Merkely Béla: Magyarországon nem lesz negyedik hullám

2021. június 06. – 07:51

frissítve

Másolás

Vágólapra másolva

Ott, ahol olyan magas a koronavírus elleni átoltottság, mint Magyarországon, nem fog bekövetkezni negyedik hullám – mondta a Semmelweis Egyetem rektora a közrádióban vasárnap. Merkely Béla arról beszélt, hogy

Magyarországon nagy valószínűséggel közel vagyunk a nyájimmunitás eléréséhez vagy már el is értük,

ez azonban nem jelenti azt, hogy egyes emberek, családok, akik nem oltatták be magukat, nem fertőződhetnek meg. Azok között, akik nincsenek beoltva, továbbra is lehetnek súlyos lefolyású, akár halállal végződő megbetegedések is. Ezzel együtt arra számít, hogy tovább csökken a kórházban lévők száma, és mihamarabb egyszámjegyűre csökken a napi halálesetek száma, majd a járvány a nyár folyamán „teljes mértékben eltűnik”.

Merkely Béla szerint annak, aki már átesett a koronavírus-megbetegedésen, annak – nemzetközi adatok szerint – elég egy védőoltás beadása is. Ahol volt bizonyított fertőzöttség, ott az első vakcina gyorsító hatású oltás. Aki viszont nem esett át a betegségen, annak nagy szüksége van a második oltásra is, mert az fogja jelentős mértékben emelni a szervezetben az ellenanyag szintjét és növelni a sejtes immunitás aktivitását.

Arra a felvetésre, hogy vannak, akik szerint – mivel a második oltás után nincs a szervezetükben elég antitest – szükséges lenne egy harmadik oltás is, Merkely Béla elmondta: az ellenanyagszint pontosan nem mérhető. Sokféle ellenanyag keletkezik, a fertőzöttségi állapotoktól, oltásoktól függően „más és más típusú védettség alakul ki”, ezeket pedig nem lehet „egy az egyben összehasonlítani”. Az is számít, hogy az oltás vagy átfertőzöttség mikor történt.

Mint azt szombaton a Telex is megírta, háziorvosok is találkoztak már olyan esettel, amikor harmadik oltásra lenne szükség, bár erre a hazai eljárásrend szerint nincs lehetőség. Rusvai Miklós virológus egyenesen arról beszélt, hogy

a beoltottak 15-20 százalékánál nem alakul ki megfelelő védettség, és előfordul, hogy az orvosok harmadik oltást is beadnak, vagy az emberek Romániába mennek át egy újabb dózisért.

Merkely Béla ennek kapcsán azt mondta: a szervezet úgy alakítja ki a védettségét, hogy közvetlenül a megfertőződés vagy oltás után átmenetileg folyamatosan nő az ellenanyagszint, majd – mivel nincs rá szükség, hogy nagy mennyiségű ellenanyagot képezzen – ez csökkenni fog. De ott vannak a memóriasejtek, amelyek „emlékeznek” arra, hogyan kell az ellenanyagot újratermelni, hogyan kell felépíteni a sejtes immunitást, ennek következtében egy második találkozásnál már „azonnal lépni tudnak”, a reakció azonnal maximális lesz és nem alakul ki megbetegedés – magyarázta.

A negyedik hullámmal kapcsolatban azt mondta, a gyógyszergyártók figyelik, a vírusmutánsok közül van-e olyan, amely „megkerüli” a rendelkezésre álló oltásokat. „Én most biztos vagyok benne, jelenleg a világban nincsen olyan mutáns, amely bármilyen módon veszélyeztetné az emberiséget azzal, hogy ki tudná kerülni a környezetünkben nagy mennyiségben használt oltóanyagokkal elért védettséget” – idézte szavait az MTI. Megjegyezte ugyanakkor, hogy létrejöhet olyan mutáns, amely nagyon távol van Magyarországtól, és akkor a visszafertőződés lehetősége elméletileg fennáll.

Merkely nyájimmunitással kapcsolatos szavait ugyanakkor némileg árnyalni látszanak a vírus indiai variánsával kapcsolatos legfrissebb brit adatok. Habár Nagy-Britanniában a magyarországinál is nagyobb az átoltottság – a felnőtt népesség háromnegyede, a teljes lakosság több mint 58 százaléka kapta meg idáig legalább az első oltását – az indiai, Deltának is nevezett variáns dominánssá válásával ismét növekedni kezdtek az esetszámok.

„A jelenlegi legjobb becslés szerint ez a variáns 60 százalékkal fertőzőbb, mint az Alpha (a brit) variáns” – mondta a friss adatokról Neil Ferguson, az Imperial College London vezető epidemiológusa, akinek meghatározó szerepe volt a járványmodellezésben már az első lezárások idején is. Ennek fényében nem meglepő, hogy március óta most először újra meghaladja a napi megbetegedések száma a hatezret,

az összes fertőzött száma pedig a múlt hétre 75 százalékkal nőtt egyetlen hét alatt Nagy-Britanniában.

Merkely Béla nem először nyilatkozik ilyen optimistán a járvány várható lefutásáról, a negyedik hullámról és a nyájimmunitásról. Május végén a kormányzati álláspont közvetítésére erősen hajlamos TV2 egyik, történetesen éppen Propagandának nevezett műsorában beszélt már arról, hogy szerinte nem lesz negyedik hullám, mert „nagyon magas az átfertőzöttség és nagyon magas az átoltottság is, és nemcsak egy fajta vakcinával oltottak, hanem sok fajta vakcinával. Én örülök annak, hogy nemcsak egy vakcinára épül a magyar védekezés, mint sok országban.” (Azt nem fejtette ki, miért örül a többféle vakcinának, mert elvileg – és a kormányzati kommunikáció szerint is – mindegyik kellőképpen hatásos.)

Hogy valójában hogy állunk a nyájimmunitással – és hogyan lehetne ösztönözni az oltásra még nem jelentkezett milliókat -, arról ebben a cikkünkben írunk részletesen. Mint ebben megírtuk, világosan látszik az, hogy a sokáig áhított nyájimmunitást rövid távon biztosan nem érjük el, hogy a járvány legyűréséhez még elég sok embert be kellene oltani – és hogy ez nem csak magyar probléma, hanem más magas átoltottságú országok is közelítenek az oltási hajlandóság plafonjához.