Nyájimmunitás
RSS
Azt állítják, az oltások háromszor kockázatosabbak a gyerekekre nézve, mint a Covid, de olyan statisztikát lobogtatnak, amely gyakori oltásellenes muníció, viszont ennek a bizonyítására alkalmatlan – a kormánytól ők mégsem kapják meg, hogy oltásellenesek. Maga a kérdés viszont jogos: érdemes beoltani a gyerekeket, ha kevésbé veszélyeztetettek?
Az Egyesült Államokban és az Európai Unióban is a nyárig szeretnék elérni a 70 százalékos átoltottságot, de Európában sok tagország ettől még messze van. Az egyre gyorsabban terjedő mutációk miatt ráadásul a nyájimmunitáshoz 75-85 százalékot kellene beoltani.
A Semmelweis Egyetem rektora szerint talán már el is értük a nyájimmunitást. A britek óvatosságra intő adatai mást mondanak.
Az biztos, hogy mi nem lesz: nyájimmunitás. Lassan elérjük az oltási hajlandóság plafonját, csigatempóra lassult az oltási program. Miért nem akarnak többen oltást, és mit lehet ezzel kezdeni? Hogy állunk nemzetközi összehasonlításban? És mi lesz így a járvánnyal?
A lakosság 51 százaléka kapott legalább egy oltást, ezzel a világon a hatodik helyen állunk, Európában pedig a másodikak vagyunk. Öt hónap kemény küzdelem volt ez komoly szervezési hibákkal, amelyben a kormány kockázatos hazárdjátékot játszott.
És az orvos hangsúlyozta, az oltás felvétele nem jelent azonnali védettséget.
Miután az esetszám 97 százalékkal visszaesett, egy izraeli szakértő szerint az országban már biztonságosan lehet tovább nyitni.
Ferenci Tamás szerint a nyitásban van bizonytalanság, ezért fontos, hogy ha enyhítünk, nézzük meg, hogy az mennyit rontott a helyzeten.
Ha marad az oltási tempó és hajlandóság.
Nyitott boltok, konditermek, színházak, eltünedező maszkok jellemzik Oroszországot és a koronavírusból legtöbbet tapasztaló orosz fővárost is. A visszaszorulóban lévő járvány azonban még jelen van, és a könnyen elérhető oltásból egyelőre keveset adtak be, nem magyarázza, mitől indult meg ennyire lefelé a harmadik hullám.
Sokan Svédországgal és egy brazil várossal példálóznak, amikor szóba kerül a nyájimmunitás, vagyis az az állapot, amikor egy fertőzöttől átlagosan kevesebb, mint egy ember kapja el a vírust, így lassul a terjedés. Ezt valójában lehet, hogy csak évek múlva érjük el.
Nem játék, mert a valóságban emberek halnak meg, de vizualizációnkon megnézheti a járvány működését, a nyájimmunitás kialakulását, a kijárási korlátozás hatását. Nagyon látványos, ha beoltják az embereket: a vírusnak akkor tényleg semmi esélye.
A világ legtöbb országában viszont még el sem indult a védőoltások beadása. Magyarország egyébként nem áll rosszul a Bloomberg oltási statisztikája szerint.
Európában és a világban is akadozik a szállítás, hozzánk eddig csak 165 ezer ember oltására elegendő vakcina érkezett. Időbe telik az is, amíg használni lehet az újonnan engedélyezett brit és orosz vakcinákat.
Az Airfinity nevű brit kutatócég becslése alapján októberre tudnának elég embert beoltani, jóval később, mint azt tervezték.
Bizalmatlanság, félelem és politikai csörték nehezítik a visszatérést a normális életünkhöz. A kormány egyszerre beszél orosz, kínai, brüsszeli és magyar vakcinákról, pedig most mindennél fontosabb lenne, hogy egyszerűen, érthetően és következetesen tájékoztassanak.
Grafikánkon láthatja, hol tart Magyarország a lakosság immunizálásában. Már vannak olyanok itthon, akik a kétfázisú oltásból a második dózist is megkapták, amely után 7 nappal alakul ki a teljes védelem.
Ezért aztán 2021-ben még továbbra is távolságot kell tartani és maszkot kell hordani.
Hivatalosan sosem ismerte el a svéd járványügy legfőbb stratégája, de szakmai levelezésből is egyértelmű volt, hogy a nyájimmunitásban bíznak. Végül csak kiugróan sok áldozata lett a koronavírusnak az első hullámban, és nem lett kisebb tőle a második hullám sem. Gazdaságilag sem érte meg elkerülni a lezárásokat.