Ami a legjobban fáj: 50 százalék az élelmiszerek inflációja

Az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat közzétette a 2022. decemberi inflációs adatokat. Azt már tudjuk, hogy a magyar infláció tovább emelkedett a novemberi 23,1 százalékról 25-re, ami így az uniós átlag két és félszerese.

De mi a helyzet az élelmiszerek árával?

Sajnos nincs jó hírünk, az is tovább emelkedett Magyarországon, és egy ársapka bojtjából kikandikáló fonalszálnyival maradt csak 50 százalék alatt, 49,6 százalék. Nem is csoda, hogy a Gazdasági Versenyhivatal megvizsgálja, nem a kiskereskedők hajtották-e fel az élelmiszerárakat az égig.

Ez az adat sem mutat túl jól az uniós országokat összehasonlító grafikonon:

Amint az látszik, az EU tagállamaiban sem fenékig tejfel minden, és bár az uniós átlag nem ugrott 2,4 százalékpontot, mint a magyar, de 17,9-ről 18,2-re nőtt. A legjobb értékekkel Luxemburg (11,1), Írország (12,1) és Ciprus (12,2 százalék) büszkélkedhet, míg a legrosszabb számokat Magyarország produkálja. Tőlünk jócskán elmaradva Litvánia (33,5), Észtország (30,8) és Lettország (29,4 százalék) következik még nagyobb áremelésekkel.

Mit hoz a jövő?

Sajnos nem tudni. Decemberben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) azt jósolta, hogy a 2023-as infláció magasabb lesz a 2022-esnél. Mivel azonban az év végére utasításba adták az egy számjegyű inflációt, az év eleje szomorú emelkedéssel járhat: csak így jön ki a jegybanki matek.

Az MNB a tavalyi, közel 29 százalékos élelmiszer-infláció után idén 29,7 százalékos élelmiszer-drágulást jósol. Ennek oka ugyanakkor nagy részben a 2022-es drágulás áthúzódó hatása, azaz nem további közel 30 százalékkal kerülnek majd többe az élelmiszerek, csak az éves átlag lesz ennyivel több, mint az idei.

Az élelmiszerek páratlan drágulásának okairól és a körülményekről legutóbb ebben a cikkben írtunk részletesen.