőjét, amikor elvesztett egy fogadást. Egyik leghíresebb filmje a Fitzcarraldo, ami egy európai üzletemberről szól, aki operát akart építeni a perui dzsungelben, ezért többek között átcígölt a helyiekkel egy gőzhajót az őserdőn keresztül, miközben annyira elmérgesedett az egész stáb viszonya a főszereplő Klaus Kinskivel, hogy a hajócígölő helyiek kérdés nélkül megölték volna. Készített filmet a Kaspar Hauserből, forgatott Nosferatu-adaptációt, drogos zsarufilmet Nicolas Cage-dzsel, a legkülönfélébb témákról és alanyokról készített dokumentumfilmeket. Valószínűleg egyik sem volt olyan bizarr, mint az a tény, hogy szerepelt a Mandalorian első évadában.
Természetesen két bekezdés nem elég arra, hogy Werner Herzog életét összefoglaljuk – erre ott van a két éve megjelent önéletrajzi regénye, aminek magyarra fordítva nagyjából az a címe, hogy Mindenki magáért, és Isten mindenki ellen. Úgyhogy a rendező elég kalandos életéből inkább egy pillanatot emelnék ki, amit érdemes a munkássága ismerete nélkül is megnézni: amikor egy interjú közben lőtt sebet kap.
Herzog 2007-ben fejezte be A grizzlyember című filmjét Timothy Treadwellről, a grizzlyk között élő férfiról, akit a barátainak hitt medvék öltek meg. A BBC stábja pedig meglátogatta őt Los Angelesben, akkori lakhelyén, hogy beszélgessenek vele erről. A stáb keresett egy külső helyszínt a beszélgetés egy részéhez, ahonnan rá lehetett látni Los Angeles jelentős részére, hogy legyen innen is inzertjük. A csacsogás közben viszont Mark Kermode riporter és alanya egy apró süvítést és egy tompa becsapódást hallott. „Mi volt ez?” – tette fel a kérdést Herzog.
Az „ez” egy légpuskából kilőtt golyó volt, ami a hasán találta el a rendezőt. Kermode szerint valaki elkezdett lövöldözni rájuk, mert olyan helyen forgattak, ahol nem látták őket szívesen. A stáb és Herzog kocsiba ültek, a rendező pedig váltig állította, hogy kutya baja, és kérte, hogy ne keressék meg a lövöldözőt, egyszerűen csak menjenek el az otthonába.
Kermode és Herzog biztonságosabb helyen folytatták a beszélgetést, ami még egy ideig a lövés körül forgott: a rendező már nyugodt körülmények között elmondta, hogy hallotta a lövést, és egy kicsit fáj is neki ott, ahol eltalálták. De nem kell aggódni, „nem egy jelentős lövedék” találta el. Amikor szóba került a seb, Herzog kigombolta és letolta a nadrágját, és megmutatta a BBC kameráinak a vérző sebét a hasán. Tényleg eltalálták, de csak ismételni tudta magát: nem volt jelentős lövedék, és különben is, egyáltalán nem lepte meg, hogy rálőttek.
A lövés és az utána készült beszélgetés rövidített változata megtekinthető a BBC YouTube-csatornáján:
Ha valaki pedig a teljes BBC-riportra kíváncsi – aminek az elején és a végén van szó a lövésről –, azt itt tudja megnézni a csatorna honlapján.
