„Meglepetésként ért minket, hogy így dolgoztunk 8-9 évig” – a magyar Costa Coffee bezárásának története

2021. augusztus 03. – 11:00

frissítve

„Meglepetésként ért minket, hogy így dolgoztunk 8-9 évig” – a magyar Costa Coffee bezárásának története
Fotó: Matthew Horwood / Getty Images

Másolás

Vágólapra másolva

A magyar Costa Coffee kávézóláncot nagyon rosszul érintette a járvány, rengeteg cég átállt home office-ra, ezért jóval kevesebben mentek kávézóba. Nem ez az egyetlen ilyen eset az utóbbi időben a vendéglátásban, a vírus miatti korlátozások jó pár céget földhöz vágtak. A Costa történetének azonban van egy még talán ennél is kényesebb része.

A hazai lánc üzemeltetője finoman szólva nincs jó véleménnyel a Costa anyacégéről és az azt felvásárló Coca-Coláról, ugyanis sok évvel a franchise-szerződés megkötése után derült ki számára, hogy nincs védjegy a Costa Coffee designra, a bútorokra és az arculatra sem, így lényegében bárki vehet Costa Coffee bútort, festhet arculatot, ahol csak akar, olyan látszattal, mintha Costa Coffee kávézó lenne, ráadásul azt is probléma nélkül kiírhatja, hogy a helyen Costa kávét szolgálnak fel.

Elég nagy pofonok érhetnek egy vállalkozót, ha nincs teljesen világosan megírva egy szerződés, illetve ha valamelyik szerződő fél olyan dolgokat is belelát a leírt mondatokba, amelyek valójában nincsenek benne. Az évek során a magyarországi Costa-lánc üzemeltetője rengeteg pénzt beletolt a cégbe, és lényegében felépített egy ismert márkát, aztán kiderült, hogy bárki nyithat szinte ugyanolyan üzletet anélkül, hogy kifizetné azt a mennyiségű franchise-díjat, amit a Costa-lánc fizetett.

Évekig fel se merült, hogy majd gond lehet a nem eléggé részletesen megírt szerződéssel

Tíz év után bezárt a Costa Coffee magyarországi hálózatának összes kávézója, csak a reptéri Costa Coffee marad meg, de az is egy másik cég tulajdonlásában és üzemeltetésében. A magyar láncot üzemeltető L-Coffee Kft. ügyvezetője és résztulajdonosa, Gótzy Miklós hosszan részletezte a bezárás okát, és „kegyetlen gazságként” hivatkozik a háttértörténetre, amiben szerinte „minden benne lévő multi nyert, csak a kisemberek veszítettek megint”. Nézőpont kérdése, hogy ez valóban így van-e, vagy inkább a naiv, a multikkal szemben gyanútlan vállalkozói hozzáállás okozta a helyzetet.

Gótzy szerint a Costa Coffee anyacégének franchise-partnerei a különböző országokban és régiókban maguk bérelte üzletekben és saját költségen növelték a Costa Coffee márkanév értékét. Az ominózus franchise-szerződést Gótzyék 2011-ben kötötték a Costa Coffee Internationallel, erről az ügyvezető azt mondta a Telexnek, hogy „elég általánosan fogalmazott az a szerződés, de mindenki úgy értette, hogy ezzel teljes védelmet kapunk”. Így utólag már látja, hogy nem voltak elég precízen megfogalmazva egyes részek, „a franchise-ba adó kötelességei terén például nem részletes egy ilyen szerződés”. Mindenesetre ezek csak a mából visszanézve okoznak bosszúságot, hosszú évekig fel sem merült Gótzyékban, hogy ezzel bármi gond lehet.

Üzlet az Árkádban – Fotó: Costa Coffee Hungary / Facebook

2018-ban már a 29. üzletüket nyitották meg Magyarországon. 2019-ben aztán a nemzetközi Costa Coffee tulajdonosa eladta a céget közel 4 milliárd fontért (több mint 1600 milliárd forint) a Coca-Colának. Amikor a felvásárlás után pár hónappal megjelent a Coca-Cola Gótzyéknál, és felvázolta a magyarországi terveit a márkával kapcsolatban, akkor a magyar hálózat üzemeltetője azt gondolta, hogy „ez egy szinergia lesz, hogy támogatni fogja a mi aktivitásainkat is”.

