Ezeket a cégeket fogja érinteni az árrésstop a kormány rendelete alapján

Orbán Viktor kedden, a KSH inflációs statisztikáinak megjelenése után nem sokkal jelentette be, hogy március közepétől bizonyos élelmiszereknél 10 százalékos korlátozást vezetnek be a láncok árrésére „az indokolatlan és túlzó áremelések megfékezése ellen”. Szerda reggel kiderült, hogy a kormány által március 17-től – egyelőre május 31-ig – bevezetett árrésstop nem minden hazai üzletre fog vonatkozni. A kormányrendelet alapján a korlátozás csak azokat az „Élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelem” főtevékenységre bejelentett cégeket érinti majd, amelyeknek nettó árbevétele 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot.

Ebben a cikkben azt nézzük meg az Opten céginformációs rendszerből lekért adatokkal, hogy a kormányrendeletben foglaltak alapján mely cégek érintettek a korlátozásban, és hogyan alakult ezeknek az árbevétele és a profitja az elmúlt években.

Mekkora is az a profit?

Az Opten adatai alapján 197 olyan vállalkozás működik az országban, amelyek árrésstopra lesznek kötelezve, azaz megfelelnek a rendelet kritériumainak, miszerint főtevékenységként élelmiszer jellegű vegyes kiskereskedelemmel foglalkoznak, nettó árbevételük pedig 2023-ban meghaladta az 1 milliárd forintot. A kormány minden árrésstoppal kapcsolatos megnyilvánulásával azt sugalmazza, hogy a kiskereskedelmi láncok indokolatlanul nagy profittal működnek, szándékosan felverik az árakat, hogy aztán a magasabb árakból befolyó többletbevételből ők gazdagodjanak. A különböző kormánytagok megszólalásaikban pedig folyamatosan összemossák az árrés és a profit fogalmait, ezzel azt a látszatot keltve, hogy ha egy terméket egy cég például 60 százalékos árréssel értékesít, akkor az azt jelenti, hogy a kereskedő 60 százalékos profitra tesz szert az adott áru után.

Ez persze nem így van. Az igaz, hogy a kiskereskedőnek az árrésből van bevétele, de így van ez a termelővel, a feldolgozóval és a nagykereskedővel is, akik az értékesítési láncban mind rárakják a saját árrésüket. A 2,8 százalékos UHT-tej esetében például a nyers tej termelői átlagára 2025 januárjában 206 forint volt, ennyiért adta el a termelő a feldolgozónak a tejet. A kiskereskedelmi beszerzési ár, amennyiért a kiskereskedelmi lánc megvásárolta a már bedobozolt tejet ugyanebben a hónapban, 328 forint volt, a kiskereskedelmi láncok pedig átlagosan 372 forintért árulták a saját márkás tejet a boltjaikban (a legfontosabb élelmiszereknél kialakult árrésekről itt írtunk bővebben).

Azt, hogy az egyes termékeknél alkalmazott árrés mennyire nem színtiszta profitként csapódik le a kereskedőknél, az is jól mutatja, hogy a listán szereplő közel 200 cég közül – annak ellenére, hogy árbevételük meghaladta az 1 milliárd forintot – 15 mégis veszteséget termelt 2023-ban, köztük három nagy áruházlánc is. Velük még később külön foglalkozunk.

A veszteséggel zárók között van többek között az online kiskereskedelemmel foglalkozó Kifli.hu és az ételkiszállítás mellett már bevásárlásokat is intéző Wolt is. Rajtuk kívül még vidéki Coopokat üzemeltető cégek, illetve egy-egy franchise-üzletet működtető cégek tartoznak ide.

A profitot termelő cégek közül 37 zárt 0,1–1 százalék közötti nyereséggel, 27 cég 1–2 százalék között, 31 cég 2–3 százalék között, 38 cég 3–5 százalék között, 39 cég 5–10 százalék között, 10 százalék feletti adózott eredménnyel pedig mindösszesen 10 cég végzett, de érdemes észben tartani, hogy köztük sok az olyan, aminek más tevékenysége is van az élelmiszer-kereskedelem mellett (villanyszerelés, építkezés) – erre később még kitérünk.

Az árrésstopban érintett kiskereskedők kétharmada tehát 5 százalék alatti profittal zárt 2023-ban, közel felük a 3 százalékot sem érte el.

