Pont azok az élelmiszerek hiányoznak az árrésstopos listáról, amiket ennünk kéne

A tavaszi böjtidőszak mágikusan áll együtt az elmúlt hét gazdasági híreivel és az új árrésstoppal. Hétfőtől 30 alapvető élelmiszer esetében korlátozza a kereskedők árrését a kormány „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezésére”.

Voltak már árstopok, krumplistop és csirkefarhát-sertéscomb-stop, ezeknél is mindig megálltam, hogy átgondoljam, mit is jelent ez egy átlagháztartásra nézve. Most viszont a lista terjedelmes, és bár csak az árrésre hirdetett megálljt a kormány, és az sem világos, mi alapján választotta ki éppen ezeket az élelmiszereket, a bevásárlólista mégis elgondolkodtató. Ha abból indulunk ki, hogy a hazai vásárlók alapélelmiszereiből állt össze, akkor úgy tűnik, még mindig fényévekre vagyunk mindazoktól a céloktól, amiket a világ vezető táplálkozási szakértői javasolnak. Ha viszont a rendelkezés azt sugallja, hogy ezek is legyenek az alapélelmiszereink, az még több kérdést vet fel.

A lista nagy része ugyanis húsból és tejtermékekből áll, két növényi alapanyag szerepel rajta: a kései burgonya és a fokhagyma. Ha e szerint az ételsor szerint vásárolnék, húst ennék hússal, zsiradékokkal, a társadalom egyre nagyobb részéből allergiás tüneteket kiváltó tejjel öblíteném le, és csupa tápértékében és (az esetek zömében) minőségében szegény alapanyaggal egészíteném ki, mint a fehér liszt, a párizsi vagy a trappista sajt, amelynek árváltozásairól újra és újra sok szó esik. Szerepel azért pár jobb alapanyag is a listán: a tejföl, a túró és a joghurt, meg persze a tojás is a hasznosabbak közé tartozik.

Ha azonban a 2025-ben érvényes táplálkozási ajánlásokat nézzük, akkor

az egészséges és fenntarthatóbb táplálkozás növényi alapú, tehát bármilyen étkezést veszünk is, a tányérunk tartalmának nagyobb részét teljes értékű gabonáknak, hüvelyeseknek, zöldségeknek, gyümölcsöknek és magvaknak kellene kitennie.

Húsokra és tejtermékekre pedig csak kis mennyiségben van szükség, ideális esetben cukorra, fehér lisztre és olyan ultrafeldolgozott élelmiszerekre, mint a párizsi, semmilyen igénye nincs a szervezetünknek. Egy korábbi cikkben napi menüvel, példákkal mutattam be, miből mennyit kellene ennünk egy nap, sőt, azt is kipróbáltam, milyen lesz, amikor a jövőben sokkal kevesebb húst lehet majd enni.

A húsmentes étkezés azelőtt egyet jelentett a szegénységgel, az önmegtartóztatással, és valami szomorúság, megszorításérzés kapcsolódik hozzá, pedig egy, a fenti szabályok mentén összerakott színes tál nemcsak egészségesebb, de sokkal kielégítőbb, szebb, érdekfeszítőbb lehet egy hús-köret felállásnál. Hogy további előnyeit soroljam ennek a módszernek: a sült zöldségeket, főtt gabonákat, hüvelyeseket külön dobozokban sokkal tovább el lehet tárolni a hűtőben, mint a húsos fogásokat, és lehet őket sokféleképpen kombinálni napokon át. Korábban azt is bemutattuk, hogyan lehet akár kizárólag növényi alapanyagokból is teljes értékűen étkezni, úgy, hogy a szervezet se szenvedjen semmiféle tápanyaghiányban.

Mindez nem jelenti azt, hogy teljesen le kéne szokni a húsevésről, azt viszont igen, hogy mást kell a középpontba helyezni. Fenntarthatósági szempontból már az nagy különbséget jelenthet, ha minden héten egy napig mellőzzük a húsevést, ezt hirdeti a Húsmentes Hétfő mozgalom, ami szintén nem új dolog, a húsmentes péntekeknek a keresztény vallásban régóta fontos szerepük van.

Egy fogás megtervezése a legtöbbek fejében most úgy néz ki, hogy hús+köret, esetleg tészta+szósz. Ehelyett úgy kellene gondolkodni, hogy hüvelyes+gabona+zöldség és kis mennyiségben, nem minden étkezésnél ezekhez jöhet még egy kevés hús, sajt, tojás.

