A húsipar is elengedné az ársapkát, mert az üzletek már inkább külföldről hozzák az olcsóbb sertéshúst

A húsipar lassan másfél éve jelentős ársokkok alatt áll. Az alapanyag, vagyis a sertéshús árát előbb a Covid, majd az orosz–ukrán háború, az energiaválság és a takarmány drágulása is dobálta, tavaly például felfelé tolta. Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke március 30-án „árhegyek és ársapkák között” című előadásában elmondta, hogy az élelmiszeripar 2022-ben nem zárt rossz évet, 6,6 százalékos volumennövekedést ért el, ami meghaladta az ipar átlagos, 5,6 százalékos volumennövekedését. Ez örömteli és nem szokványos, de árnyalja a képet, hogy a második félévben már rosszabbak volt a számok.

A készítménypiac nagyon ment

A húsipar két nagy ága közül a „vágás és tőkehús-előállítás” kedvezőtlenebb körülmények között dolgozott, volumenében visszaesett, a készítménygyártás viszont szépen növekedett. Mint minden válságban, ezúttal is az export segített megmenteni az ágazatot. Az élelmiszeripari export összességében 10, a húskészítményexport 12 százalékkal növekedett.

A vágás gyakorlatilag stagnál Magyarországon, tavaly 4,5 millió disznót vágtak le. Az EU egészében eléggé hisztérikusak voltak az ármozgások, sok tenyésztő elbizonytalanodott, sokan csökkentették az állatállományt, de mivel ez európai trend volt, így a magyar ágazat az európaiban továbbra is 2 százalékos súllyal bír.

A szakma örök kérdése, hogy a magyar piac önellátó-e. Nos, nagyjából igen. Tavaly Romániába adunk el sok húst, az ország afrikai sertéspestis miatt szenved, sorra vágják ki a telepeket, a magyar (főleg a délkeleti) sertéstenyésztőknek ez egy alternatív értékesítési lehetőséggé vált. Az exportnál azért egy kicsit többet importáltunk is, mert kevesebbet vágtunk, több volt a készítménygyártók igénye, így jött ki a többletimport.

Az árak

Az elmúlt időszakban mindenki és mindenhol növekedést mutatott ki, mert óriási áremelkedés volt tapasztalható. Az élősertés-árak 2022. február óta intenzíven emelkedtek. A meghatározó heti német jegyzés (ez van benne a magyar vágóhidak árjegyzéseiben) 1,2 euró/kg-ról tavaly 2,1 euróig emelkedett, ezt még tovább emelte tavaly a forint gyengülése, az idei évben 2,33-ig még tovább is nőtt. Ez történelmi csúcs, soha a közelben sem járt a hús ára az Európai Unióban. Vagyis egy év alatt gyakorlatilag megduplázódtak az árak, ami azt jelenti, hogy a magyar húsipar ma kétszer annyit fizet az élősertésért, mint tavaly év elején.

„Aki szörnyülködve nézi a húskészítmények árát, ezt mindenképpen vegye figyelembe!”

– mondta a társadalmi elnök. A drágulás üteme azért kicsit csúsztatott volt, egyrészt magas volt az általános élelmiszer-infláció, ezt megkésve követte a húskészítmények ára, de tavaly év végére már hasonló szintű volt az áremelkedés. A sertéscomb drágulása természetesen kivétel, mert az ársapkás termék volt.

Éder Tamás azért értelmezési keretként azt is felvillantotta, hogy az EU-csatlakozás óta a rövidkaraj és a sertéscomb sokkal kevésbé drágult, mint a gázolaj, a Nemzeti Sport vagy a magyarok bruttó havi átlagbére, azaz az EU-csatlakozás óta lényegesen olcsóbb lett arányaiban az élelmiszer, illetve a hús.

Ársapka

A Hússzövetség is azon szervezetek közé tartozik, amely közleményben is jelezte, hogy „az ársapka már elérte alapvető célját, a nehéz időkben segítséget nyújtott a szegényebb embereknek, de immár erősödnek a negatív tényezők”.

Éder Tamás szerint az elmúlt öt évben sok eredményt ért el a szakma, a kiskereskedelmi láncok döntően magyar termékeket tartottak a polcon. Ez erősítette a bizalmi kapcsolatokat, de most a bizalom az ársapka miatt ismét oszladozik. Minden kilogramm combon több száz forintot buknak a láncok, ezért ők világszerte keresik az olcsó combot, hogy csökkentsék a veszteségeiket. Ha ez 3 hónapos folyamat, ki lehet bírni, de eltelt egy év, a kereskedelmi partnerek kezdik hozzáigazítani a stratégiájukat ehhez a folyamathoz. Az ársapka nagyon megnövelte a sertéscomb importját (46 százalékkal nőtt az import).

A jövőkép

A szakma most eléggé bizonytalan, nehéz megjósolni, hogy mi lesz a takarmánygabonák árával? De hasonlóan nehéz az energiaárakat megtippelni, pedig a hús energiaintenzív.

Mi sütünk, fűtünk, főzünk, hűtünk, fagyasztunk, újramelegítünk.

Az is kétséges, hogy mi lesz a pestissel, így az állománycsökkenéssel. Illetve mennyit csökken a kereslet? Részben a magas ár miatt, részben a morális okok (terjedő vegán étrendek), vagy akár Kína miatt, ahol szintén felütötte a fejét a pestis, miután elkezdtek a Covid-lezárások után újra mozogni a kínaiak. Ha pedig bárhol a világon állományt kell csökkenteni, az mindig árnövekedést jelent. Mi lesz ennek a sok folyamatnak az eredője? Valami pozitív, semleges vagy negatív?

Ez a következő hónapok nagy kérdése. A húsvéti árakban robbanást még aligha látunk, biztosan lesz drága termék, illetve meglepően olcsó, ami persze sokszor csak nominális értékben alacsony árú, de ahogy a mondás is tartja „olcsó húsnak híg a leve”, érdemes egy kicsit átböngészni a címkét az összetevők, az adalékanyagok és a fehérjetartalom miatt.