A Coca-Cola ekkor jelezte, hogy „majd fognak néhány helyen értékesíteni Costa kávét néhány kávézóban, de nem ez lesz a tevékenységük fókuszában, hanem a retail (kiskereskedelmi) kávéértékesítés” – mondta Gótzy, „és ezt mi elhittük” – tette hozzá. Azonban szerinte nem néhány kávézónak adtak lehetőséget arra, hogy kiírják, Costa kávét is felszolgálnak az üzletben, hanem több mint száz helynek. Ezek a kávézók kirakhatják az üzletre a „We’re Serving Costa Coffee” logót is – mondta Gótzy.

Úgy véli, hogy ha a vásárló betér egy ilyen üzletbe, úgy gondolhatja, Costa Coffee kávézói minőséget kap, pedig szerinte ez egyáltalán nem biztos, hogy így van, a minőségi különbségekről sok vásárlói vélemény érkezett hozzájuk. „Kaptunk számos visszajelzést a vendégektől, hogy hát ez micsoda. Miközben ehhez nekünk az égvilágon semmi közünk nem volt.”

Az ügyvezető arról is beszélt, hogy a „We’re Serving Costa Coffee” üzletekben sok esetben „eltűnt a szakmaiság”, és csak a logóval adják el a termékeiket. Míg a Costának kötelező volt például a vízminőség folyamatos vizsgálata, és egy sor más előírást is be kellett tartaniuk, addig szerinte az új helyek „akár kotyogóssal” is főzhetik a kávét, „mert a minőség helyett a minél több kávé eladása a cél”. Gótzyék rengeteg mindent megvásároltak az elmúlt tíz évben: „a kávéscsészétől a papírpohárig, de még az utolsó fogpiszkálót is kiemelt áron, a Costa Coffee Internationaltől vagy kereskedelmi partnereitől”. És megvették a prémium design elemeket is „úgy, mint a márkára jellemző bútorokat, a hozzá való adott színű festéket, mindent, amitől az eredeti Costa Coffee-hangulat kialakult, üzletenként 50-70 millió forint költséget vállalva”.

Kevés dolog volt levédve

Gótzy szerint a Costa hálózatuknál nagyon szabályozottan ment minden, a méretezés, az árazás, a receptúrák stb., „ezzel szemben a nyakunkba kaptunk egy olyan kávézóözönt, ahol a csapból is Costa folyik” Az aggályaikat jelezték a Coca-Colának, de Gótzy megítélése szerint erre érdemi választ nem kaptak. Ezeken a „We’re Serving Costa Coffee” logóval ellátott helyeken Gótzy szerint az jellemző, hogy a termékválasztékot próbálják leképezni, más árazással, más italméretekkel, „és próbálták elhitetni a vendégekkel, hogy azokat a sztenderdeket, azokat a Costa kávéitalokat kapják, amihez hozzászoktak nálunk”.

2020 elején aztán beütött a Covid-válság, és be kellett zárniuk egy üzletüket. Ekkor a franchise-szerződés alapján el kellett távolítaniuk a márkához kötődő jegyeket a kávézóból. Erre nagyon konkrétan rákérdeztek a Costa Internationalnél, hogy ez milyen lépéseket foglal magában, mit kell eltüntetni mint márkaelemet, ami védett a Costa által. „Akkor sokáig nem kaptunk semmilyen konkrét választ. Aztán megkérdeztük, hogy mik azok a védett építészeti elemek például, amit el kell tüntetnünk annak érdekében, hogy a debrandingelést megfelelőnek vegyék a részünkről. Aztán jött a válasz, hogy ilyen lényegében nincsen, tehát ők nem védték le a dizájnelemeket, sem a bútort, sem sok más egyebet. Ami le van védve, az a Costa Coffee név és a logó. Meglepetésként ért minket, hogy úgy dolgoztunk 8-9 évig, hogy nem volt levédve ezeken kívül semmi más” – mondta Gótzy.

Arról is beszélt, hogy a számukra kellemetlen helyzettel kapcsolatban keresték a dialógust a Costa Internationallal és a Coca-Colával is. „Megpróbáltuk felhívni a figyelmüket arra, hogy mi felépítettünk itt egy minőségi kávézómárkát. A márka az a Coca-Coláé, mert megvásárolta, ez rendben van, ezt senki nem vitatja. De bennünket nem lehet hátrányos helyzetbe hozni azzal, hogy ők gyakorlatilag bárkinek Costa kávé főzési lehetőséget biztosítanak, akik ezzel részesülnek abból a márkafelépítettségi előnyből, amit mi hoztunk létre.”

