2022-ben nagyot kaszált néhány hazai élelmiszergyártó, ezért is szállhattak el az élelmiszerárak

Az Igazságügyi Minisztérium e-beszámolókat tartalmazó hazai portálján nagyjából már minden cégnél meg lehet találni a 2022-es eredmény-kimutatásokat. Ezeket böngészve feltűnik egy, talán elsőre meglepő tanulság: az élelmiszertermelők jövedelmezősége nagyon szépen javult tavaly. A Felelős Élelmiszergyártók Szövetségétől igyekeztünk is aggregát adatokat kérni, ilyen azonban náluk még nem készült, ugyanakkor a szövetség a figyelmünkbe ajánlotta Csoltai Veronika, az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) munkatársának már publikált tanulmányát az előzetes adatokról.

A forgalom a harmadával, de a profit a felével nőtt

A beruházások és a főbb pénzügyi mutatók alakulása az élelmiszeriparban című statisztikai publikációból az derül ki, hogy már vannak összesített, igaz csak az ágazat szereplőinek előzetes adatszolgáltatásából becsült értékek az ágazatról.

Ez alapján az élelmiszeripar összességében a 2021-es 4310 milliárd forintos árbevételről, 5285 milliárd forintra növelte a forgalmát, vagyis 34 százalékkal magasabb nettó árbevétel elérését jelezte. Az üzemi tevékenység eredménye azonban várhatóan 56 százalékkal nőtt 2022-ben, egészen pontosan 228 milliárd forintról (2021-es adat), 348 milliárd forintra változott.

Ha összevetjük a bevételt és az eredményt, azért az is látható, hogy a szektor jövedelmezősége igen alacsony maradt.

A részletes adatokból aztán az is kiderül, hogy a legnagyobb, akár 100 százalékos növekedést az állateledel- és az olajgyártók érték el, de nagyon impozáns volt a baromfiágazat, a malomipar, a tejipar, a tészta-, illetve az édességgyártás jövedelmezőségének a javulása is.

Külföldi gyártókat kezdtek el keresni az áruházláncok

Az elmúlt időszakban nagyon sokat foglalkoztunk a magas (olykor 40 százalékot is meghaladó) élelmiszerinflációval. Erről szóló írásaink például itt, itt és itt találhatók.

Leírtuk, milyen nehéz helyzetben vannak az állandó „nyomasztás” alatt álló élelmiszerláncok, hiszen veszteséget kénytelenek realizálni az árstopos termékeken, de nehezíti az életüket a kiskereskedelmi adó emelése, a kötelező készletszint, vagy éppen a kötelező akciózás terhe is.

Talán kevesebbet foglalkoztunk a gyártói oldallal, vagy ha igen, akkor leírtuk, hogy ők sincsenek könnyű helyzetben. Az árstopok rendszerében a láncok ugyanis felrúgják a régi magyar beszállítóikkal a kapcsolatot, inkább lecsapnak olcsó lengyel, szlovák, német importlehetőségekre. Erről például Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetségének (FÉSZ) elnöke is beszélt a Téma című podcastunkban.

A kiskereskedelem a célkeresztben

Az biztos, hogy a kereskedelmi láncokat minden lehetséges eszközzel „üti-vágja” a kormány. Gyakoriak a büntetőintézkedések, amelyeknek akár az is oka lehet, hogy vannak olyan hazai tőkés csoportok (nyilván a NER szokásos kedvencei), amelyek szívesen vásárolnának sikeres, bejáratott élelmiszerláncot.

A magyar élelmiszergyártók ehhez képest inkább támogatottak. Ők nem fizetnek extraprofitadókat, sőt, az állam gyakran elmondja, hogy szeretné növelni a hazai élelmiszerágazatban a hozzáadott értéket. Vagyis ne az a helyzet legyen, amit mindig példának szoktunk hozni, hogy kimegy a magyar nyerstej és visszajön a német gyümölcsjoghurt.

Mindez a támogatás természetesen örömteli, csak éppen a magasabb jövedelmezőség arra utal, hogy legalábbis tavaly önerő is képződött a beruházásokhoz, igaz, a 2023-as évben tapasztalható forgalom-visszaesés a kereskedelemben biztosan a gyártóknak is fáj.

Az biztos, hogy az elmúlt másfél évben az élelmiszerinfláció őrült mértékű volt. Az inflációval egy ideig a magyar állam is jól járt (több a forgalmi adó bevétele), de jól járhatott az a cég is, amelynek a bevételei jobban emelkednek, mint a költségei.

Jó lóra tett például, aki még korábban, régi áron vette meg a számára szükséges alapanyagokat, de a magas élelmiszerinflációs árakkal tudott értékesíteni. Természetesen az energiaárak, vagy a bérek emelkedése biztosan jelentett a gyártóknál is költségemelkedést, de természetesen azért vélhetően 30-50 százalékkal nem kellett béreket emelni, sőt az idézett tanulmány szerint 12 százalékos volt az átlagos béremelés csak.

Éles verseny az élelmiszerláncok között

Na de vajon igazolják-e az egyedi számok is a fenti összesített adatokat? A Trade Magazin összesített adatai alapján a kereskedelmi láncok forgalma mindenképpen nőtt. Az egyedi adatok és a valós piaci sorrend annyiban eltérő, hogy bizonyos csoportoknak több márkanév alatt is van cégük, de nézzük a hazai piac vezető hármasából (Lidl, Spar, Tesco) a zászlóshajó cégek friss adatait!

A Lidl Magyarország 2021-2022-es keresztéves, vagyis nem a naptári évhez igazoló utolsó lezárt üzleti évében 748,1 milliárd forintos forgalmat és 34,1 milliárd adózás előtti eredményt ért el, valamelyest javított a megelőző évhez képest.