A „multik”

Az árbevétel nagysága alapján rendezett lista elején nem meglepő módon a hat legnagyobb üzletlánc, a Lidl, a Spar, a Tesco, az Aldi, a Penny és az Auchan állnak, mindegyik 300 milliárd forintot meghaladó nettó árbevétellel. Ez nagyságrendekkel nagyobb, mint a listán szereplő többi cég bevétele, ugyanakkor azt fontos látni, hogy ezek a nagy üzletláncok jóval több üzletet is működtetnek országszerte, mint a többi érintett vállalat. A több üzletnek tehát logikus következménye a nagyobb árbevétel, ami viszont nem jelenti azt, hogy ezek a cégek hatalmas profittal zárnának egy-egy évet.

Olyannyira nem, hogy 2023-ban a hat nagy üzletlánc közül hárman milliárdos nagyságrendű veszteséggel működtek. A Spar több mint 18 milliárd forint, a Tesco több mint 21,5 milliárd forint, az Aldi pedig közel 9,5 milliárd forint veszteséget termelt. A másik három üzletlánc nyereségesen működött, a Lidl 26,8 milliárd forint, a Penny 4,3 milliárd forint, az Auchan pedig 586 millió forint profittal zárt.

Ezek ismét nagy számoknak tűnhetnek, azonban árnyalja a képet, ha megnézzük, hogy a láncok profitjai hogyan aránylottak a méretükből adódó elég magas árbevételükhöz. A Lidl bevételarányos nyeresége 2,31 százalék volt, a Pennyé 0,89 százalék, az Auchané pedig 0,16 százalék, amik korántsem nevezhetők kiugróan magas értékeknek. Ha megnézzük a 2022-es adatokat, ott is hasonló képet fogunk látni. A Tesco 2,71 százalékos, a Lidl 2,6 százalékos, az Aldi 1,43 százalékos nyereséget termelt, míg a Spar 1,71 százalékos, az Auchan 0,5 százalékos, a Penny pedig 0,04 százalékos veszteséggel zárt.

A kormánynak az a narratívája tehát – amit a kormánypárti sajtó is előszeretettel hangoztat –, hogy a kereskedelmi láncok összejátszanának és kvázi „árdrágítóként” működnének, ezek alapján nem állja meg a helyét.

Közel 30 százalékos profit is összejött

Annak ellenére, hogy összességében a kiskereskedelemre inkább az a jellemző, hogy nem dolgoznak nagy marzsokkal, az árrésstopban érintett kereskedők közül volt 10 olyan, amelyik 10 százalék feletti profitot hozott össze 2023-ban. Ez azonban valószínűleg egyik cég esetében sem csak kizárólag a kiskereskedelmi tevékenységből jött össze. Habár mindegyik működtet egy vagy több élelmiszerboltot, jellemzően kisebb vidéki településeken, a cégekhez mindegyik esetben a kiskereskedelem mellett több, akár 10–15 tevékenységi kör is be van jegyezve a cégadatbázis szerint. Így, habár főtevékenységük valóban a kiskereskedelem, valószínűleg a többi tevékenységükből származó bevételük dobta meg a bevételarányos nyereségüket ilyen mértékben. Erről árulkodik az is, hogy van olyan cég, amelynél a kiskereskedelem csak 2025 januárjában, vagyis 2 hónappal ezelőtt lett bejegyezve főtevékenységként, vagyis a 2023-ban még vélhetően teljesen mással foglalkozhatott.

Ebből tehát az is látszik, hogy az árrésstopba olyan cégek is belekerültek, amelyeknek a bevételük jelentős része talán nem is a kereskedelemből származik.

Így ha náluk a magas bevételarányos nyereségük alapján még „erkölcsileg” indokolhatónak is tűnhetne az árrésstop, a tevékenységi köröket jobban megvizsgálva ebben már kevésbé lehetünk biztosak.

Az összes érintett cég nyereségét megnézve tehát még kevésbé érthető, hogy a kormány miből gondolja, hogy a kiskereskedők indokolatlanul nagy árrésekkel nyerészkednének. Az elérhető adatokból az látszik, hogy a legtöbb cég 1–3 százalékos bevételarányos nyereséggel működik, sok esetben még veszteségesek is, ez alól pedig a kormány által démonizált nagy láncok sem kivételek. Ezeket a kiugrónak, kirívónak nehezen nevezhető eredményeket pedig a kormány által túlzónak tartott árrésekkel érték el a cégek, így az árrésstop nem sok jóval kecsegtet ennek az amúgy sem túlságosan jövedelmező szegmensnek.