Nem lesz sok adóváltozás jövőre, de a benzin ára emelkedik, és ez másra is hatással lesz

Kedden benyújtotta a kormány a 2024-es adócsomagot, amit eredeti, több mint 150 oldalas formájában itt lehet elolvasni. Kardinális változtatások nincsenek benne. Az alapvető adótípusok megmaradnak, és a mértékük sem változik.

Ami nem változik

Változatlan marad a személyi-jövedelemadó mértéke, a családi adókedvezmények rendszere, valamint a négygyermekesek, a 30 év alatti anyák és a 25 éven aluliak adómentessége.

Az áfa mértéke is marad 27 százalék, illetve a néhány alapvető élelmiszerre vonatkozó, ennél jóval kedvezményesebb áfakulcs is ugyanakkora lesz. A Fidesz gazdaságpolitikájának egyik alapja, hogy kevésbé a jövedelmeket, mint inkább a fogyasztást adóztatja. Ez sokszor kiváltja a szociális szempontokra érzékenyek kritikáját (miért fizet ugyanolyan mértékű jövedelemadót egy ultragazdag ember, mint egy minimálbéres?), de fifikás politikai lépés olyan szempontból, hogy a magas áfáért (és az inflációért), a boltokban lévő magas árakért nagyon sok ember a kormányt egyáltalán nem teszi felelőssé, és inkább az áruházláncok vélt gonoszságával magyarázza a méltatlan árakat.

De vissza a jövő évi adóváltozásokhoz! Szintén változatlan marad az adóparadicsomi mértékű, 9 százalékos társasági adó is.

Ami könnyítést hoz a köztartozásoknál

Eddig a családtámogatásokat csak akkor lehetett igénybe venni, ha az igénylőnek nem volt köztartozása. Hogy elkerüljék az olyan kellemetlenségeket, amikor valaki azért nem kaphatott meg egy több milliós támogatást, mert akár valami adminisztrációs baki miatt volt pár forint tartozása, ezért egy kicsit nagyobb mozgástér lesz ebben a jövő évtől.

A 30 000 forint alatti köztartozás és az 5000 forintnál kisebb adótartozás nem lesz akadálya a támogatásnak. A céges adózásban pedig a 100 000 forint alatti végrehajtásról szóló megkereséseket nem fogja figyelembe venni az adóhivatal a megbízható adózóknál.

Ami fájni fog

Sajnos emelkedik viszont az üzemanyagok jövedéki adója. A kormány szerint ennek növelésére azért van szükség, mert ha a mostani szinten maradnának, akkor EU-s kötelezettségszegési eljárást kockáztatnák azzal, hogy jelenleg az EU által elvárt minimumszintnél alacsonyabban vannak meghatározva.

A részletekkel most nem untatnánk senkit (azokat el lehet olvasni itt), a lényeg az, hogy a benzin és a gázolaj esetében is nagyjából 30 forintot emelkedik az adó mértéke literenként. Viszont sajnos a jövedéki adó a nettó árra épül, és a nettó árra jön még a 27 százalékos áfa, ami azt jelenti, hogy a fogyasztói bruttó ár csak az emelés miatt több mint 40 forinttal lehet magasabb. (Persze több más tényezőtől is függ az üzemanyagok ára.)

És ha az üzemanyagok ára nő, akkor nagy eséllyel minden olyan termék ára is nőni fog, amit szállítani kell. Tehát az áruházak polcain lévő termékek árába is valószínűleg be fog épülni ez az emelés.

Ami megszünteti a leggazdagabbak adóelőnyét

A Telex az elsők között írt arról, hogy a kormány átírná a bizalmi vagyonkezeléssel, vagy magánalapítvánnyal kezelt vagyonok adózását. Ez eddig arcpirító megoldásokat tett lehetővé a leggazdagabbaknak.

Nagyjából arról van szó, hogy amennyiben valaki egy 1 milliárdot érő céget felfejleszt 10 milliárdosra, majd eladja, a felértékelődés után adót fizet, hiszen ez a felértékelődés számára jövedelem, nyereség. Aki azonban magánalapítványba vagy bizalmi vagyonkezelőbe (bvk) teszi az 1 milliárdos cégét, az később úgy adhatta el, mondjuk immár 10 milliárdosként, hogy nem adózott utána. Ezen változtatna a kormány, és már az ilyen esetekre is osztalékadó fizetési kötelezettség lenne.

Amivel ideiglenes terheket véglegesítenek

A benyújtott – tehát még parlamenti szavazás előtt álló, bár ez tényleg csak formaság szokott lenni – adótörvénycsomag jó pár olyan adót véglegesít, amiket eredetileg ideiglenesnek szántak. Arról volt szó, hogy ezeket az extraprofitadónak nevezett terheket 2022-re és 2023-ra vezeti be a kormány. (Annak tárgyalásától most tekintsünk el, hogy ilyen extraprofitadót miért nem vetettek ki néhány olyan ágazatra, ahol kormányközeli cégek irdatlan mértékű extraprofitot realizálnak.)

A cégekre vonatkozóan megmarad a bankok és pénzügyi vállalkozások extraprofitadója, de megfelezhetik a mértékét, ha sok állampapírt vesznek. Marad az energetikai cégekre vonatkozó extraadó is, csakúgy mint a biztosítóké, a feldolgozóipari gyártóké, a távközlési cégeké. Megmarad, sőt növekedik a legnagyobb kiskereskedelmi cégek (áruházak) extraadója, és maradnak, bár módosulnak a gyógyszeripari szereplők pluszadói is.

Ideiglenes teherből állandóvá válik 2024-től a tranzakciós adó is. Ennek alapja az értékpapírszámlán jóváírt befektetés vételára (értéke). Az értékpapírügyletek tranzakciós illetéke 0,3 százalék, tranzakciónként maximum 10 ezer forint. Ugyanekkora a sima átutalások illetéke is, aminek felső határát hatezerről tízezerre emelte a kormány még az extraprofitadók kivetésekor. Ez is véglegesül. Állandósul a Magyarország határán átnyúló szolgáltatásokat végzők illetéke is (például Visa, Revolut), ők is a fenti terheket fizetik. Viszont továbbra sem kell tranzakciós adót fizetni az állampapírok vásárlása után. Ezzel is azt akarja ösztönözni a kormány, hogy az államadósságot minél inkább belföldről finanszírozzák.

A dohánytermékek és az alkoholos termékek esetében sem lesz adóemelés. Csak annyi történne, hogy a rájuk vonatkozó jövedéki adó mértékét a veszélyhelyzeti rendeleti szintről, változatlan feltételek mellett törvényi szintre hoznák. Ideiglenesből véglegesedne továbbá a csipszadó és az ekho tavaly megállapított feltételei és mértéke is.

Marad a repülőjegyadó is nagyjából, azért csak nagyjából, mert a kormány egyfajta zöldadóként tekint rá a jövőben, ezért a kevésbé környezetszennyező repülőgépek után csökken, a károsabbak után nő az adó.