Mától él az árrésstop – mutatjuk, mit érdemes tudni a korlátozásról

Miután múlt hét kedden kiderült, hogy februárban 7,1 százalék volt az élelmiszer-infláció, a kormány bejelentette: árrésstopot vezetnek be a kiskereskedelmi láncokra. A lépés nem volt teljesen váratlan, már február végén belengette a kormány, hogy jöhet ilyen korlátozás, ha a boltok nem kezdenek önkéntes árcsökkentésbe. A hat nagy áruházlánc, a Lidl, az Aldi, a Penny, a Tesco, az Auchan és a Spar vezetésével többször tárgyalt a kormány, Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter elmondása szerint azonban közülük csak kettő adott olyan javaslatot, ami az árcsökkentés irányába mutatott volna. Így múlt héten meg is érkezett a friss kormányrendelet az árrésstop bevezetéséről. Gyorstalpalónkban körüljárjuk az intézkedéshez kapcsolódó legfontosabb kérdéseket.

Mi az az árrés, és miben különbözik a profittól?

Az árrés egy adott termék beszerzési ára és az értékesítési ára közötti különbség. Habár néhány nappal ezelőttig valószínűleg ritkán használtuk ezt a szót, mégis egy elég hétköznapi koncepcióról van szó. Ha mi megveszünk valamit egy bizonyos áron, mondjuk 1000 forintért, majd eladjuk valakinek 1500 forintért, akkor mi is árrést alkalmaztunk, méghozzá egy 500 forintos, azaz 50 százalékos árrést. A mi esetünkben ez tisztán nyereség. A kiskereskedelemben viszont az árrés korántsem azonos a profittal. A kormány ennek ellenére mégis előszeretettel mossa össze a két fogalmat.

A kiskereskedelemben az árrésből még csak bevétele van a boltoknak, ez a pluszos tétel egy bolt költségvetésében. Ebből kell még kifizetniük az összes költséget, például a munkavállalók bérét, a boltok fenntartásából származó energiaszámlákat, vagy éppen a kormány által kivetett kiskereskedelmi adót. Szép számmal vannak tehát mínuszos tételek. Ha a bevételből minden költséget levonunk, akkor kapjuk meg, hogy mennyi nyereséget, profitot termelt egy-egy kiskereskedelmi vállalat. A tapasztalat pedig azt mutatja, hogy ebben a szegmensben nincsen túl nagy profit, a cégek örülnek, ha az egyszázalékos nyereséget elérik Magyarországon.

Mi egyáltalán ez az árrésstop?

Orbán Viktor és Nagy Márton is arról beszélt, hogy a kiskereskedelemben olyan irreálisan magas árrésekkel dolgoznak, ami szerintük „elfogadhatatlan”. A kormány ezért úgy döntött, hogy március 17-től 30 termékcsoportnál 10 százalékban maximálja a kiskereskedők által alkalmazható árrést, aminél pedig ez alatt az érték alatt volt korábban az árrés, ott nem haladhatja meg ezt a korábbi szintet. A kedden kiadott kormányrendelet szerint egyelőre 2025. május 31-ig lesz érvényben a korlátozás.

Habár először azt lehetett hinni, hogy minden kiskereskedelmi egységre vonatkozni fog az állami korlátozás, a kormányrendeletből kiderült, hogy az csak a kiskereskedelmi cégek egy részét fogja érinteni, méghozzá azokat, amelyek főtevékenységként „élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel” foglalkoznak, és amelyek 2023-as nettó árbevétele meghaladta az 1 milliárd forintot. Ez alapján körülbelül 200 cégre fog vonatkozni hétfőtől az árrésstop. Az árréskorlátozás betartását a fogyasztóvédelmi feladatokat ellátó kormányhivatalok fogják ellenőrizni. A korlátozást megszegő kiskereskedők 500 ezer és 5 millió forint közötti bírságra számíthatnak.

A most bevezetett árrésstop csak a kiskereskedelemre vonatkozik. Csak a boltok alkalmaznak árrést az értékesítés során?

Természetesen nem, csak éppen a kormány erről nem beszél, helyette a kiskereskedelmi láncokat démonizálja, és nevezi „árnövelőnek”. Az értékesítési láncban csak az utolsó szereplő a kiskereskedő, akitől mi megvesszük az adott terméket. Azonban mire az asztalunkra kerül egy-egy élelmiszer, addigra az már több vállalatnál is megfordult, akik mind rárakták a saját árrésüket (nem profitot!).