Szerinte a Costa anyacége nem erőltette meg magát például abban, hogy reklámozza a márkát. „Mi reklámoztuk, hogy a vendég megértse, hogy mi ez a kávézómárka.” Kielégítő választ nem kaptak a multicégektől, és ha ez továbbra is így marad, akkor mennek tovább a jogérvényesítés útján – mondta.

Arról is beszélt, hogy nem csak a magyarországi hálózat került ilyen helyzetbe, máshol volt olyan, „aki mérgében egy teljes országos portfólióról szerelte le a Costa Coffee logót, és kitette a maga tábláját az összes üzletére az eredeti logó helyett”. Gótzyéknak erre nem volt lehetőségük, „felépítettünk egy erős brandet kilenc év alatt, és ezt nem tudtuk és nem is akartuk már megváltoztatni a végén. Ez a hálózat elment” – mondta.

Szeged – Fotó: Costa Coffee Hungary / Facebook

Coca-Cola: Így több ember élvezheti a Costa kávét

Megkerestük a Coca-Colát is, érdeklődtünk arról, hogy mennyire ellenőrzik szigorúan a „We’re Serving Costa Coffee” logó kihelyezésére jogosult üzletekben a kávé minőségét. Válaszukban kiemelik, hogy technológiai hátteret és képzést is biztosítanak a partnereiknek (ha erre igény van). „Vevőpartnereinkkel együtt kiváló minőségű Costa Coffee kávéélményt nyújtunk a fogyasztók számára, többek között azzal, hogy ugyanazon Costa Coffee kávészemeket használjuk, mint a világon bárhol. Emellett magas technológiai háttérrel rendelkező kávégépeket, kiváló színvonalú baristaképzéseket, valamint technikai támogatást és szervizt biztosítunk azon vevőpartnereink számára, akik a márkát beillesztenék italkínálatukba” – írták.

Megkérdeztük azt is, hogy mi a véleményük Gótzy azon felvetéséről, miszerint a „We’re Serving Costa Coffee” márkanév a már 10 éve meglévő kávéházi hálózat jó hírének nem segít, és az új termék megítélése ronthatja az addigi munkájukat. Válaszukban azt írják, „Termékeinket a hazai franchise-partnertől függetlenül értékesítjük az általunk üzemeltetett értékesítési csatornákon keresztül. Ennek köszönhetően a magas minőségű Costa kávéélmény elérhető a kiskereskedelmi és a vendéglátó partnereink kínálatában minden kávérajongó számára, legyen szó akár elviteles, munkahelyi vagy otthoni fogyasztásról. Ebből kifolyólag még több ember, még több alkalommal élvezheti a Costa Coffee élményt.” Valamint hozzáteszik, hogy a Coca-Cola HBC Magyarország nem áll szerződéses viszonyban az L-Coffee-val. Ez azt jelenti, hogy a Coca Cola tulajdonolja a Costa Internationalt, és az a cég áll szerződéses viszonyban a magyar Costákat üzemeltető L-Coffee-val.

A Coviddal együtt ez már túl sok volt

Amellett, hogy a Costa Coffee márkanévre vonatkozó jogvédelem eléggé laza, Gótzy azt is megerősítette, hogy végzetes gondot jelentett nekik a járvány. „Eltűnt a turizmus, és az irodaházaknak a forgalma is nagyon megingott, miután otthoni munkára álltak át nagyon nagy számban az ott dolgozók, tehát ez egy összetett történet” – mondta. Volt olyan időszak az elmúlt másfél évben, amikor hónapokig alig volt valami forgalmuk, és azóta sem normalizálódott a helyzet. „Olyan lokációkban, ahol azt gondoltuk, hogy gyorsabban helyreáll majd, mert például a főváros központi részén van, olyan helyen, ahol nem a turizmus adta a forgalomnak a gerincét, azokon a helyeken sem állt helyre a forgalmunk, nagyon nem. Még mindig a töredéke volt a 2019-esnek.”

A Costa tavalyi beszámolója még nem érhető el, azonban más kávézóláncok adataiból látszik, hogy csökkentek a bevételeik a járvány miatt. A hazai Starbucks mögött álló cég profitja a 2019-es csaknem 2,5 milliárdról 80 millió forintra csökkent, a Café Frei bevétele pedig majdnem 20 százalékkal esett 2019-hez képest.

A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!
A Telex csak tőled függ. Legyél a rendszeres támogatónk!
Támogatom!