RSS
Sokan Svédországgal és egy brazil várossal példálóznak, amikor szóba kerül a nyájimmunitás, vagyis az az állapot, amikor egy fertőzöttől átlagosan kevesebb, mint egy ember kapja el a vírust, így lassul a terjedés. Ezt valójában lehet, hogy csak évek múlva érjük el.
Nem játék, mert a valóságban emberek halnak meg, de vizualizációnkon megnézheti a járvány működését, a nyájimmunitás kialakulását, a kijárási korlátozás hatását. Nagyon látványos, ha beoltják az embereket: a vírusnak akkor tényleg semmi esélye.
A világ legtöbb országában viszont még el sem indult a védőoltások beadása. Magyarország egyébként nem áll rosszul a Bloomberg oltási statisztikája szerint.
Európában és a világban is akadozik a szállítás, hozzánk eddig csak 165 ezer ember oltására elegendő vakcina érkezett. Időbe telik az is, amíg használni lehet az újonnan engedélyezett brit és orosz vakcinákat.
Az Airfinity nevű brit kutatócég becslése alapján októberre tudnának elég embert beoltani, jóval később, mint azt tervezték.
Bizalmatlanság, félelem és politikai csörték nehezítik a visszatérést a normális életünkhöz. A kormány egyszerre beszél orosz, kínai, brüsszeli és magyar vakcinákról, pedig most mindennél fontosabb lenne, hogy egyszerűen, érthetően és következetesen tájékoztassanak.
Grafikánkon láthatja, hol tart Magyarország a lakosság immunizálásában. Már vannak olyanok itthon, akik a kétfázisú oltásból a második dózist is megkapták, amely után 7 nappal alakul ki a teljes védelem.
Ezért aztán 2021-ben még továbbra is távolságot kell tartani és maszkot kell hordani.
Hivatalosan sosem ismerte el a svéd járványügy legfőbb stratégája, de szakmai levelezésből is egyértelmű volt, hogy a nyájimmunitásban bíznak. Végül csak kiugróan sok áldozata lett a koronavírusnak az első hullámban, és nem lett kisebb tőle a második hullám sem. Gazdaságilag sem érte meg elkerülni a lezárásokat.