Ezen a ponton merül fel biztosan sokak fejében a kérdés, vajon ez a táplálkozási minta drágább-e a klasszikus, hús-köret modellnél? Már egy boltba besétálva kiderül, hogyha egy növényi alapanyagot teszünk hús helyett a középpontba, akkor ugyanúgy vagy olcsóbban jövünk ki, árrés ide vagy oda, ráadásul nagyobb a választék is, mint a csirke-sertés vonalon. Egy fej karfiolhoz (1000 ft), káposztához (700 ft), egy doboz gombához (900 ft), egy zacskó babhoz (500 ft) vagy sárgaborsóhoz (250 ft) ugyanúgy lehet fogást tervezni, mint egy kiló csirkecombhoz (2000 ft) vagy egy sertéslapockához (2300 ft). Nem kell persze mindig így tenni, de minél többször sikerül, annál jobb.

Ezért pár húsmentes ebédet és vacsorát, ami gyakran előfordul a háztartásunkban, összehasonlítottam néhány hagyományos húsos ebéd költségeivel. Nemrég számoltam ki a rántott hús-pörkölt jellegű kifőzdés ételek árait, ezek 400 forint körüli adagokból jönnek ki, ha ügyesek vagyunk. Nyilván mindig lehet ennél több, vagy talán kevesebb is, de hogy növényi alapú fogásokon élni drágább lenne, az még egy gyors fejszámolás után is kiderül, hogy nem igaz.

Bab, brokkoli, cékla, bulgur

– 400 ft/adag

Alapanyagok (4 adaghoz):

• egy kis fej brokkoli
• egy nagy darab cékla
• egy konzerv fehér bab (vagy 250 gramm főtt)
• 200 gramm bulgur
• 2 evőkanál olaj
• só, bors

A sütőt előmelegítem 200 fokon. Egy nagy, sütőpapírral bélelt sütőlapra szórom a brokkoli rózsákat, a meghámozott és felkockázott céklát, meglocsolom egy kis olajjal, sózom, borsozom, elkeverem. Körülbelül 20 perc alatt sülnek puhára, ekkor hozzáadom a lecsepegtetett babot, és vele is sütöm még pár percig. A bulgurt közben pár perc alatt kifőzöm, a céklás-babos keveréket a tányérokban a bulgurra halmozom, lehet rá balzsamecetet vagy citromlevet tenni még, de így is jó.

Citromos sárgaborsópüré grillezett gombával
(a borítóképen)

– 350 ft/adag

Alapanyagok 4 nagy adaghoz:

• egy kiskanál vaj
• 2 fej hagyma
• 2 gerezd fokhagyma
• 500 gramm sárgaborsó
• só
• 1 db citrom
• 500 gramm gomba
• + extrák: égetett újhagyma, pácolt lilahagyma stb.

A hagymát felaprítom, egy nagy, lehetőleg nehezebb lábosban, vajon megpárolom, hozzáadom a felaprított fokhagymát, majd a minimum 8 órán áztatott sárgaborsót is, és felöntöm annyi vízzel, amennyi éppen ellepi, sózom és puhára főzöm. Amikor puha, belefacsarom a citromot is. Amíg fő, a gombát felszeletelem, kevés olajjal elkeverem, sózom, és egy sütőlapra egyenletesen, egy rétegben kiterítve megsütöm. A sárgaborsó-pürét a gombával megszórva tálalom, de a végtelenségig lehet még variálni vasserpenyőben megégetett újhagymával, cukros-ecetes lében pácolt lilahagymával, sült zöldségekkel.

További példák növényi alapú, kevés vagy semennyi tojással/hússal készült fogásokra:

Pirított rizs zöldségekkel, tofuval – kb. 630 ft/adag

Sült kelkáposzta gesztenyével és dióval – kb. 600 ft/adag

Zöldségcurry (hús nélkül) – kb. 600 ft/adag

És még sok zöldségközpontú étel:

Karfiol sütve, főzve, pirítva

Káposzta sütve, főzeléknek, levesbe, lepényen

Sült cékla többféleképpen

Sokféle friss és sült zöldséges fogás

Egy képlet, amivel több száz izgalmas, olcsó, egyszerű téli saláta összeállítható

Maradék rizs, zöldség, kevés tojás: tamago kake gohan