Miközben a karácsonyi menütervezés közben már a legtöbben valószínűleg a legkedvezőbb hitelkonstrukciókat nézegetik, a kormány újabb árrésstopot helyezett az adventi naptárba. Mintha olvasták volna korábbi cikkünket, amelyben a tavaszi rendelkezések után azt néztük végig, mennyire a nem fenntartható, hús, gyors szénhidrát, tej, és feldolgozott élelmiszer vonalán mozog azon élelmiszerek listája, melyeket olcsóbban szerezhetünk be. A márciusi rendelkezésben szinte kizárólag állati eredetű élelmiszerek szerepeltek, ezekhez most került pár zöldség-gyümölcs is, de az arányok még mindig az állati eredetű és a feldolgozott élelmiszerek felé hajlanak. (A december 1-jén bejelentett árrésstop a következő termékekre vonatkozik: marha-fehérpecsenye, marhafelsál, sertés májas és sertésmájkrém, sajtkrém, kenhető sajt, alma, körte, szilva, szőlő, fejes káposzta, paradicsom, vöröshagyma, zöldpaprika, bébiétel.)
Amióta egyre nő az infláció, és egymást követik a döntések, amelyek elvileg segítenek a növekvő árak mellett ép ésszel vásárolni, próbálunk belelátni azoknak a fejébe, akik kiválasztják, mely élelmiszerekre kerül árstop. Nem tudni, vajon az alapján böknek egyes ételtípusokra, hogy melyeket vásárolják a legtöbben, vagy aszerint, hogy melyeket kellene vásárolniuk ahhoz, hogy egészségesebbek legyenek. Szándékaik mezeje talán valahol a kettő között terül el: gondolatkísérletünkben megnézzük, milyen az árstopos élelmiszerek listája, ha inkább a spórolás, vagy ha inkább az egészség/fenntarthatóság felől nézzük.
Ha pedig már abban a keretben gondolkozunk, mit vásárol a magyar ember a boltban decemberben, óhatatlanul eszünkbe juthat a karácsony és az arra készülő időszak, és az, vajon mennyiben segíti majd a kiadásainkat az árrésstop. A legtöbb hazai asztalra ilyenkor halászlé, töltött káposzta, bejgli, mézeskalács kerül, továbbá mindenféle rántott dolog valamilyen krumplifélével, meg persze édességek és alkohol. Így a paradicsomstop nem sokat segít rajta, ha füstölt húst, savanyú káposztát, mákot és halat, mézet, szaloncukrot kell inkább beszereznie mindenkinek.
Egészséges? Fenntartható?
Ha feltételezzük, hogy az árréstopok mögött volna valamilyen elképzelés azzal kapcsolatban, hogyan kellene táplálkozni 2025-ben egészségügyi és fenntarthatósági szempontból, akkor zömmel növényeknek, hüvelyeseknek és zöldségeknek, gyümölcsöknek, gabonáknak (nem fehér lisztnek, hanem teljes értékű gabonáknak), magoknak, kevés húsnak és tejterméknek kellene lennie egy ilyen listán.
Ennek egyrészt fenntarthatósági okai vannak: a tudomány jelen állása szerint sokkal kevesebb állati eredetű élelmiszert kellene fogyasztanunk, mint amennyit most eszünk. Az ideális jövőétrend szerint nem kellene ugyan vegánná válnunk, de heti pár alkalommal elég lenne állati eredetű élelmiszert enni.
A legkevésbé fenntartható húsféle mind közül a marha, amiből ráadásul itthon nagyon nehéz jó minőségűt kapni, főleg azért, mert a hazai marhák nagy részét a tejipar kiszolgálására nevelik, és ahhoz, hogy finom húsuk legyen, más módszerekkel kell őket nevelni (Lásd korábbi cikkünket.). Éppen felsállal és fehérpecsenyével pedig csak piacokon és henteseknél találkozhatunk.
Arról is egyre gyakrabban beszélnek a táplálkozási szakértők, mennyire egészségtelenek a feldolgozott élelmiszerek, így egy adag sült csirkemáj például szuper ebéd lehet, de a sertésmájkrém sokkal kevésbé az.
Bár valamelyest lazábban, összességében mégis ezt az arányt támasztják alá a világban általánosan elfogadott dietetikai ajánlások is, amelyet az okostányér-rendszerrel szoktak illusztrálni. Eszerint egy ideális étkezéskor a tányérunk több, mint felét növényi alapanyagnak kellene kitöltenie.
Ha ilyen szempontokat vennénk figyelembe, akkor pár húson és pár tejterméken túl zömmel babfélék, lencse, borsó, gabonák, magok, és mindig épp szezonális zöldségek, gyümölcsök lennének egy ehhez hasonló listán.
Szezonális? Helyi?
A kibővített árréstopos élelmiszerlista azonban még mindig csak töredékében tartalmaz növényeket, azokat sem az észszerűség vagy a szezonalitás alapján. December van, se a szőlőnek, se a szilvának, se a paradicsomnak, se a paprikának nincs szezonja.
Ha főleg ilyen, messziről jött, és/vagy üvegházban termett zöldségeket eszünk, annak nemcsak az ökológiai lábnyoma nagyobb, de jóval kevesebb íze is lesz, nem beszélve arról, hogy még árrésstoppal is jelentősen drágább marad majd a helyi zöldségeknél.
A káposzta, alma, körte, hagyma szuper választások, de aki figyel a helyi-szezonális elvre, ezeken túl nem nyári terményeket, hanem céklát, répát, retket, kelkáposztát, karfiolt eszik télen, vagy ezek fermentált verzióit. Mindez valóban nem annyira könnyű feladat, erős megszorítások közé kerül, aki nem banánon és paradicsomon él télen, de pár trükkel, meg főként a keretek újragondolásával át lehet állni arra, hogy túlnyomórészt szezonálisan együk a növényeket.
Nem finom, de nem is olcsó a decemberi paradicsom
Pláne, hogy már december 1-jén, az árrésstop napján paradicsomot tettek a boltok zöldségstandjainak leglátványosabb helyeire, pirossal hirdetve, hogy olcsó. Pedig így is többe kerül minden más szezonzöldségnél, cserébe decemberben semmiféle íze nincs, tápértéke is kevesebb, mint augusztusban. Természetesen még mindig jobb választás a sertésmájkrémnél, de mégis ezerszer nagyobb élmény nála még egy sima sárgarépa is.
Továbbra is érdemes alapmatekkal menni boltba, és nem az akciók mentén vásárolni. A legegyszerűbb módszer a piacozás, de lehet rendelni többféle termelői zöldségdobozt is, kosárközösségekhez csatlakozni, sőt, még a szupermarketekben is lehetséges lesni a helyi zöldségeket a szezontáblázatok alapján. Otthon pedig ezekkel a trükkökkel lehet hosszabban tárolni őket, mindegyik zöldségnek megvan a maga trükkje.
Bab, zöldségek – Fotó: Ács Bori / Telex
Téli zöldségek nem unalmasan
A legtöbben azért választják a paradicsomot, mert praktikus, ott van a hűtőben, megy mindenhez (mivel nincs íze). A gyökérzöldségek (retek, répa, cékla) valamivel kevésbé adják könnyen magukat, szóval a következőket lehet velük tenni:
hasábokra vágni és hideg vízzel teli dobozba tenni – így elvannak egy-két napig,
ecetes pácba reszelni, szeletelni, vágni – minden formában más lesz az ízük,
fermentálni, azaz feldarabolni, tiszta üvegbe tenni és 2-3 %-os sóoldattal felönteni, majd érni hagyni – részletes leírás itt,