A Spar Magyarország már nem tudott vonal felett maradni, 766,2 milliárd forint forgalom mellett 13,1 milliárd forintos veszteséget ért el. Végül a Tesco-Global a naptári évtől szintén eltérő 2021-2022-es üzleti évében 624,5 milliárd forint forgalom mellett 13,6 milliárd forint adózás előtti nyereséget produkált. Ebben a cikkünkben írtunk a láncok közötti kiélezett versenyről, és a Lidl látványos erősödéséről.

A vezető élelmiszeripari cégek

A legnagyobb élelmiszeripari cégeket három forrás alapján vizsgáltuk. Részben a már említett FÉSZ itt olvasható taglistája alapján mazsoláztunk. Emellett megnéztük, hogy a Forbes mely cégeket tüntette fel a legnagyobb magyar tulajdonú vállalatokat tartalmazó listáján. A teljesség igénye nélkül ilyenek voltak a Bonafarm, a Mastergood, illetve a Mogyi.

A Figyelő top 200 legfrissebb kiadványát is átböngésztük, de nagyon szomorú látlelet, hogy a 200 legnagyobb hazai cég között szinte nincsenek is tisztán élelmiszergyártók a Bunge növényolajgyártó és a Coca-Cola kivételével.

Az egyedi adatokat átböngészve nagyjából megerősíthető a fenti alágazati megjegyzés: az olajipar és a tejipar tényleg remekül hasított, míg a húsipar, vagy a söripar egyáltalán nem zárt olyan mesés évet. Általában is igaz, hogy az élelmiszeripar árbevétel-arányos nyeresége még mindig hagy némi kívánnivalót maga után.

A legnagyobb a legszebb

A magyar élelmiszeripar legnagyobb cége a Bunge Növényolajipari Zrt. amely itthon a Floriol és Vénusz termékcsaládok révén ismert, de nagyon fontos, hogy a méretes cég nagyon sokat exportál, és eleve nem csak gyárt, hanem mindenféle termékkel, elsősorban fehérjékkel kereskedik is.

A cég 448,7 milliárd forintos forgalma mindenesetre impozáns növekedés volt a 2021-es 324,2 milliárdhoz képest (a forgalom több mint háromnegyede exportból származott). Éppen ezért ez az adatsor nem feltétlenül a hazai piacról szól, de tény, hogy a cég adózás előtti nyeresége 8,4 milliárd forintról, 38,1 milliárd forintra nőtt, vagyis több mint megnégyszereződött.

A másik top 200-as játékos, vagyis a Coca-Cola Magyarország Kft. 126,7 milliárd forintról (2021), 166,3 milliárd forintra (2022) növelte a forgalmát. Viszont itt a nyereség visszaesett, 2021-ben még 6,8 milliárd forint volt az adózás előtti profit, de 2022-ben már csak 4,1 milliárd.

Végül a baromfis Master Good Kft. is dobogós. Ez a cég olyan jó évet zárt, hogy már majdnem behozta a Coca-Colát: 162,6 (2022) milliárd forintos forgalmából valamivel több volt az exportértékesítés, mint a belföldi, de mindenképpen impozáns volt a fejlődés a 2021-es 106 milliárd forintos értékesítési bevételhez képest. A profitabilitásra pedig végképp nem lehetett panasz, hiszen a 15,5 milliárd forintos adózás előtti eredmény megduplázta a megelőző évi 7,2 milliárdot.

Jól jövedelmezett a tej

A továbbiakban már inkább csak mazsolázunk a legnagyobbak közül. A boltokban az áremelkedés jelképévé váltak egyes tejipari termékek (maga a tej is, de a vaj és a sajt mindenképpen). Említettük, hogy

a tejipar jövedelmezősége szépen emelkedett, ezt a számok is igazolják.

A Bonafarm-csoportba tartozó Sole-Mizo Zrt. jó nagyot ugrott, mert a 2021-es 89,2 milliárd forintos forgalomról 121,3 milliárdra nőtt a cég bevétele, az adózás előtt nyereség pedig 833 millió forintról 2,8 milliárdra triplázott.

A Tolnatej Zrt. 49,6 milliárd forintról 68,6 milliárd forintra emelte a forgalmát, az adózás előtti nyeresége 2,1 milliárd forintról, 5,2 milliárd forintra emelkedett.

Innen azonban nehéz megmondani, ki az, aki még igazán nagy a magyar élelmiszeriparban. Az Unilever Magyarország tűnik még annak, hiszen a vállalat forgalma még a 100 milliárdos értékhatár felett van, de ez egy olyan cégcsoport, ahol sok az élelmiszeripari termék – Algida fagyi, Knorr levesek, Carte D’Or –, viszont ott van a termékportfólióban a Domestos és a Flóraszept is, vagyis mindenféle egyéb háztartási termék.

A számok alapján az Unilever sem zárt rossz évet, de inkább csak hozta az inflációt, a forgalom 99,5 milliárd forintról, 122,6 milliárd forintra emelkedett, míg az adózás előtti eredmény 3,2 milliárd forintról, 4,2 milliárdra.

Végül megnéztünk még pár húsipari és söripari céget. A Kométa 99, a Pick Szeged, a Heineken, illetve a Dreher egyaránt a 70-80 milliárd forintos forgalmi kategóriába kerültek, ugyanakkor a húsipari cégek jövedelmezősége visszaesett, vagyis itt a termékárak emelkedése felett nőhettek a költségek (a sertéshús ára megduplázódott). A söripari cégek ugyan tudták növelni a profitjukat, de csak szolid mértékben. Korábban a nagyobb, tisztán magyar tulajdonú cégek között megemlítettük a Mogyit is, nos, ez a társaság a forgalmát növelte, de az eredménye neki is visszaesett.