Példaként kövessük végig az egyik árrésstopban érintett termék, a 2,8 százalékos UHT-tej útját a termelőtől az asztalunkig. A termelő ebben az esetben egy tehenészet, ahol megfejik a teheneket, majd a nyerstejet értékesítik. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) adatai alapján tudjuk, hogy a nyerstej termelői átlagára 2025 januárjában 206,96 forint volt, ennyiért adta el a termelő a feldolgozónak a tejet, ez az alapár, amiből kiindulunk. A feldolgozó a nyerstejből előállítja a mi esetünkben a 2,8 százalékos UHT-tejet, majd ezt továbbértékesíti. Az AKI számai alapján 2025 januárjában a feldolgozói értékesítési átlagár 335,33 forint volt. A feldolgozó tehát 128,37 forintos, 62 százalékos árréssel adta el a már feldolgozott tejet. A feldolgozást végző élelmiszeripari cégek egyébként elég profitábilisak itthon, mindeközben azonban nagyon rossz hatékonysággal működnek, ami egy inflációs forrás lehet.

Habár a nagy láncok jellemzően közvetlenül a feldolgozótól veszik meg a termékeket, a kisebb boltok sokszor közvetetten, nagykereskedőkön, beszállítókon keresztül jutnak hozzá a termékekhez, így a feldolgozói értékesítési ár és a kiskereskedelmi beszerzési ár között is árrést fedezhetünk fel. A kiskereskedelmi beszerzési ár 2025 januárjában, a gyártói márka esetében 340,44 forint volt, tehát egy viszonylag kis árrés itt is rátevődött a termékre. Végül, a boltban a gyártói márkás (nem saját márkás) tejet átlagosan 558,57 forintért árulták, 218,13 forintos, 64 százalékos árréssel. A saját márkás tejeket ennél jóval kisebb, körülbelül 13 százalékos árréssel árulják. Jól látszik tehát, hogy egy-egy termék árát több szereplő is befolyásolja, köztük egyébként az állam is, amely az áfán keresztül szintén bevételhez jut minden egyes eladott termékből.

Tényleg olyan nagyok az árrések, mint azt a kormány állítja?

Röviden: nem igazán tudni. A nemzetgazdasági miniszter és a miniszterelnök hivatalosan csak néhány termékről árulta el, hogy a kormány szerint mekkora árréssel árulják azokat a boltok. Ezek alapján szerintük a tojásnál 40 százalék feletti, a vajnál és a tejfölnél 80 százalék feletti, a csirkecombnál 20 százalék körüli, a sertészsírnál 40 százalék feletti, a tehéntúrónál 70 százalék feletti, a joghurtoknál 70–80 százalékos, a párizsinál 20 százalékos a „felár”. Ezek persze csak szóban hangzottak el, és hiába kértük a Nemzetgazdasági Minisztériumot és az Agrárminisztériumot is, hogy küldjék el, hogy a kormány szerint pontosan mekkora az árrés a korlátozott termékeknél, illetve, hogy ezeket mi alapján számolták ki, nem kaptunk választ.

Az Agrárközgazdasági Intézet adatai alapján mi is megnéztük, hogy mekkora árrésük volt eddig a boltoknak néhány élelmiszernél. A számokból az látszik, hogy az egykor, az előző nagy inflációs időszak alatt árstoppos termékek egy részének már évek óta nagy az árrése, azoknál viszont, ahol a kormány annak idején nem szólt bele az árazásba, évek óta változatlan a marzs. Sok az olyan termék, aminél alig lesz változás. A kormány által kiemelt termékekről azonban, amelyek szerintük a leginkább növelték az inflációt, nem találtunk nyilvánosan elérhető adatot.

Szerdán aztán Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a Facebook-oldalán publikált egy videót, amelyből – más kormányzati kommunikációs forrásokat is felhasználva – össze lehetett rakni, mekkora átlagos árrést feltételez a tárca a hétfőtől szabályozott termékeknél. A kormányzati számításokhoz használt adatokról mindössze annyit lehet tudni, hogy azok az Agrárközgazdasági Intézeten és a Központi Statisztikai Hivatalon (KSH-n) kívül piaci adatszolgáltatásból származnak.

Tényleg „árnövelőként” működnek, és nyerészkednek a kiskereskedelmi láncok?

Az elérhető pénzügyi adatokból nem ez látszik. Az árrésstopban érintett kiskereskedők kétharmada 5 százalék alatti profittal zárt 2023-ban, közel felük a 3 százalékot sem érte el. A hat legnagyobb üzletlánc közül három veszteséggel zárt 2023-ban, a három nyereségesen működő közül kettő pedig még az 1 százalékos bevételarányos nyereséget sem érte el.

Milyen hatása lehet az árrésstopnak az inflációra?

A kormány és a szakértők véleménye nem igazán egyezik ebben a kérdésben. A már korábban is említett videóban Nagy Márton arról beszél, hogy szerinte „ha mindenki lejön 10 százalékra (...), akkor a kijelölt harminc élelmiszer-kategóriánál 10 százalékos árcsökkenés lesz”, az inflációban pedig „közel 1, az élelmiszer-inflációban 2 százalékpontos csökkenés várható”. Arról, hogy ezek az értékek hogyan jöttek ki, illetve hogy mikortól számolnak ezekkel a csökkenésekkel, szintén nem lehet tudni semmit.

A szakértők már kevésbé optimisták. Németh Dávid, a K&H makrogazdasági elemzője szerint az intézkedés inflációra gyakorolt hatása nagyon korlátozott lehet, és ha valamennyire le is tudja nyomni az élelmiszerek árát, a hatás legfeljebb egy-két hónapig lesz érezhető. Virovácz Péter, az ING vezető elemzője még pár hónapos hatásra sem számít, szerinte legfeljebb politikailag értelmezhető hatást lehet a korlátozással elérni, vagyis azt, hogy a választók által a hétköznapokban érzékelt infláció csökken, miközben a KSH által mért adatokra nem lesz hatással. Vagy ha lesz is hatása az inflációra a hatósági lépésnek, az inkább negatív lehet. Az várható ugyanis, hogy ugyanúgy, ahogy az árstop idején, az üzletek más, nem árréskorlátozott termékeknél próbálják majd behozni azt, amit itt elvesztenek, amikor pedig majd egyszer kivezetik a korlátozást, ugyanúgy visszapattannak az árak, ahogy az ársapkák kivezetése után történt.

A kormány azzal érvel az árrésstop mellett, hogy más országokban is vezettek be hasonló intézkedéseket. Ahol van ilyen szabályozás, ott hogy működik, és mennyire hatékony?

Horvátországban, a magyarhoz hasonló árrésszabályozás az üzemanyagoknál van érvényben, méghozzá olyan formában, hogy az üzemanyag-nagykereskedők árrését korlátozták. Az élelmiszereknél a horvát kormány árstopot vezetett be, vagy maximálta bizonyos termékek árát. Emellett viszont más lépést is tett a kormány, az üzemanyagoknál jelentősen csökkentette a jövedéki adót, az árstopos élelmiszerek esetében pedig a korábbi 26 százalékról 5 százalékra csökkentette az áfakulcsot, vagyis a kormány jelentős bevételekről mondott le az árak csökkentése érdekében. Az elmúlt két évben lassult is az infláció az országban, 2025 januárjában azonban ismét emelkedni kezdett, az élelmiszer-infláció 4,7 százalék volt.

Románia 2023 nyarán vezetett be árrésstopot 14 alapvető élelmiszerre. A korlátozást azonban egészen más feltételekkel vezették be, mint azt most nálunk teszi a kormány. A román kormány a teljes értékesítési láncra kivetette az árrésstopot. Ennek megfelelően az élelmiszer-feldolgozó cégek által alkalmazott árrést 20 százalékban, a nagykereskedők és beszállítók árrését 5 százalékban, a kiskereskedők árrését pedig szintén 20 százalékban maximálták. A szabályozást a román kormány a nagy kiskereskedelmi láncokat tömörítő szövetséggel, illetve az élelmiszer-feldolgozóipari képviselőkkel közösen alkotta meg. Romániában az élelmiszer-infláció januárban és februárban is 4,5 százalék volt.

Észak-Macedónia, a magyar szabályozáshoz hasonlóan, a kiskereskedelmi árrés 10 százalékban történő maximálásáról döntött nemrég, 100 termékcsoport esetében. A balkáni ország 2024 szeptemberében már egyszer bevezetett hasonló korlátozást egy hónapra, a szabályozás azonban eredménytelennek bizonyult. A február óta érvényben lévő árrésstop hatása egyelőre ugyan még nem látszódhat, azt viszont lehet tudni, hogy a korábbi árrésstop ellenére Észak-Macedóniában 16 hónapja a legmagasabb inflációt mérték februárban, az élelmiszerárak egy év alatt 6,6 százalékkal nőttek.

Mennyire érintheti rosszul a boltokat anyagilag a korlátozás?

Habár a kormány elsősorban a „multikat”, a nagy üzletláncokat hibáztatja a magas élelmiszer-infláció miatt, a szabályozásba bekerült sok hazai tulajdonú bolt is, a korlátozás pedig őket érintheti majd a legrosszabbul. Több olyan vállalat is van, amelyik csak épphogy csúszott bele a kormányrendelet által meghatározott, 1 milliárd forintot meghaladó árbevételbe. Ők eddig sem voltak könnyű helyzetben, a költségeik – például a járulékok emelkedése és az elszálló energiaárak miatt – nagyon megugrottak az elmúlt években, és már az árstopos időszakot is nehezen vészelték csak át.

Ezeknek a kisebb boltoknak a termékkínálata jóval szűkebb, mint a nagy láncoké, így bevételüknek is jelentősebb része származik a hétfőtől csak korlátozott haszonkulccsal értékesíthető árukból, ezért ezeket jellemzően az átlagnál magasabb árréssel értékesítették. Ezt most visszavágta a kormány 10 százalékra, és nehezen látható, hogy hogyan fogják kigazdálkodni a hiányt. Többeknél felmerült a bezárás lehetősége is, illetve, hogy csökkenteni fogják az alkalmazottak létszámát.